Roger Casement Írországban született, és testvéreivel korán elvesztették édesanyjukat, majd az egyik rokon házaspár nevelte a gyerekeket. Korán munkába kellett állnia, és mivel mindig is vonzotta Afrika, néhány év múlva úgy döntött, a fekete kontinensre települ. Itt szembesült a brit gyarmatosítók kegyetlenségeivel, melyeket az őslakosokon követnek el.
" - El tudja képzelni, konzul úr, hogy ilyesmi is megtörténhet a világon?
- Igen, atyám. Most már elhiszek minden rosszat és borzalmat, amit mesélnek. Ha valamit, hát azt megtanultam itt Kongóban, hogy az embernél nincs vérengzőbb bestia."
Később Amazóniába is eljutott, ahol a kaucsukkitermelők körülményeit térképezte fel. Nem is sejtette, hogy a helyi indiánokkal szemben a felvásárlók milyen aljasságokra képesek. Roger diplomataként vette fel a harcot, jelentésben írta meg mindazt, amivel szembesült. Természetesen mindezzel ez érintettéknél kihúzta a gyufát.
„ - A gonoszság a lelkünkben lakozik, barátom - jelentette ki félig tréfásan, félig komolyan. - Ilyen könnyen nem szabadulhatunk meg tőle. Az európai országokban meg az enyémben rejtett marad, és nyíltan csak háború, forradalom vagy lázadás esetén mutatkozik meg. Indítékra van szükség, hogy nyilvánossá és tömegessé váljon. Amazóniában azonban nem kell a hazafiság vagy a hit álcája ahhoz, hogy gátlástalanul megjelenjen, és a legszörnyűbb gaztetteket kövesse el. Elég hozzá a pénzsóvárság. A bennünket mérgező gonoszság ott van mindenütt, ahol emberek élnek, és mélyen gyökerezik a szívünkben."
.jpg) |
| Roger Casement |
Egész életét az igazságra, ill. Írország függetlenségére tette fel, azonban az utóbbiért való munkálkodása miatt börtönbe került és bíróság elé állították.
E rövid összefoglalóból is kiderül, hogy Roger Casement élete igazán kalandos volt. Pedig még nem nem is említettem, hogy olyan emberek barátságát mondhatta magáénak, mint Joseph Conrad író vagy Alice Stopford Green történész. Roger azonban nemcsak munkásságával, hanem a későbbiekben napvilágra került homoszexualitásával is kivívta többek haragját.
A cselekmény két szálon fut: először a jelenbe, Roger börtönéletébe csöppenünk, majd felváltva jutunk el a gyerekkorától az utazásain át ismét a jelenbe, ahol egyetlen olvasmánya Kempis Tamás Krisztus követése c. könyve, és állandó látogatói közt szerepel Alice Stopford Green és Carey atya.
A regény megírását hosszas kutatómunka előzte meg, melyhez az író Roger Casement naplója mellett szép számmal akadt segítőkre is. Mindez csak még hitelesebbé teszi a regényt, azonban sokszor úgy éreztem, mellékhatásként az unalmat is magában hordozza. Bizonyos fejezetek iszonyatosan szárazak voltak, sokszor el is vesztettem a fonalat, hogy ki kicsoda. Bár ennek az is oka volt, hogy hónapokat pihent a polcon.
Amikor vasárnap ismét elővettem, kb. 200 oldal volt hátra, de többször nagyon szenvedtem vele és az utolsó mondat után szó szerint fellélegeztem, amikor becsukhattam a könyvet.
Mario Vargas Llosát sokan a mesélőképessége miatt szeretjük, azonban ebben a regényében éppen ezt nem tudta kamatoztatni. Hiába a hosszas kutatómunka, nem egyszer döcögősen ment az olvasás, és ez nálam a könyv félretételét vonja maga után. Bizonyos részeket leszámítva, ha nem tudtam volna, ki a szerző, el sem hittem volna, hogy ezt Vargas Llosa írta. Az ötlet jó, hogy ismerjük meg Roger Casement életét, akiről Írországban is sokáig megfeledkeztek, sőt szándékosan a feledés homályába merült a neve, mégis többször az volt az érzésem, hogy egy, sokszor az adatokra épülő történelemkönyvet olvasok.
Vargas Llosa a sokszínűsége miatt is népszerű, azonban ebben a műfajban - szerintem - nem aratott osztatlan sikert. Pedig A beszélő témájában picit hasonlít ehhez, és azt szerettem.
Roger Casementről a Wikipedián (angol nyelvű)
Mario Vargas Llosa: A Kelta álma
Eredeti cím: El sueño del celta
Fordította: Tomcsányi Zsuzsanna
568 oldal
Európa Kiadó, 2011
3400 Ft
E rövid összefoglalóból is kiderül, hogy Roger Casement élete igazán kalandos volt. Pedig még nem nem is említettem, hogy olyan emberek barátságát mondhatta magáénak, mint Joseph Conrad író vagy Alice Stopford Green történész. Roger azonban nemcsak munkásságával, hanem a későbbiekben napvilágra került homoszexualitásával is kivívta többek haragját.
A cselekmény két szálon fut: először a jelenbe, Roger börtönéletébe csöppenünk, majd felváltva jutunk el a gyerekkorától az utazásain át ismét a jelenbe, ahol egyetlen olvasmánya Kempis Tamás Krisztus követése c. könyve, és állandó látogatói közt szerepel Alice Stopford Green és Carey atya.
A regény megírását hosszas kutatómunka előzte meg, melyhez az író Roger Casement naplója mellett szép számmal akadt segítőkre is. Mindez csak még hitelesebbé teszi a regényt, azonban sokszor úgy éreztem, mellékhatásként az unalmat is magában hordozza. Bizonyos fejezetek iszonyatosan szárazak voltak, sokszor el is vesztettem a fonalat, hogy ki kicsoda. Bár ennek az is oka volt, hogy hónapokat pihent a polcon.
Amikor vasárnap ismét elővettem, kb. 200 oldal volt hátra, de többször nagyon szenvedtem vele és az utolsó mondat után szó szerint fellélegeztem, amikor becsukhattam a könyvet.
Mario Vargas Llosát sokan a mesélőképessége miatt szeretjük, azonban ebben a regényében éppen ezt nem tudta kamatoztatni. Hiába a hosszas kutatómunka, nem egyszer döcögősen ment az olvasás, és ez nálam a könyv félretételét vonja maga után. Bizonyos részeket leszámítva, ha nem tudtam volna, ki a szerző, el sem hittem volna, hogy ezt Vargas Llosa írta. Az ötlet jó, hogy ismerjük meg Roger Casement életét, akiről Írországban is sokáig megfeledkeztek, sőt szándékosan a feledés homályába merült a neve, mégis többször az volt az érzésem, hogy egy, sokszor az adatokra épülő történelemkönyvet olvasok.
Vargas Llosa a sokszínűsége miatt is népszerű, azonban ebben a műfajban - szerintem - nem aratott osztatlan sikert. Pedig A beszélő témájában picit hasonlít ehhez, és azt szerettem.
Roger Casementről a Wikipedián (angol nyelvű)
Mario Vargas Llosa: A Kelta álma
Eredeti cím: El sueño del celta
Fordította: Tomcsányi Zsuzsanna
568 oldal
Európa Kiadó, 2011
3400 Ft
Bejegyzések
