Az Alfama negyedben a sárga villamos
    zengve nekivágott a kaptatónak.
A dombon két börtön is volt,
    az egyik a tolvajoké.
Kikiabáltak a rácsos ablakokból,
hogy fényképezzük le őket.

“Itt fényképezni?”, szólt a kalauz,
    s zavartan mosolygott hozzá -
“itt a politikusok ülnek”.
    S a magasból, a magasból,
az oromfal magasából,
egy ablakból egy távcsöves férfi,
    láttam, a tengert nézte.

A kék ájerben mosott ruha lógott,
   a falak átforrósodtak, s a falon
a legyek egy helyre néztek, mint ki olvas.
Hat évvel később egy lisszaboni hölgytől
    megkérdeztem:
“A börtönökkel valóban az a helyzet...
vagy talán álmodtam az egészet?”





Vers
Kép