Nagyon megörültem, amikor az előrendelések között múlt hónapban felfedeztem, hogy az Athenaeum Kiadó megjelenteti ezt a novellagyűjteményt, melyben Peiker Éva válogatásában tizenkét magyar szerző egy-egy írását olvashatjuk a szerelemről, amiről már annyi mindent elmondtak, de örök témája marad a művészeknek, míg világ a világ.
Kíváncsian vártam, ki az a tizenkettő, aki helyt kapott a rózsaszín, szárnyas kulcsos borítós kötet lapjain és elégedetten bólogattam a neveket olvasva.
A nyitó novella rögtön
Móricz Zsigmond tollából kerül ki és nemes egyszerűséggel a
Szerelem címet kapta. Az ifjú asszonyka egy fiatalemberrel vitatja meg, mi az a szerelem, mi fér bele? Mást gondol erről a menyecske és mást a férfi. De vajon melyiküknek van igaza?
- No, azt hiszem, azért van olyan leves, amit a legőrültebb szerelem sem vesz be.
- Olyan... Olyan nem létezik! Ha szerelem, akkor mindent bevesz! Ha nem vesz be valamit: akkor pedig nincs jelen szerelem!
- Asszonylogika!
Örkény István ezúttal nem egypercessel, hanem egy meglepően erotikus
Vallomással lepi meg az olvasókat, melyet olvasva beláthatjuk, hogy a szépirodalom és az erotika nem zárja ki egymást. Sőt, lehet ezt így is.
Ady Endre Péter barátjának mesél
Julcsa, sőt Juliette-hez, ill. Róthnéhoz fűződő románcáról és a hűségről.
Vallatott néha engem Julcsa, sőt Juliette:
- Fiam, én tudok mindent: te már nem is alszol. Délelőtt tíz órakor szabadulsz rőlem, akkor szaladsz rögtön a korzóra. Ott lesed és várod Róthnét. Hiszen jól teszed. De mi a fenének vagyok én olyan kegyetlen Lichtenstein herceghez?
És nevettem, mert tudtam, hogy engem Julcsa, sőt Juliette nagyon szeret.
Krúdy Gyula Szindbádja úgy dönt, megírja
A szerelem lexikonát, hogy a kezdő szerelmeseknek legyen egy kézikönyv, mely a segítségükre siet.
Bejárt városokat, ahol a szerelem járványossága ellen olyanformán védekeznek az emberek, hogy messziről nézegetik egymást még a templomokban is, ahol külön helyük van a nőknek és külön helyük a férfiaknak. (...) Szindbád bejegyezhette a lexikonába, hogy ezek a szemek, amelyek hosszadalmasan nézegetik egymást: előbb-utóbb kancsalítani kezdenek. Jó szerencse, hogy a legtöbb városban már akad szemorvos is, aki a kancsiságot elmulasztja. Nagy baj kerekednék abból, ha minden szembetegséget azzal az orvossággal gyógyítanának, amellyel a tudatlan beteg szeretné, tudniillik: csókkal.
Jókai Mór A férj kabátjáról mesél egy igencsak tanulságos történetet.
Karinthy Frigyes pedig felidézi tizenéves kora első szerelmét,
Az asszonyt, Horovetznét, akivel egy nyáron ismerkedett meg.
És akkor a sötétben halványan s derengve először bukkant fel megzavarodott szívemben egy távoli sejtés, hogy van valami a földön, ami fontosabb a csillagoknál s a végtelennél s kietlen ködfoltoknál a Naprendszeren túl, és hogy a csillagok és a tenger talán valami nagyon buta dolog, velem együtt.
Bródy Sándor A szerelem új, azaz nagyon is régi formáiról vall egy szanatóriumban, ahová egy gyönyörű nő érkezik, aki minden férfi szívét megdobogtatja, ám felbukkan a szapphói szerelem az életében.
Csáth Géza egykori cselédjükhöz,
A Vörös Esztihez és Andersen meséihez fűződő kapcsolatáról ír.
Ekkor - csak rövid időre - elhanyagoltam Andersen bácsi könyvét. A naturalista írók művészete iránt érdeklődtem, és azt képzeltem, hogy Andersen bácsi, mint művész, alaposan elbújhat mellettük, akik tökéletesen és részletesen figyelik meg az életet. Nem tudtam még, hogy a bölcsesség nem az őszinteségben van, és nem is a hazugságban, hanem másutt, a kettőn kívül.
Babits Mihály Szerelem c. novellájában egy titkos szerelmi viszony tanúi lehetünk a férfi szemszögéből:
Ó, mennyiszer mennyiszer próbálta már felidézni, eredménytelen, mennyi forró szava maradt visszhang nélkül! Nem értette, nem tudta megérteni, mit akar? Mi kell neki? Hogy szerelem kell neki, egy szó, kimondott, bizonyított szerelem! Mily rettenetes, mikor az embert nem érti meg az, akit szeret.
A kötet egyetlen női szerzője,
Kaffka Margit egykori iskolatársa, a
Szép Olga történetét tárja elénk, akiért mindenki rajongott.
Kosztolányi Dezsőtől megtudhatjuk, ki az a
Valaki, aki este
áll a küszöbön.
A kötet címadó kérdését egy fruska, Ilka teszi fel
Gárdonyi Gézának:
Mi az a szerelem? Ilka hiába olvasott már el több regényt, még mindig nem kapott rá választ. De vajon a fiatal Gárdonyi tud-e rá felelni?
A hold mintha gúnyosan mosolygott volna reám!
Nem bírtam megválni annak a leánynak az arcától. Röstelltem ezt magam előtt. Én, aki fölötte álltam értelmi tekintetben a hétköznapi emberiségnek, én legyek egy női nemhez tartozó kiskorú ember hatása alatt? Nem, ezerszer nem!
Tizenkét novella, a szerelem tizenkét arca, ami olykor bájos, olykor szomorú, olykor elgondolkodtató formáját mutatja. És a szerzői: Móricz, akinek is egy új arcát ismerheti meg az az olvasó, aki csak a kötelező ismerte tőle, ahogyan Jókait is, és biztosan másként gondol ezután rájuk. De idesorolhatom Örkényt nyugodtan is.
Karinthy, aki nem csak vicces tud lenni, Csáth Géza, aki nem csak tragikus meséket tud írni, Ady, aki egyszerűen csak önmaga most is, Babits, aki most is olyan szépen ír, Kosztolányi, aki elvarázsol, Krúdy, aki ironikus is tud lenni. Kaffka Margit, aki megint csak realista, és Gárdonyi, akinek nem lehet nem szeretni ezt a novelláját.
Remek válogatás remek szerzőktől, akik között mindenki megtalálja a kedvencét, és miután becsukta a kötetet, talán már azon töri a fejét, mit olvasson legközelebb tőlük.
A borító ne tévesszen meg senkit, kortól és nemtől függetlenül bárkinek jó szívvel ajánlom. De jó kis csali, hogy azok figyelmét is felkeltse, akik egyébként nem hívei a szépirodalomnak.
Peiker Éva (szerk.): Mi az a szerelem? - Híres magyar novellák az örök rejtélyű érzésről200 oldal
Athenaeum Kiadó, 2015
1990 Ft
Bejegyzések
