Amikor tavaly "hivatalosan is megszületett" a
Vers hétfőn, rájöttem, hogy az itthoni készlet bizony kevés ahhoz, hogy minden héten legalább egy-egy vers bekerüljön a rovatba. Igen, van internet is a világon, de vannak pillanatok, amikor messziről elkerülöm a laptopomat és egyébként is szívesebben keresgélek egy-egy verseskötetben. Ekkoriban fedeztem fel
Szerb Antal Száz versét, és gyorsan be is szereztem, nehogy lemaradjak róla. A Rendszeres Olvasók azóta egyszer-kétszer találkoztak a kötet borítójával egy-egy hétfőn, de be kell vallanom, hogy csak nemrég vettem elő úgy a polcról, hogy akkor most szépen el is olvasom. Pedig nagyon szeretek verset olvasni, és egy-egy hosszú nap után, sokkal jobban esik kézbe venni egy verses kötetet, mint egy regényt.
Szerb Antal az előszóban elmeséli, hogy annak idején a fiatal lányok jeles alkalmakra kapcsos albumot kaptak, amelyben a nekik tetsző verseket gyűjtögethették. Ezen a hagyományon nyugszik az antológia megszületése. Szerb Antal tíz témában gyűjtötte össze a világirodalomból azokat a verseket, amelyek sokat jelentenek a számára. És ahogy elkezdtem olvasni a kötetet, csak ámulni és bámulni tudtam az ízlésén. Mert ezek a versek még ma is sokat jelenthetnek egy-egy Olvasó számára. Hiszen a tíz témába csupa olyan került, ami a mindennapok része: emberek, állatok, sorsok vagy éppen érzések.
Találkozhatunk ismerős és ismeretlen költők verseivel eredeti nyelven és a legkiválóbb magyar fordításukkal, ami nyelvtanulás szempontjából sem utolsó szempont.
Nem is tudnék és nem is szeretnék egyet sem kiemelni sem a versek, sem a költők közül, mert mindannyiuk
megér egy misét. Annyit azért elárulok, hogy sikerült újabb alapanyagot találni az elkövetkező hétfőkre, és nem egy költő került fel a listámra, akiknek utánanézek majd.
Ahogyan pedig az utószóban elhangzik, ennek az antológiának nem a könyvespolcon, hanem az éjjeliszekrényen a helye, hogy bármikor vigasztalást, örömöt vagy csak néhány nyugodt percet nyújtson az Olvasónak.
A kötet végén Szerb Antal jegyzete segít eligazodni a költők között. A kedvencem a Goethéről írt ismertetője lett.
Zárszóként pedig álljon itt Szerb Antal néhány sora a kötet előszavából. Ki tudja, talán néhányan kedvet kapnak egy kapcsos album összeállításához. A
Vers hétfőn is ilyen, csak már nem kapcsos albumban, hanem a blogban gyűjtöm a verseket. De talán egyszer papírformában is összegyűjtöm őket, hogy akkor is velem lehessenek, amikor nincs bekapcsolva a gépem.
Kedves olvasó, légy régimódi, szerezd be a kapcsos albumot, és írd bele a legszebb verseket, amelyekkel utadon találkozol; hidd el, nem kárba veszett idő, amit ezzel töltesz. Írd tele a kapcsos albumot, és tedd el vagy vidd magaddal. Ki tudja, mit tudsz megmenteni ezekben a szörnyű időkben, és ki tudja, mit tudsz megmenteni az ifjúságodból, amely nem kevésbé rohamos tempóban szokott elnyargalni, mint a rohanó idők. De ha kedves verseid veled lesznek, nem maradsz üres kézzel üres ég alatt. Ha a versek megmaradnak, talán a lényeg marad meg.
A kötetben szereplő versek közül az alábbiak találhatóak meg a blogban is:
Percy Bysshe Shelley: DalRainer Maria Rilke: Őszi napWilliam Wordworth: Táncoló tűzliliomok Charles Baudelaire: Bűvös, szép őszi ég vagy...John Keats: StancákPaul Verlaine: Álma Thomas Gray: egy elkényeztetett cicáról, mely az aranyhalas medencébe fúlt... Szerb Antal (Összeáll.): Száz versGörög, latin, angol, francia, német, olasz válogatott költemények eredeti szövege és magyar fordítása
431 oldal
Magvető Kiadó, 2007
2890 Ft