Amy: Én lakberendező vagyok. 

Rachel: Berendezted apa irodáját, és most már lakberendező vagy? Jól van. Tegnap voltam az állatkertben, és ma már jegesmedve vagyok. 

(Jóbarátok, 9. évad 8. rész, Rachel húga)

Az eltört lámpa

Tehát, megtudtuk, hogy a szexuális 4 a dühös 4, aki mindent és mindenkit csak nagy hangon kritizál. Ezek szerint a trollok, a különböző hírportálokon, a tömegközlekedésen vagy az utcán dühöngők mindannyian szexuális 4-ek lennének? Aligha. 

Évekkel ezelőtt a drogériában álltunk az egyik polcnál a csoporttársammal (ez egy kis területű üzlet volt, U alakban lehetett benne közlekedni, csupán az U közepén volt még egy átjáró a polcok közt), amikor meghallottuk, hogy egy kb. 50-es nő elégedetlenkedve (nem ordított, a hangját sem emelte fel) mondja az egyik eladónak: "Már megint átrendezték a boltot, így nem találom amit szoktam venni háromhavonta!" A csoporttársammal összenéztünk, és jót mosolyogtunk azon, hogy nem túl gyakran jár ide vásárolni és most kiakadt, mert a bal oldalról a jobbra tették át, amit venni szokott. 

Itt van Beatrice Chestnut és Uranio Paes podcastje, kedves kolléganőjükkel, a szexuális 4 Nancyvel, aki párterapeuta, SPOILER!!! és akit - az önmagát létfenntartó/szociális 2-nek mondó - Beatrice a beszélgetés folyamán nem egyszer provokál, ám mindvégig higgadtan és nyugodtan viselkedik. Pedig azt várnánk, hogy jól megmondja a magáét Beatrice-nek. 

Itt nemcsak Beatrice Chestnut elmélete, hanem mindenkié megbukott, aki bármely személyiségtípus (legyen szó akár egy bolygóállásról az asztrológiában) leírását kőbe vésettnek tekint, ahogy a stílustanácsadó Kovács Yurkov Orsolya mondta egy online summiton: Nincs tiszta típus. Nincs egyetlen tiszta alma, körte, homokóra, egyenes, stb. testalkat. 

És ahogy ez igaz a testünkre, úgy igaz a személyiségünkre is. Mindannyian képesek vagyunk a változásra és a visszaesésre egyaránt. Hogy egy filmes példát hozzak: a Hogyan veszítsünk el egy el pasit 10 nap alatt c. filmben Andie címadó cikkét a kolléganője és barátnője, Michelle magánélete ihleti, akivel most szakított a barátja. Andie elhatározza, hogy felszed valakit, akit 10 nap alatt (ennyi ideje van a cikk megírására) az őrületbe fog kergetni azokkal a tipikus hibákkal, amiket nagyon sok nő hajlamos elkövetni egy kapcsolat kezdetén. 

Andie az első este felhívja Michelle-t a kiszemelt, Ben fürdőszobájából és azt mondja: "Holnap átkapcsolok." Mindannyian így működünk (gendertől függetlenül), nagyon sokszor észrevétlenül átkapcsolunk, ezt hívják szituacionizmusnak, melyről Dean Burnett ír Az idióta agy c. könyvében a személyiségtípusokról szóló fejezetben. 

Másként viselkedünk, ha valakit ki akarunk üldözni a világból (akár öntudatlanul is), és másként, ha meg akarjuk kedveltetni magunkat. Másként viselkedünk otthon, a munkahelyünkön, az iskolában és egy temetésen. 

Van a filmben még egy nagyon fontos jelenet, amely szintén kapcsolódik ehhez: amikor Andie a pókerpartin tényleg az őrületbe kerget mindenkit a viselkedésével, mérgében felkapja a Szerelempáfrányt, és otthagyja Bent, aki utána megy és azt mondja neki:

Ben: Ez kezd nagyon eldurvulni. Totál őrülten viselkedsz. Tudsz róla?

Andie: Szóval, örült vagyok? 

Ben: Őrülten viselkedsz. 

(A videóban nem ez a jelenet van, csupán a borítóképe miatt választottam.)

És itt a különbség. Ben nem Andie-t címkézi, a továbbiakban sem, hanem a viselkedését. Mert nem mindegy, hogy valakit őrültnek/diktátornak/antiszociálisnak/lustának stb.-nek címkézünk, vagy csupán egy bizonyos viselkedési formája nem tetszik éppen most benne. Vagy általában. Ben utána rá is kérdez, hogy hol az az Andie, akit megismert? 

Kőbe vésett leírások, általánosítás, beskatulyázás és elidegenedés

Számos cég használ valamilyen személyiségtesztet, hogy megtalálja a megfelelő embert a megfelelő pozícióba, ill. a már meglévő alkalmazottakat a megfelelő munkakörbe irányítsák, ill. a különböző tréningeken, coaching foglalkozásokon is szeretik bevetni ezeket (Belbin-teszt, DiSC). 

Annak idején a trénerképzőn megismertem a DiSC-et, ami a jegyzeteim szerint: négy viselkedésmódot jelöl, mindegyik különböző érzékelést és reakciót tükröz. "Ahogyan az élethelyzeteket látjuk és ahogyan azokra reagálunk." 

Két tengelyen (extrovertált és introvertált) négy altípust jelöl egy-egy színnel: 

az extrovertált piros a versengő, aki szeret újítani, ő a főnöktípus; az extrovertált sárga a nagydumás, aki nagyon lelkes és szeret beszélni, a középpontban lenni; a két introvertált: a zöld, aki barátságos, a harmóniát keresi, amolyan gondos bocs; míg a kék, aki analitikus, észreveszi a hibákat, ám kimért. 

Csakhogy itt is megfeledkeztek arról, amiről mindjárt szó lesz. 

Amikor megkaptam ennek a tesztnek az eredményét, kiderült, hogy sárga-zöld-kék vagyok, pedig amikor előtte megismertük a négy típust egy-egy leírásból vagy filmrészletből, már a pirosnál éreztem, hogy igaz rám, hogy bennem van. (Ekkor még csak a Myers-Briggs személyiségtípusom ismertem, az Enneagramot még nem és az azstrológiába sem ástam úgy bele magam.) Aztán kiderült, hogy az MBTI szerinti domináns kognitív funkcióm, az introvertált intuíció is imádja az újdonságokat, ahogyan a domináns szexuális ösztönöm (a szexuális/szociális ösztönpárosúak a nagy újítók), a Kos MC-m és a Vízöntő Vénuszom is. Ráadásul az Enneagram-szakértők a szexuális 4-t Versengőnek nevezik. 

A Belbin-teszt azt méri, milyen csapatjátékosok vagyunk, mit viszünk az asztalra, ha csapatba kerülünk? 

"Az alábbi kérdőív 7 részből áll. Minden rész egy megkezdett mondatot, és annak 8 féle befejezését tartalmazza. Minden egyes résznél tíz pontot osszon szét az egyes mondatbefejezések között aszerint, hogy melyik írja le legtalálóbban az Ön viselkedését. A pontokat bármilyen arányban eloszthatja: akár az összes válasz mellé írhat pontokat (a tíz pontot szétosztva), de közülük egyre is adhat tíz pontot."

Az Ablak.neocities-en ki is tölthető (innen hoztam a leírást is). 

A teszt kitöltése közben ismét skizofrén állapotba kerülhetünk, mert mi van, ha egy részen belül mind a nyolcat érvényesnek érzem magamra? Vagy ötöt, ám ebből kettőt nagyon, és többit is annyira, hogy megjelöljem? Amikor elkészültünk, a honlap értékeli és kiírja, hogy ilyen és ilyen típusba (itt általában kettőt ad meg, pl. Megvalósító, Feladatbefejező, Koordinátor, Ötletgyártó stb.) tartozunk.

Csakhogy nekem az volt a bajom, hogy ezek közt van átjárás, és ezt magamon és másokon is megfigyeltem, míg  a teszt csak két típusba sorolt. Ez meg ez vagy, és kész. Az MBTI szerint introvertált vagyok, és aki introvertált, az csendben ül a sarokban, meg sem nyikkan, csak akkor, ha már nem térhet ki. Ez nem így van. Van olyan helyzet, ahol azonnal látom, hogy pl. a többiek fáradtak, olyan helyzetben vannak, hogy most nem tudnak úgy koncentrálni (pl. a Zoomon, hogy nincs otthon, vagy nyüzsgés van náluk, esetleg a szomszédságból hallatszik át valami), és átveszem az irányítást. Vagy senki sem akar első lenni, még a legnagyszájúbb extrovertált is megkukult. Vagy én vagyok fáradt, és csak annyit teszek bele, amennyit muszáj, és hagyom, hogy más koordináljon. Olyan is volt, hogy más volt a főnök, ám én is vittem az ötleteket, és raktam össze a közös prezentációt.

Tehát, ugyanabban a csoportban/csapatban sem feltétlenül viselkedünk minden alkalommal ugyanúgy. Van, amiben nagyon jók vagyunk, másban kevésbé. Pl. egy tréningen a tréner azt látja, hogy X szereti átvenni az irányítást, míg Y-t passzívnak találja, Z-t pedig ötletelőnek, és ezt leadja a főnöküknek, aki ezentúl ilyennek könyveli el őket. Holott lehet, hogy X éppen otthon volt a témában, Y meg nem, ill. már elfáradt, mire ehhez a feladathoz értek, esetleg más okból viselkedett így (lehet, előző este/éjszaka rosszul volt, beteg volt a gyereke, a háziállata, de ezt nem akarta a többiek orrára kötni). A tréningeken el szokott hangzani, hogy az Itt és most számít, tehát az, hogy ebben a pillanatban, ebben a helyzetben, ezen a tréningen hogy érzed magad, és nem az, hogy van-e otthon vagy egyébként a munkahelyeden problémád, túl vagy-e már a (gyerekkori) traumá(i)don.  Csakhogy ezeket nem mindig lehet kizárni, és az Itt és most ≠ Akkor és ott (pl. a munkahelyi viselkedéssel). 

Halak nőként pedig világoskék szemeim vannak. Akárhogy nézem, ezek barnák, és a gyönyörű, álmodozó tekintetemtől volt már, aki megijedt. 😄Mi a helyzet Cindy Crawford, Rihanna, Eva Mendes, Eva Longoria, Juliette Binoche, Jennifer Love Hewitt, Elizabeth Taylor vagy Queen Latifah szemeivel? 😉 Elnézést, a cikk a legtöbb Halak nőről szól, így a felsoroltakkal együtt és azokkal, akiket nem is említettem (akár híresek, akár nem), mi a kisebbséghez tartozunk, és ezek szerint a leírás többi része sem vonatkozik ránk. Jó, akkor keresek egy olyat, ami a kisebbségben lévő nem kék szemű Halak nőket írja le. 😁 Ez egy meglepő példa volt, mert a legtöbb leírás minden azonos típust ugyanolyan viselkedésűnek, testalkatúnak stb.-nek ír le. 

Az egyik leírás szerint az Ikrek a legintelligensebb csillagjegy, a Halak a legbutuskább. Erre csak azt mondom: Albert Einstein, Rudolf Hertz, Ljudmila Ulickaja (akinek biológus végzettsége van) és Galileo Galilei. Valóban eléggé csekély értelműek mindannyian... Általános iskolában az Ikrek osztálytársam a magyar témazáró előtt eljött, hogy oldjam meg a feladatokat, amiket másnap kapunk, mivel az idősebb unokatestvérének megvolt még a munkafüzet, amit mi is használtunk. Ő sem volt buta, csak fifikás. 

Egy másik cikk szerint épp az Ikrek a legkevésbé intelligens jegy.

Az X-aktából pedig tudjuk: az igazság odaát van. 

Az asztrológiában a Skorpió Hold szinte tökéletesen megfelel az Enneagramban a szexuális 4-nek, amelyre itt lennék élő bizonyítékként, csakhogy Marilyn Monroe-nak Vízöntő, Steve Jobsnak Kos, Gabrielle Chanelnek Halak, Szabó Magdának pedig Szűz Holdja volt. (Megnéztem.)

Pár hónapja egy INFJ-knek szóló videóban azt mondta egy INFJ, hogy NF-típusokkal (INFP, ENFP és ENFJ) barátkozzunk, mert az érzékelőkkel (ráadásul ők vannak többségben a világon) nem fogunk boldogulni. Egy másik szerint az INTJ-kkel közös az Ni-unk, azonban a Te-jük sok lehet, nem is beszélve az ENTJ-kről, akiknek ráadásul domináns Te-jük van, míg nekünk az csak a 7. kognitív funkciónk. Erre láttam egy mémet, mely szerint az INFJ tiszteletbeli NT-típus. 

Ha mindezt megfogadnám, akkor a múltkori Amikor a szuperérzékenység toxikussá válik bejegyzésemben leírt különjáratokon már csak NF Myers-Briggsű, Halak, Rák, Skorpió, esetleg Bika, Szűz (juj, ők az ellentétes jegyünk! 😱) és Bak csillagjegyű szuperérzékenyekkel lennék hajlandó együtt utazni. Jó, az aszcendensem miatt még ideveszem az Oroszlánokat is. Érted már, hova akarok kilyukadni? 

Ha pedig csak egy szempont szerint nézzük meg, milyen munka való nekünk, szintén melléfoghatunk. Gondoljunk pl. arra, hogy az egyes személyiségtípusok leírásaiban találunk javaslatokat, milyen foglalkozás a legjobb számunkra: pl. CEO, ügyvéd, coach, pszichológus, tanár, politikus, mérnök, de nem találunk közte olyat, mint pl. hentes, hegesztő, villanyszerelő, postás, futár, bolti eladó, takarító vagy közmunkás. Mi van azokkal, akik az utóbbi területeken dolgoznak? 

Arról már nem is beszélve, hogy pl. az egyik asztrológiai oldalon elolvashatjuk, a Napjegyünknek (ezt tudja a legtöbb ember magáról) mi lenne a legjobb munka, aztán ott a Holdjegyünk, az aszcendensünk, mások szerint az MC-nk (a 10. ház jegye, amely a születésünkkor az ég legmagasabb pontja volt), megint mások szerint a Marsunk, aztán jön az MBTI, az Enneagram és a többi. Mielőtt újabb skizofrén állapotba kerülünk, inkább azt érdemes megnézni, van-e valami közös ezekben, és egyáltalán: tényleg minden leírás minden pontját igaznak érezzük magunkra? Ami pedig a legfontosabb: jól éreznénk-e magunkat abban a pozícióban? Tényleg azzal akarunk foglalkozni?

Akkor mégis mire jók a személyiségtípusok? 

Legyünk rugalmasak, és fogadjuk el, hogy minden ember személyisége képlékeny, képes a változásra, és legyen szó bármelyik leírásról, az csak a kirakós egyetlen darabkája. Ahogy pl. az asztrológiában hiába beszél valaki csak a Napjegyről, ehhez jön a többi is, amik együttállásokat, ellentéteket és különböző fényszögeket képeznek, tehát hatnak egymásra.  Ugyanígy nincs két egyforma Enneagramú, MBTI-ú, egyéb személyiségtípusú ember sem. 

Pl. két testvér is lehet teljesen eltérő személyiségű, és nemrég hallottam valakitől, hogy két azonos csillagjegyű, azonos nemű gyereke van, akik közt nyilván van pár évnyi korkülönbség, azonban a születésnapjaik közt csupán pár nap az eltérés, mindketten ugyanabban a családban nevelkednek, mégis mások. Bagdy Emőke mondta egyszer a Ridikülben, hogy az egypetéjű ikrek génállománya sem egyezik meg 100%-osan. 

Érdekes és izgalmas lehet megnézni a Wikipedián, hogy kikkel születtünk egy napon, és megláthatjuk, milyen sokféle területen tevékenykedő embert találunk közöttük. 

Ezek nagyon jók arra, hogy jobban megértsük magunkat és esetleg másokat is. Tudatosítsunk bizonyos dolgokat magunkban, felismerjük a vakfoltjainkat (pl. egy olyan képességet, ami számunkra természetesen, míg másoknak nehezebben megy, ill.  a "rossznak" bélyegzett viselkedési mintáinkat). 

Elmondom, miket tanultam belőlük: a Halak kapcsán tanultam meg, vagy inkább tudatosítottam, nem mindegy, milyen környezetben vagyok, magyarán: elfogadnak-e vagy sem. 

A Myers-Briggsből megismertem a kognitív funkcióim, és már értem, miért asszociálok állandóan és hogy miért tanulok eleinte lassan. Az introvertált intuícióm a kapcsolatokat, a mintákat keresi, és ha jön egy új információ, amit még nem tud egy korábbihoz kapcsolni, addig káosz van és teljesen tökfejnek érzem magam. Amint megvan a kapcsolat, már tökéletesen működik. 

Középiskolában angolórán felbukkant a defend ige egy szövegben, azonnal bekapcsolt az agyam, és magában pörgette: defend, defend. Ismerős volt, csak nem tudtam hova tenni. Aztán bevillant: defendo, defendere, defendi, defensum - ezek a szótári alakjai a latin defendere (megvéd) igének. Bumm, megvan a minta, innentől használható. 

Az Enneagramom szerint egy nagyon szépen kivitelezett tankönyvre van szükségem a megfelelő tanuláshoz, csakhogy lehet bármilyen szép az a könyv, ha rám zúdít egy csomó információt, amit még nem sikerült rendszereznem. Ahogy a nagy Hercule Poirot is mondja: Módszer és rendszer. Szóval, nem elég a szép tankönyv.

Azonban ebből megértettem, hogy azért fordult elő velem korábban is és még ma is, hogy este már kiesik a kezemből a könyv, de még olvasnám tovább, mivel a létfenntartó ösztönöm csak a harmadik, és a szexuális ösztönöm (ehhez az Ni-t és a Skorpióim is hozzávehetjük, mert utóbbiból is van több is) hajt. Ha valami nagyon érdekel, addig olvasom, míg így nem járok. Vagy csak később megyek enni, mert már megint találtam valami érdekeset. Vagy csak akkor, ha már befejeztem, amit elkezdtem. 

Ezért lenne fontos, hogy felismerjük, egyetlen leírás sincs kőbe vésve, másként viselkedünk a különböző helyzetekben, sőt, akár napközben a munkahelyünkön is, vagy az iskolában, vagy otthon sem biztos, hogy ugyanolyan hangulatban vagyunk 24/7-ben. 

Mielőtt pedig egy személyiségtípust kikiáltanánk fő gonosznak vagy a legkedvesebbnek, jusson eszünkbe a bejegyzés címe. 😉Egyikünk sem csak jó, vagy csak rossz. Ahogy Tiffany Maxwell mondta a Napos oldal c. filmben:

Mindig lesz egy perverz és mocskos részem, de szeretem.

Amikor először láttam a filmet és hallottam ezt a mondatot (fogalmam sem volt a személyiségtípusokról), nagyon elgondolkodtatott. Mert számomra ez az önismeret csúcsa, amikor ismerem minden részem, elfogadom és szeretem. A múltbeli hibáimat, hogy olykor kiesik a könyv kezemből már este vagy leverem a lámpát a polcról. 

Ha valaki megfigyeli a szelíd külsejű, idős hölgyet, amint tűnődve álldogál a bungalója előtti verandán, nyilván azt gondolta volna, hogy semmi más gondja sincs, mint annak eldöntése, hogyan ossza be a napját. - Talán egy kirándulás a Kastély-sziklához - látogatás Jamestownba - kellemes kocsikázás és utána ebéd a Pelikán-fokon - vagy csak egy nyugodt délelőtt a strandon...

   De a szelíd öreg hölgy egész máson törte a fejét - harcias hangulatban volt. 

   - "Valamit tenni kell!" - gondolta Miss Marple. Ráadásul meg volt győződve róla, hogy nincs veszteni való ideje. Az ügy sürgős.

   De ki az, akit meggyőzhet róla? Ha elég ideje volna, úgy hitte, egyedül is rájönne az igazságra. 

Ezért nem járok ma sem nyaralni, mert nem bírnám elviselni, hogy ne a legjobb fürdőhely legjobb fogadójának legszebb szobájában szálljak meg, hanem valahol mellette; a gyermekkori sértődöttség, a paradicsomból való száműzöttség keserű emléke üldözne mindenfelé, ahol van első és másodosztályú élet, s nekem az utóbbit kellene választanom. Inkább a magam világán belül maradok, amely a maga módja szerint első osztályú (...).

Márai Sándor: A szegények iskolája

 

"Te leckéztetsz engem? - kérded. - Magadat már megleckéztetted, meg is javultál, ugye? Ezért van időd mások javítgatására?" Nem vagyok olyan 

elvetemült, hogy betegen gyógyításra vállalkozzam, de mintha ugyanabban a betegségben feküdnék, megbeszélem veled a közös bajt, és közlöm az orvosságot. Úgy hallgass hát rám, mintha benső énemmel társalognék. Bebocsátlak magányomba, és füled hallatára vitatkozom önmagammal. 

Seneca: Erkölcsi levelek XXVII.