Georg Trakl: Tündöklő ősz
Fordította: Szabó Lőrinc
Hatalmasan zárul az év,
arany borral, kerti gyümölccsel.
Erdőborította vidék
kisér csodájával, a csönddel.
A gazda mondja: ez derék.
Óh, halk és elnyúlt estharangszó,
adj a véghez is friss erőt.
Vándormadár szól a magasból.
A szív most jóságot tanul.
A kék folyón aláevezve
nézem, kép képhez hogy simul -
Hallgatva borul ránk az este.
Szergej Jeszenyin: Bokraink közt
Fordította: Rab Zsuzsa
Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
Arcod haván bogyók bíbor vére –
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.
Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.
Amikor a háztetőn a hajnal
macska módra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vízimanók, dúdoló szelek.
Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.
Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
Versek:
Szergej Jeszenyin
Georg Trakl válogatott versei
Szerkesztette és válogatta: Hajnal Gábor
334 oldal
Kozmosz Könyvek, 1972
Kép: Flickr