Egy novemberi hétvégén került a kezembe a könyv, és azonnal magába szippantott. Olyannyira, hogy az első felét vasárnap estére befejeztem, ugyanis egy kettő az egyben kötetről van szó: az első rész Molnár Ferenc életét, míg a második annak az öt nőnek történetét beszéli el, akik akkoriban a legfontosabbak voltak az író életében.
Az első részből kiderül, milyen családba született 1878. január 12-én Neumann Ferenc, hogyan lett joghallgatóból újságíró, mikor és miért választotta a Molnár vezetéknevet, miért hordott monoklit (téved, ha valaki azt hitte, csupán a divat vitte rá!) és hogyan születtek sikert sikerre halmozó színművei, ill. regényei, majd hogyan hódította meg a világot és élt a drága mérges, akinek művei még a másik kedvencemre, Pirandellóra is hatottak.
A második részben egyértelműen a szerelem áll a középpontban és az az öt nő, akik közül három a felesége lett; egy, akit igazán szeretett, mégsem őt választotta és egy, aki útitársa volt a száműzetésben.
 |
| Darvas Lilivel |
Tudom, hogy elfogult vagyok, de egyszerűen olyan jó volt olvasni ezt a könyvet! A sok-sok anekdotát, a levélrészleteket, visszaemlékezéseket Molnár Ferencről, aki úgy élt sikerei csúcsán, mint egy igazi celeb (persze nem a szó mai értelmében).
Ekkor (1908-ban már ismert szerző volt) próbálta felkeresni, amúgy bejelentetlenül, valamelyik napilap riportere. A fiatalember déltájban csöngetett be Molnár lakásába, és az ajtó résében végre-valahára megjelent egy borzas szobalány. - Molnár úr még alszik - közölte a riporterrel, majd így folytatta: - De ne is tessék várni, mert ha majd felébred, rendbe teszi magát és átmegy a New York kávéházba, onnan meg a Fészek Klubba, és nem is jön haza hajnalig.
- És mikor ír Molnár Ferenc? - kérdezte a meglepett ifjú hírlapíró.
- Molnár úr sosem ír - hangzott a határozott válasz.
Molnár Ferenc élete ugyanis nyitott könyv volt a korabeli budapesti lapok újságírói és olvasó számára. Talán nem volt olyan lapszám, amelyben nem lehetett volna róla vagy éppen valamelyik aktuális szerelméről olvasni. Vonzotta a botrányokat, sokszor erőszakos is volt (igen, ezért én is ferde szemmel nézek rá), mégis, közben olyan remekműveket írt, mint a Liliom vagy szívem csücske, a Játék a kastélyban. Talán, ha nincs az az ominózus pofon, nem születik meg előbb egy novella, majd pedig a világon a mai napig legismertebb és legtöbbet játszott Molnár-színmű, a Liliom.
A két rész olvasása között több hét is eltelt, amit javaslok minden leendő olvasónak, ugyanis a Liliom öt asszonyában ismétlésekkel, már az előző részből ismert történetekkel is találkozhatunk. Ez gyors egymás utáni olvasás esetén zavaró, sőt idegesítő is lehet, azonban egy rövid szünet beiktatása után bátran vágjunk bele, hiszen nem egy kevésbé ismert Molnár-művel találkozhatunk rögtön az elején! ;)
Gondolom, már a fentiekből kiderült, hogy az unoka nemcsak a szépet és jót meséli el könyvében a nagypapáról, hanem az igazat is, ugyanis elfogulatlanul ír. És ki tudhatna többet róla, mint egy családtag?
Nem feledkezhetem meg az első részben található fényképgyűjteményről sem, melyek között találhatunk képeket az író mellett Vész Margitról, Fedák Sáriról és színházi pillanatokról is, ill. egy igazi gyöngyszemre akadtam, amit még eddig sehol sem láttam ;). Tessék, legalább belelapozni a könyvbe és kiderül, melyik fotóra gondolok! ;)
Továbbra is elfogult vagyok mint az MFK oszlopos tagja, de bízom abban, hogy mások előtt is világossá válik, hogy minden gyarlósága ellenére Molnár egy rendkívüli intelligenciával és humorral megáldott ember volt, akinek ma is érdemes a kezünkbe venni és/vagy megnézni egy-egy művét (olvasás közben már összeírtam magamnak egy rövid listát a kötetben említett novellákból), majd utána a többit is. Elvégre nem csak A Pál utcai fiúk íróját tisztelhetjük benne. De csak óvatosan az olvasással, mert több mű végkifejletére is fény derül a könyvben, érdemes tehát néhányat előtte elolvasni!
Az MFK tagjainak kötelező olvasmány!!!
Sárközi Mátyás: Színház az egész világ
Molnár Ferenc regényes élete - Liliom öt asszonya
328 oldal
Noran Kiadó, 2010
3799 Ft
Bejegyzések
