Könyvörömök

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Heltai Jenő. Összes bejegyzés megjelenítése

Talán akad egy-két Olvasó, akinek ismerősen hangzik Mák István és a Krajcáros Igazság neve. Emlékeztetőül csak annyit róluk, hogy előbbit utóbbi párizsi tudósítójaként ismerhettük meg és kísérhettük el később Cirillországba.

Nos, a Jaguárban ismét találkozhatunk Mák Istvánnal és megismerhetjük a Krajcáros Igazság születését és néhány hónapját is.

Mák Istvánnak és az Arany János utcai Herskovits Benő vegyeskereskedőnek köszönhetően, Herskovits Salamon bábáskodása alatt 1891. tavaszán napvilágot lát a Krajcáros Igazság, melynek fogadtatása nem éppen olyan, ahogy azt a maroknyi szerkesztőség várta. A kedélyeket felkavarja Általános bácsi lányának, Ellának felbukkanása is, akibe- természetesen - az egész szerkesztőség azonnal beleszeret és versekkel és novellákkal árasztják el a lapot, melyek titokban Ellához íródtak.

A tagok között szerepel többek között narrátorunk, Mák István és gróf Mindenissza Zdenkó, azaz Jaguár. Hogy az újságot megmentsék a bukástól, Általános bácsinak azzal az ötlettel állnak elő, hogy a vasárnapi számban egy hihetetlen szenzációt szállítanak. És nem csak a következő vasárnap, minden héten.

Önérzetünk jelentékenyen megnövekedett, amióta Jaguár nyugalmazott újságíróból ismét tényleges főhadnaggyá alakult át. Éreztük, hogy ez a szűkszavú, csöndes, elszánt ember, akit alig ismerünk, biztos kézzel fogja révbe kormányozni a Krajcáros Igazság süllyedő hajóját. Nem féltünk többé a jövőtől, tudtuk, hogy sorsunkat olyan emberre bíztuk, aki megvéd minden baj ellen, vagy velünk pusztul el. Akkor is legelsőnek. És amikor Jaguár bement egy borbélyműhelybe, hogy megborotválkozzon, szótlanul, csaknem ájtatosan vártunk az ajtó előtt. És mindannyiunk agyában ott motoszkált az izgató kérdés:
Tulajdonképpen ki ez az ember? Mely kalandok, mely hányattatások után sodródott bele az újságírásba? Talán nem is gróf... talán nem is főhadnagy...

De hol a szenzáció? Nem kell sokat rá várni: egy nap levél érkezik a szerkesztőségbe a "Van még humor a világon" betörő- és hadastyánegyesülettől, melyben a következő bűnügyükre hívják fel a szerkesztőség figyelmét.

A Vénusz-bűnügyben egy angol magándetektív igyekszik egy különös rejtély végére járni: a detektív levelet kap egy kis angol városból, melynek múzeumában szigorúan őrzik a halikarnasszoszi Vénuszt, melynek egy reggelre eltűnik mindkét karja. Hogy történhetett mindez, ha nincs nyoma erőszaknak, sem törött üvegnek, bárminek, mely nyomra vezethetne?

Amikor azt hittem, itt véget is ér a kötet, jött a meglepetés: megismerhettem a Sir Thomas Dolsey lába c. novellát, melyben a címszereplőnek vész nyoma . Vajon hová tűnhetett ez a negyvenéves agglegény, aki eddig mindig mindent ugyanazon rendszer szerint végzett?

Az Egy gimnazista naplójából megismerjük másfél hónap történéseit, aki - a Pesten élő nővéréhez hasonlóan - naplóírásra adja a fejét. Mellesleg a latintanáránál lakik, és egy nap azért nem megy iskolába, mert a nővére egy úr társaságában hazautazik. Erről és egyéb hasonló dolgokról tájékoztat bennünket.

Végül a Gyolcs Péter Nászéjszakájához vezető eseményeket ismerhetjük meg és a különleges éjszakának is tanúi lehetünk.

A Jaguár egy bizonyos rejtélyére rájöttem, de nem egy momentuma volt, amire sosem számítottam. Nagy Senki és Rézorr kapitány levelei nemcsak a szerkesztőséget, de engem is kíváncsivá tettek és a befejezésre nem számítottam. Izgalmas, furfangos és humoros történet a Jaguáré, melyben jó újratalálkozni Mák Istvánnal és megismerni az előéletét.

A következő két, különös történet pedig csak még inkább kíváncsivá tett A 111-esre, de mindkét esetben remekül szórakoztam, és mindkét befejezés meglepett. Különösen A Vénusz-bűnügyé.

Az Egy gimnazista naplója ma már egy blogban vagy egy közösségi oldalon íródna, míg a Nászéjszaka roppant érdekes módon végződik.

Egy szó, mint száz: jó kis válogatás ez a kötet, és aki még nem ismeri Heltai Jenőt, nyugodtan kezdheti ezzel a vele való ismerkedést, mert rögtön több oldaláról mutatkozik be a szerző. Kár lenne kihagyni.

Heltai Jenő: Jaguár
Sorozat: Klasszikus kalandok
224 oldal
Sensus Kiadó, 2002
1200 Ft

Mák István, foglalkozását tekintve alanyi költő, majd párizsi tudósító kalandjait követhetjük nyomon a kötet három kisregényében.

Az utolsó bohémban Mák István alanyi költő Párizsban nyomorog a "Krajcáros Igazság" tudósítójaként, de elege lesz a nyomorúságból, és inkább visszatér Budapestre, ahol barátjához, a drámaíró Csontos Szigfridhez hajtat a Józsefvárosba, egészen pontosan a Patyolat utca 3. szám alá. Anyagi helyzetét tekintve Csontos Szigfrid is pénzszűkében van, több havi bérleti díjjal tartozik.

A két barát pénzszerzési vágytól hajtva kilátogat a lóversenyre, ahol Mák István megpillantja Sárvári Panni színésznőt:

Végzete a nő, mindig a nő. Eszébe jutott, hogy Párizs óta nem volt szerelmes, és mivel ennek elmúlt már négy napja, szívét rettenetesen üresnek érezte.
– Egy kis szerelem kellene nekem – mondta magában –, valami jó, finom szerelem, egy kis szenvedéssel fűszerezve, mert az adja meg a zamatját. Egy kis boldogtalan szerelem valami szép nővel, fiatallal, szőkével, nem kell nagyon tisztességesnek lennie, hiszen, isten a tanúm, nem akarom feleségül venni…

A művésznő iránt barátja másfél éve gyengéd érzelmeket táplál, ill. a hölgy több éve báró Barázdás László babája. Panni apjuk halála óta a mamájával él, míg három húga "The Five Sisters Rákóczi-Kossuth" néven táncosnőként keresi kenyerét Oroszországban, öccsük pedig egész egyszerűen rossz útra tért: rikkancs lett, pedig otthon nyugodtan élhetne.
Az alanyi költő - természetesen - beleszeret a színésznőbe, akit vacsorázni visz, majd további pénzszerzési lehetőségeket ragad meg, hogy elnyerje Panni szívét, mialatt Csontos Szigfrid szó szerint az utcára kerül és lakásába barátja költözik be. De Csontos Szigfridet sem kell félteni: dolgozni fog!

Azt azonban az irodalom egyik jeles képviselője sem sejti, hogy mindkettejük élete hamarosan nem várt fordulatot vesz.

A folytatásban Mák István emlékezik vissza a párizsi Family Hotelben töltött napjaira, ahová ismételten visszatért mint a "Krajcáros Igazság" tudósítója. Most sem veti fel a pénz, és egy hosszas koplalást követő estén éppen az erkélyén gondolkodik, amikor megismerkedik a szomszédos erkélyen álló szőke fiatalemberrel és összebarátkoznak. A szomszéd gróf Berezina néven mutatkozik be, de rögtön elárulja, hogy valójában VII. Emánuel, Cirillország trónjának várományosa. Cirillország jelenlegi uralkodója VI. Iván, ezért Emánuel addig nem foglalhatja el a trónt, míg meg nem dönti az ócirillek és VI. Iván hatalmát. Ehhez pénzre van szüksége, így kapóra jön egy cirkusz ajánlata. Már csak a részleteket kell megtárgyalni az igazgatóval.

Mák István egyszer csak az Orient expresszen találja magát, úton a balkáni Cirillország felé VII. Emánuel megbízásából.

A VII. Emánuel és kora a címszereplő és Mák István életének újabb állomásait meséli el. Pontosabban ismét az egykori lírai költő mesél, aki visszatért Párizsba a Family Hotelbe, ahol most az egykori cirill király, VI. Iván tölti napjait a szomszéd szobában.

Az új uralkodó nem feledkezett meg egykori szomszédjáról, akit a cirill Tudományos Akadémia tagjává választanak és megbízást kap levélben barátjától, hogy három hónap alatt írja meg az uralkodó és korának történetét. Így Mák István ismét felszáll az Orient expresszre, de előtte megbízza az előző történetből megismert egykori cirill szakértő barátját, Ivanicsot, hogy tartsa szemmel VI. Ivánt és a Dourynét.

A Family Hotel és a VII. Emánuel és kora Kiskirályok címmel egy kötetben is megjelent, és úgy is nyugodtan olvasható, de nem érdemes kihagyni Mák István budapesti kalandjait sem.

Ha kedvencet kellene választanom, a keserédes Az utolsó bohém mellett tenném le a voksomat, mert bár a Kiskirályok is zseniális, de ebben a történetben Heltai Jenő bemutatja a korabeli irodalmárok mindennapjait. Ezt az életformát pedig az író is nagyon jól ismerte, így volt honnan ihletet merítenie. Igazi időutazás a századforduló bohém világába.
Szerettem Mák Istvánt is, de Csontos Szigfridet jobban. Annyi optimizmus szorult belé, hogy még nekünk, olvasóknak is jut belőle. Amikor az utcára került, először kétségbe esett, de aztán eszébe jutott, mit tesznek ilyen helyzetben az irodalmárok és már meg is oldódott a probléma. De szót érdemel az önzetlensége is, ami egy nagyszerű tulajdonság.

A Kiskirályok sem hagyják unatkozni az Olvasót és amikor nem is sejtenénk, egy váratlan húzással alaposan meglepik Mák Istvánt és bennünket is.

Ey szó, mint száz: Heltai Jenő három kisregénye garancia az önfeledt szórakozásra, és a sorok között megbújó örök igazságok olvasásakor megállapíthatjuk, hogy bár egy évszázaddal ezelőtt íródtak, de az emberek mit sem változtak. Minden szereplő alteregója megtalálható ma is.

- (...) Gondoskodni fogok rólad, de nem azért, mert öccse vagy ama Panninak, akit egyáltalában nem szeretek, hanem azért, mert talán lesz belőled valami. És egyetlenegy alkalmat sem szabad elmulasztanunk, hogy embertársaink hálátlanságát biztosítsuk magunknak.

Mák István pedig A masamódban újra felbukkan.

Emlékszik még más is az Unikornis erre a sorozatára? Annak idején valamelyik tévés vetélkedőben vagy a teljes sorozatot vagy több kötetét lehetett megnyerni, és emlékszem, mennyire tetszett. És közülük mára hány tűnt el a feledés homályában.

Heltai Jenő: Három kisregény
Az utolsó bohém - Family Hotel - VII. Olivér és kora
A magyar próza klasszikusai sorozat - 25. kötet
269 oldal
Unikornis Kiadó, 1995
Eredeti ár: 790 Ft

2012 nagy felfedezettje volt Heltai Jenő, akinek a műveit az óta is árgus szemekkel figyelem leginkább az internetes antikváriumokban és webáruházakban.

E kis gyűjtemény lapjain sétára indulhatunk a XX. század első felének Budapestjén, ahol kísérőnk is akad a szerző vagy egy-két helyi lakos személyében.

Heltai Jenő imádta Budapestet: annak utcáit, kávéházait és még nyaraláskor is visszavágyott a székesfővárosba. Ezt bizonyítják versei, novellái, jelenetei és "szösszenetei".

Megtudhatjuk, mi számított akkoriban Erkölcstelen olvasmánynak, micsoda bonyodalmat okozhat egy Budapesten játszó francia színésznő neve, mi volt a Vasárnapi sport, de választ kaphatunk arra is, melyek a Hasznos karácsonyi ajándékok többek között.

A főváros iránti rajongása mellett pedig megcsillan a humora és iróniája, amiért nagyon lehet szeretni, de olykor egy-egy szomorú, elgondolkodtató történet is felbukkan a lapokon. Az utolsó oldalhoz érve, csak felkapjuk a fejünket, hogy már vége? De sebaj, legfeljebb kezdhetjük elölről.

Aki eddig elkerülte Heltai Jenőt, annak azért, aki már korábban is olvasott tőle bármit, annak azért ajánlom. De bármelyik csoporthoz tartozik a Leendő Olvasó, biztosan azon kapja magát, milyen jól választott és vajon mi legyen a következő olvasmánya a szerzőtől.

Egyetlen szívfájdalmam, hogy a boltok polcain és a netes áruházakban is nagyítóval kell keresni a műveit, pedig igazi gyöngyszemei a magyar irodalomnak. Milyen jó is lenne, ha valamelyik kiadó is újra felfedezné őket, én biztosan vevő lennék rá.

Dél volt, a gyerekek elszéledtek már, egyedül maradtam a lépcsőn. Eszembe jutott az Ezeregyéjszaka... az a mese, amelyet Seherezádé a három félszemű bagdadi koldusról mond a szultánnak, és az a másik, amely itt született nekem Budán: a két budai félszemű és félkarú öreg ikermeséje... Bagdad... Buda... a mese mindenütt mese, és a rejtelem nem a jelenésekben és az eseményekben van, hanem bennünk. Megoldani csak a Seherezádék tudják.

Te pajkos, kis kokott - Heltai Jenő Budapestje
Összeállította és szerkesztette: Győrei Zsolt (igen, az Emmuska egyik szerzője ;))
118 oldal
Papirusz Book, 2002
1950 Ft

Heltai Jenővel "személyesen" egy osztálykiránduláson találkoztam, amikor színházba mentünk és A Tündérlaki lányokat néztük meg. Bevallom, ennyi év távlatából, nagyjából emlékszem csak a történetre, de az biztos, hogy nagyon tetszett. A szokásos kötelező olvasmány-beszerző körutamon láttam is könyvalakban a művet, de nem vettem meg, és ezt azóta is bánom, mert beszerezhetetlen. A masamód megvétele is A Tündérlaki lányoknak köszönhető, ugyanis csak rápillantottam a fülszövegre, megláttam benne a már említett mű címét, és amikor akciós volt, rögtön landolt is a virtuális kosaramban. Aztán itthon jött a fekete leves, hogy éppen az annyira áhított történet nincs benne (de azóta sikerült beszereznem a Magyar dráma gyöngyszemei sorozat 1. kötetében, a Nagy színházi siker volt c. gyűjteményben megtalálható a dráma és antikváriumokban fellelhető) . De azért a kötetben szereplő kilenc dráma sem okozott csalódást.

Egyik nap elegem lett a szekrényekből, eldöntöttem hát, hogy otthon előveszem a Naftalint, elvégre mi mást is olvasna egy szekrénybe kárhoztatott, ha nem egy olyan vígjátékot, melyben szintén ez a bútordarab játssza a főszerepet?

Adott egy lakás, ahol Terka, a feleség szerdánként találkozik a szeretőjével, Laboda Péterrel. Az idilljüket csengetés zavarja meg, így Laboda hirtelen ötlettől vezérelve az éppen ott álló szekrényben rejtőzik el. Terka nagyot néz, amikor a férjét, Szakolczayt találja az ajtóban, aki a nyárra ki szeretné adni a lakást.

A helyzetet hamarosan tovább bonyolítja a leendő bérlők (Kabóczáné és lányai) és a házmester felbukkanása, majd feltűnik a színen egy délutáni színésznő, Patkány Etus (már a neve sem semmi) ill. Terka apja is.

HÁZMESTER (…) A kisasszonyok vígan vannak.
KABÓCZÁNÉ Nem csoda. Nézze meg ezt a pusztítást. A fiatalember, akinek az életét megmentettük, tegnap óta egyhuzamban folyton hozatja a pezsgőt.
HÁZMESTER Nem csodálom. Egy ilyen szekrényben borzasztóan megszomjazik az ember.

Mindhárom felvonás nagyon vicces, én legalábbis végig nagyon jól szórakoztam és a darabból azt is megtudtam, hogy egy szekrény mi mindenre lehet képes ;).

A másik kedvenc darabom a Bernát lett, melyben a címszereplő a kedves feleségét (Elvira) igyekszik egy abbáziai szanatóriumba küldeni a nyárra, hogy addig ő kedvére múlassa az időt a székesfővárosban. Csakhogy az asszony gyanút fog, a férj barátja is akcióba lép, ill. a szanatóriumban sem mindenki az, akinek és aminek mondja magát.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
BERNÁT Kedves fiam, nagyon köszönöm ezt a nagy bizalmat, de ennek a rettenetes föllobbanásnak nincs semmi értelme. Te tudod legjobban, hogy én a becsületesség és a munka embere vagyok. Ismered a családi élet szentségéről vallott elveimet. Hat éve vagyunk házasok – mondd meg, hogy e hat év alatt megcsaltalak-e egyszer is?
ELVIRA Azt nem tudom, hogy megcsaltál-e. Tény, hogy nem jöttem rá.
BERNÁT Szóval beismered, hogy nem csaltalak meg, mert hiszen a csalás ott kezdődik, amikor az ember rájön. Márpedig, ha eddig nem csaltalak meg, ezentúl még kevésbé fogsz rájönni. Úriember nem csalja meg a feleségét olyankor, amikor az távol van. Ez túlságosan közönséges dolog, ízléstelenség.

Az édes teher - Hogyan adtam férjhez a feleségemet? egy civakodó házaspár története, melyben a férj a közös bútorokat árulja és igyekszik minél hamarabb megszabadulni a feleségétől. A nemes cél érdekében utazni is hajlandóak, ahol különös alakokkal ismerkednek meg.
Annyit elárulok, hogy sikerül is férjet találni, de hogy ki lesz az, maradjon titok ;).

A címadó történetben Vilma, az ünnepelt színésznő - aki mellesleg egy gróf támogatását élvezi -úgy dönt, idén nem a gróffal tölti a nyarat, hanem álnéven visszatér egykori masamód életébe. A tervbe csupán két embert avat be, akiknek a segítségével szobát bérel egy szegény asszonynál, ill. ismét munkába áll a régi kalapüzletben, ahol annak idején a napjait tengette. Ez a visszatérés számos fordulatot tartogat...

A kis cukrászda a budai Kétpacsirta utcába kalauzolja el az olvasót. A háború (I. világháború ti.) után a kisipar is nehézségekkel küzd, így Braemer úr - aki Masától bérli az üzletet - is bajban van. Ekkor bukkan fel Masa egykori barátnője és pártfogoltja, Gabi, akinek munkát ajánl a cukrászdában.
Masa már évekkel ezelőtt is az a tipikus tyúkanyó volt, aki szárnyai alá vette a szegény szerencsétleneket és ahogy tudott, segített rajtuk. Most sem lesz ez másként, de az ő élete is egy csapásra 180 fokos fordulatot vesz.

A Jó üzlet rögtön egy konfliktussal állítja szembe az Olvasót. Egy fiatal lány és egy gróf becsülete forog kockán. A lányt a grófék vették annak idején pártfogásukba és most gyereket vár a férfitól. Azonban a grófné még nem hajlandó belemenni a válásba, így a a lány tisztességének megóvása érdekében egy ügyvéd segítségével férjet keresnek neki, akit mindenbe be is avatnak. Az ifjú férjjelölt dr. Várnai Péter orvos lesz, aki a pénz miatt bele is megy a dologba. A frigy megköttetik, de hamarosan ismét újabb szereplő tűnik fel a színen, ezúttal Péter oldalán...

A kötetben szerepel még egy jelenet és két egyfelvonásos darab.
Az Akik itthon maradtakban egy nagypapa, egy asszony és egy kisfiú életébe pillantunk be, akik a bevonult szeretteikért imádkoznak. Itt már Heltai egy komolyabb, sőt komorabb oldaláról mutatkozik be. A jelenet rövidsége ellenére gyönyörű, ahogyan az otthon maradtak aggódását mutatja be.

A nyitó egyfelvonásosban, A királyné apródjában - melyet Makai Emillel közösen jegyez - egy drámaíró alkotói folyamatába leshetünk be, amikor is a fikció az író környezetében megelevenedik.

Végül, de nem utolsósorban A ferencvárosi angyallal zárom a sort, melyet Heltai nagy barátjával, Molnár Ferenccel írt közösen. Kettejük neve garancia a minőségre.

A kötet végén Győrei Zsolt utószava és jegyzetek olvashatóak.
A művek nem az általam felvázolt sorrendben követik egymást, hanem időrendben, mely pontosan mutatja a Heltai Jenő életében bekövetkezett változásokat. Nem is tudtam, hogy évekig volt az Athaeneum Kiadó igazgatója, mely - ha mondhatok ilyet - alaposan megfeledkezett róla, hiszen évek óta nincsenek a kezükben a jogok.

A másik meglepetést a Naftalin tartogatta, melyet bár a bemutatása óta (1899) gyakran műsorukra tűznek a színházak, nyomtatott formában 1908 óta meg sem jelent! Nem is beszélve a többi drámáról, melyek eltűntek a süllyesztően. Pedig megérdemelnének egy kis figyelmet.
Annak viszont örülök, hogy a kötet a megjelenése óta a beszerezhető kategóriába sorolható.


A masamód eredeti kézirata

Heltai Jenő: A masamód - Elfelejtett drámák
Válogatta: Győrei Zsolt
Tartalom:
A királyné apródja
A ferencvárosi angyal
Bernát
Naftalin
Az édes teher - Hogyan adtam férjhez a feleségemet?
A masamód
Akik itthon maradtak
A kis cukrászda
Jó üzlet
648 oldal
Európa Kiadó, 2001
2600 Ft