Van az úgy, hogy az ember lányának agya csupán egy-egy mesekönyv tartalmának befogadására képes, így ilyenkor legszívesebben ezeket veszi a kezébe. A gyerekkönyvtárban nézelődtem, amikor is kiválasztottam Varró Dániel mondókás kötetét, a Cipelő cicák a városbant és három történetet Pom Pomtól.

A cipelő cicákról már hallottam, de ez volt az első találkozásunk. A három cica: Cicó, Pepe és Lőri három gyerek játékcicái, akik valójában nem hétköznapi játékok, hanem varázserővel bírnak és igencsak pajkosak. A cicák olyan aprók, hogy elférnek Lili, Marci és Dorka kezében, akik szívesen magukkal is viszik kedvenceiket. Ezért is kapták a cipelő jelzőt. Bár bevallom, az első gondolatom az volt, hogy a cicák valamit cipelnek, de nem, őket cipelik a gyerekek.


Tudom, hogy nem én vagyok a mesék célcsoportja, ezért is valószínű, hogy nem égtem a vágytól, hogy megkeressem a sorozat másik két kötetét is. A rajzok és a mese is aranyos, de valami hiányzott. Magam sem tudom, mi, pedig szeretem a cicákat is, a történetekben is felbukkan valami tanulság, a humornak sincs híján, de a következő három kötetet már szívesebben olvastam. (A cicákat pedig tényleg nem tűnik nehéz megvarrni.)

   
Berg Judit: Cipelő cicák a városban
Illusztrálta: Agócs Írisz
56 oldal
Pozsonyi Pagony Kiadó, 2012
2690 Ft


Igen, igen, Pom Pom meséit. Valószínűleg, mert ezen nőttem fel és a mai napig szívesen megnézek egy-egy részt, ha valahol rábukkanok.



Festéktüsszentő Hapci Benőt senki sem szerette a városban, mert mindenkit csak zavart az állandó tüsszögése, így a város lakói eltolták a házát is. Azonban egy nap Benő a városban járva éppen azzal tesz jót a tüsszentésével, aki a kitelepítését sürgette.

Ugye a radírpók is ismerős? Aki bármit kiradíroz, ami nekünk nem tetszik. Egy nap az ő segítségére lesz szükség, amikor Gombóc Artúr egy madárkereskedő "áldozatául esik" és kénytelen vitaminon élni egy kalitkában. Itt csak a radírpók tud segíteni, akit nem is olyan nehéz megtalálni, hiszen ahol jár, eltűnik valami.


  Nem is gondolnánk, hogy egy ruhaszárító kötélnek is lehet önérzete. Pedig van! Picur nem is érti, amikor egy reggel Pom Pommal a fején fejvesztve menekülő járókelőkkel találkozik, akik a Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél elől igyekeznek menedéket találni. De hogyan is lett ilyen elvetemült egy egyszerű ruhaszárítókötél? Mindezt megtudhatjuk Pom Pomtól.

   Ha csillagoznék, mindhárom Pom Pom-mese biztosan megkapná az ötöst, mert aranyosak, szerethetőek a figurák, akár emberek, akár madarak vagy bármilyen más szerzetek. És Pom Pom minden alkalomra tartogat egy-egy kedves és tanulságos történetet, míg Picurt elkíséri az iskolába. Sajdik Ferenc illusztrációi pedig régi kedves ismerősök, hála a rajzfilmnek (bár utóbbiban kidolgozottabbak). És a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy a mai gyerekek számára is elérhetőek könyvformában is.


Csukás István: Festéktüsszentő Hapci Benő, A radírpók, Lesbőltámadó Ruhaszárítókötél
Sorozat: Pom Pom meséi
Illusztrálta: Sajdik Ferenc
Könyvmolyképző Kiadó, 2010, 2011, 2012
1699-1699 Ft és 1899 Ft

Mit kell itt ezzel a könyvvel csinálni?
Érdemes állatos keksszel kínálni?
Vagy bántalmazz vele egy eladót tettleg?
Tépd szét, és tedd vissza?
Nem, nem, hanem
vedd meg! (fülszöveg)

Már ismertem a Manó Könyvek Barátnőm, Bori sorozatát, amiből korábban olvastam a Bori focizik címűt, a további címeket elnézve pedig egy remek szériának gondoltam, mert az aranyos illusztrációkból és meséből a kislányok sok hasznos dolgot megtanulhatnak. Ez járt a fejemben, amikor megláttam a Bori a tanyánt is. Az jutott eszembe, de jó, legalább a betondzsungelben élő gyerekek is rájönnek, hogy a boci valójában nem lila, a tej pedig nem a dobozból jön eredetileg.


Bori anyukája levelet kap a barátnőjétől, aki meghívja őt családostól a tanyájukra. Anyuka megígéri Borinak, hogy a következő óvodai szünetben meglátogatják Grétáékat (a barátnőt).

Eljön a szünet, Anya Borival vonatra száll, a kislány pedig már az ablakból fekete-fehér foltos teheneket, lovakat és bárányokat is lát! A tanyára érkezve kiderül, hogy Gréta lánya, Annika éppen egyidős Borival, a család tipikus német favázas házban él, melyhez istálló és csűr is tartozik, és most jön az első dolog, amin kikerekedett a szemem:

Az istálló mellett óriási trágyadomb magaslott. Legyek dongtak és bogarak táncoltak a napfényben. Istálló- és trágyaszag terjengett a levegőben.
- Finom, friss, falusi levegő - szólt Anya.

Nos, anyuka eddig biztosan ki sem tette a lábát a városból , ha szerinte a finom, friss, falusi levegő egyenlő a trágya- és istállószaggal. Javaslom, hogy a légfrissítő-gyártók rukkoljanak elő egy ilyen szagú (és nem illatú) termékkel, amit kifejezetten Boriéknak gyártanak. Ez egy olyan negatív általánosítás, mintha azt mondanánk, hogy a hegyvidéki területeken mindig hó és hideg van, holott tudjuk, hogy vannak kivételek, melyek erősítik a szabályt. Gondoljunk csak a Mátrára pl.

De a java csak most következik! Bori és Annika meglátogatja a disznókat. A disznóól pedig nem más, mint három-három összecsavarozott deszkával elkerített rész az istállóban (a lentebb beágyazott videó legelején egy pillanatra látható is). Az egyik elkerített részben egy koca fekszik a nemrég született kismalacaival, míg tőlük ugyanígy három deszkával elválasztva egy termetes disznó leskelődik két lábra állva és a "közfalra" támaszkodva.

Később a baromfiudvar lakóit keresik fel: itt találunk, kacsákat, libákat és tyúkokat, amiket csak két szál kifeszített drót választ el az udvar többi részétől:



Nem kell hozzá sok ész, hogy az ember rájöjjön, hogy a szárnyasok egyszerűen átbújnak egy ilyen szuper kerítés alatt, ill. ahogy egy másik illusztráción is láthatjuk: egy tyúk a felső drót tetején üldögél vígan.

De a kedvencem csak most jön! Elérkezik a fejés ideje és a tehenek meg sincsenek kötve!!!, ráadásul nem jászolból, hanem a földre tett, összetákolt vályúból esznek! Gréta megmutatja Borinak, hogy kell kézzel fejni a tehenet, amit Bori is megtanul és vígan feji a bocit! Ezt nézhetjük meg ebben a videóban is, mely az EUROPA Kinderprogram (Gyermekprogram) csatornáján tekinthető meg és nem kell hozzá német nyelvtudás, hogy megértsük.




Megnéztem a videóhoz kapcsolódó hozzászólásokat és azt írja valaki, hogy Blöd, azaz hülye. És teljesen mértékben igaza van! A videó is nagy butaság, de komolyan mondom, hogy egy 130 részes dél-amerikai szappanoperában nincs összesűrítve annyi hülyeség, mint ebben a 24 oldalas mesekönyvben!

Biztos vagyok benne, hogy sem a szerző, sem az illusztrátor nem látott még élőben egyetlen háziállatot és disznó- és tehénólat sem. Ráadásul az istállóban tudtommal a lovakat tartják, nem ömlesztve a teheneket, malacokat, lovakat, különösen nem három szál deszkával elválasztva.

Még sohasem jártam olyan helyen, ahol a disznókat ne vályogból vagy téglából épült ólban tartották volna, és amikor egy kocáról kiderül, hogy anyai örömök elé néz, akkor jó messzire elkerítik nemcsak a többi malactól, hanem főleg a "büszke" kantól is.

De olyanhoz sem volt még szerencsém, hogy a teheneket ne kötötték volna a jászolhoz (gondoljunk csak Jézus születésére pl.), amiből kényelmesen tudtak enni, és a tanyákon, házaknál a földre tett pehelysúlyú vályúból ettek volna...

A leges-legkedvencebb részem pedig: igen, amikor Bori tehenet fej. Nos, a gyerekeket az épeszű felnőttek nem engedik a szabadon álló tehenek közé, főleg nem hagyják, hogy egy kb. 20 kilós gyerek egy 400-500 kilós tehenet fejjen! A boci bizony csapkod a farkával (ami nem éppen higiénikus, bár a mesefilmben szereplő teheneket bizonyára naponta fürdetik...) és nem kis erővel eltalálhatja a pillekönnyű gyereket, arról nem is beszélve, hogy még rúgni is tud. Egy rossz mozdulat, és volt Bori, nincs Bori. Ezért sem cirkuszi látványosság a tehénfejés.

A történet azzal zárul, hogy Bori a tanyáról kapott tojást, sonkát és kenyeret eszi, melyek minden falatján érződik a finom, friss, falusi levegő. Vajon itt is az istálló- és trágyaszagra gondol Liane Schneider?

Nem is értem sem a német kiadót, sem a magyart, hogy adhatott ki egy ennyi  hülyeséggel teleírt és rajzolt mesekönyvet, ami csak még több butasággal tömi a gyerekek fejét? Az EUROPA Kinderprogram által készített mesefilm pedig már csak a hab a tortán... Hol marad, kérem a német precizitás???

 Nem tudom, ki hogy van vele, de a Conniról nekem mindig Lady Chatterley jut eszembe...


Liane Schneider: Bori  a tanyán
Eredeti cím: Conni auf dem bauernhof
Sorozat: Barátnőm, Bori
Illusztrálta: Eva Wenzel-Bürger
Fordította: Orosz Anett
24 oldal
Manó Könyvek, 2014
690 Ft