Az egyensúly a lényeg, magyarázta Roland. Egymás megismerése, az, hogy kitárulkozunk a másik ember előtt. És figyelmeztetett arra, nehogy a magam története egy másik emberről szóljon, és ne rólam.

 Aznap este beköltözött hozzám, tizenkét közepes méretű kartondoboz és egy krémsárga komód társaságában.

Ennél a mondatnál rögtön eszembe jutott a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt c. film. Marianne  emlékeztet a filmbeli Andie-re, ugyanis szinte ugyanazt csinálja, mint ő: folyamatosan beavatkozik a férfi életébe (az sem mindegy milyen úszószemüveget vesz), szervezkedik és folyamatosan csacsog. Hősünk amikor kezdi megunni mindezt, leugrik az uszodába, vagy egyszerűen elalszik.  Azonban  egy nap lapátra kerül a munkahelyén, így a pár európai utazásra indul. Marianne egy olyan helyre szeretne menni, ahol szívesen látják őket.

De létezik-e ilyen hely? Svédország, Dánia, Németország után végül Franciaországban kötnek ki és végre a lány is elégedett. Azonban a folyamatos összezördülések miatt, a férfi hazautazik, míg a nő újdonsült barátaiknál marad. Vajon mi lesz most?