Még nagyobb volt az öröm, amikor felfedeztem, hogy április elején jelenik meg a hangoskönyv folytatása, amelyre ezúttal Puccinitől két, Mozarttól, Verditől és Leoncavallótól egy-egy operamese és egy Puccini-ária került fel Rost Andrea előadásában.
A bejegyzés olvasása közben ajánlott meghallgatni a benne szereplő videókat, az Aidához kapcsoltat pedig nézni is.
Giacomo Puccini: Gianni Schicchi: Mit tehet egy család, ha vén zsugori rokonuk halálos ágya körül összegyűlve, amint az kileheli lelkét, tudják meg, hogy az öreg semmit sem hagyott rájuk? Megtalálják a végrendeletet, amiben ott áll feketén-fehéren a tény, hogy mindent a papokra hagyott! Milyen jó, hogy a kavarodás és a felháborodás közepette egyikük, Rinuccio elküldet Gianni Schicchiért (akinek neve az Isteni színjátékból lehet ismerős) és annak lányáért, Laurettáért, akibe szerelmes. És a furfangos Gianni Schicchi megérkeztével megszületik a terv.
Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból: Szelim basa nyaralójában él Constanza, korábbi társalkodónője, Blonde és annak vőlegénye, Pedrillo, akiket egy spanyol hajóról raboltak el és a rabszolgapiacról kerültek a basához. Constanza Szelim basa tulajdonába, míg Blonde Ozmin, a basa jószágkormányzójához kerül.
Pedrillo egy nap levelet csempész ki egykori gazdájának, Belmonténak, melyben helyzetükről értesíti őt és megnyugtatja, menyasszonya, Constanza is jól van.
Egy napon idegen fiatalember érkezik a palotába, aki nem más, mint az álruhás Belmonte, aki menyasszonyának és társainak megszöktetését tervezi.
Giuseppe Verdi: Aida: Az ókori Egyiptom Etiópiával vív háborút. A harcok során rabszolgaként került az udvarba Aida, aki valójában, az etióp király, Amonaszro lánya, és akit a fáraó lánya, Amnerisz annyira megkedvel, hogy maga mellé veszi. Az egyiptomiak fiatal és ünnepelt hadvezére, Radamesz és Aida titokban szerelmesek egymásba, azonban Amnerisz szíve is Radameszért dobog. Radamesz a seregek élén újabb csatába indul az etiópok ellen és azt tervezi, ha győztesként tér vissza, maga mellé emelheti Aidát a dicsőség trónusára.
Ruggero Leoncavallo Bajazzók c. operájában visszautazunk a commedia dell' arte korába. Egy szicíliai falu határába érkezik meg a négy komédiás, akiket a helyiek lelkesen üdvözölnek:
- Örömmel tértünk vissza hozzátok, barátaim - hajolt meg Canio, és kemény vonásai felderültek. - Ha játékunk tetszésetekre volt, ma este hétkor újra láthatjátok itt Pagliaccio keservét, Colombina csalárdságát és Taddeo ármánykodását. Ne feledjétek: ma este, ha hetet üt az óra!
- Itt leszünk! Itt leszünk!
A bajazzók az országot járva bújnak a commedia dell' arte egy-egy szereplőjének bőrébe esténként. Pagliaccio, az öregedő férj, akinek fiatal és szép felesége, Colombina az ifjú Arlecchino felé kacsingat és a bamba és együgyű szolga, Taddeo, aki szintén gyengéd érzelmeket táplál úrnője iránt. A szereplők és a történet váza ugyanaz, de a párbeszédek mindig az adott pillanatban, a színpadon születnek.
De mi történik, ha a komédia és a valóság találkozik?
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony: Pinkerton hadnagy hajójával Nagaszakiba érkezik, ahol rögtön Goroba, a házasságközvetítőbe botlik, aki lelkesen felajánlja szolgálatait. Pinkerton el akarja zavarni Gorot, azonban ő közli vele, hogy a házassági szokások nálunk másként működnek: amennyiben a férjnek el kell hagynia az országot, a házasságot felbonthatják. Így már a hadnagy számára sem megvetendő a házasság gondolata és Goro kínálatából választása Csocsoszánra, azaz Pillangókisasszonyra esik.
A frigy megköttetik, de az esküvőn megjelenik a menyasszony dühös nagybátyja, aki átkot szór az arára.
Pinkerton immáron három éve elutazott és Pillangókisasszony mindennapjait azzal tölti, hogy a férjét várja.
Ugye néhány név most is ismerősen csengett? Nem is szólva a zenei részletekről.
Rost Andrea felolvasóként ezúttal is elvarázsolt. Tényleg olyan, mintha mesét hallgatnék és fel sem tűnik, hogy valójában operák történetéről van szó.
Kedvencet nem tudnék választani, mert a Gianni Schicchi története és humora egyszerűen zseniális; a Szöktetés a szerájból egy igazi mese; az Aida különösen kedves, mert annak idején kiselőadást tarthattam róla, a Bajazzók és a Pillangókisasszony pedig elgondolkodtatnak vagy éppen elszomorítanak.
Ha valakinek ez nem lenne elég, talán sikerül azzal meggyőznöm, hogy öt, méltán népszerű opera történetét ismerheti meg, melyek között biztosan megtalálja a kedvencét. És ki tudja, talán kedvet kap és megnézi valamelyiket. Az előadás kezdetekor pedig nem kell attól félnie, hogy nem tudja, ki kicsoda és mibe csöppent, amikor felgördül a függöny.
Hallgathatjuk utazáskor, de akár aprócseprő dolgainkat is elintézhetjük közben.
A második lemez végén pedig meghallgatjuk a Nagyáriát a Pillangókisasszony II. felvonásából, természetesen Rost Andrea előadásában.
Nem kell félni az operáktól, mert az előző hangoskönyv óta én is előszeretettel nézek bele egy-egy operába a Youtube-on és nagyon sokhoz van olasz, spanyol vagy éppen angol felirat vagy éppen magyarul is megnézhetünk egyet (pl. a bejegyzésben is szereplő Szöktetés a szerájbólt).
Remélem, a sorozat itt nem szakad meg és hamarosan meghallgathatjuk a harmadik részt. Nekem már van is egy újabb korongnyira való ötletem.
Milyen jó, hogy mára időzítettem a bejegyzést, ugyanis ma van A Hang Világnapja.
Tótfalusi István: Operamesék második rész
Felolvassa: Rost Andrea
2 CD - 120 perc
Kossuth Kiadó, 2014
2990 Ft
Bejegyzések
