A blogról

Kedves Látogató,

Szeretettel köszöntelek 😊.Úgy gondolom, nyugodtan tegeződhetünk, ha mégsem, az sem gond. Megjegyzem, hogy a blogban általában én is tegeződöm, míg az offline életben nem mindig. 


Az első könyves blogom 2010 tavaszán indítottam, majd 2018 nyarán töröltem. Aztán újrakezdtem máshol, azt is töröltem, végül 2022 januárjában feltámasztottam immáron új néven, és néhány hónappal később újra írni kezdtem. 

Az elmúlt években megtaláltam a saját hangom, és tisztában vagyok azzal, hogy időközben sokat fejlődtem (viszont mindig van hová fejlődni), továbbá azzal is, hogy én is hibázom, tévedek, amit nyugodtan lehet ám jelezni, hiszen én sem vagyok tökéletes. Éppen ezért a (régebbi) bejegyzéseimben (és hozzászólásaimban) előforduló esetleges hibáimért elnézést kérek. 




Mivel nem végeztem bölcsészkaron, ezért a bejegyzéseimet sosem neveztem kritikáknak, hiszen nem vagyok sem szakképzett, sem pedig önjelölt kritikus. Nem tartom magam - divatos szóval mondva -  sem influencernek, sem megmondó embernek. Nem erőszakolom rá senkire sem a véleményem, elfogadom és tiszteletben tartom a másokét is, elvégre mindenkinek joga van hozzá. Inkább azt mondom magamról, hogy egy nagyon válogatós olvasó vagyok.
Azt szokták mondani: Mindenki magából indul ki. Nos, ez rám teljes mértékben igaz, így évek óta igyekszem olyan blogot írni, amilyent magam is szívesen olvasnék. Ahol az idekattintó, úgy érzem, kap is valamit a bejegyzésből (Miért érdemes elolvasnia vagy éppen nem az adott művet?, esetleg szívesen olvassa valamelyik verset, felfedez egy új költőt vagy szerzőt, kedvet kap, hogy újraolvasson valamit). 

Ezért sem követek semmilyen (blog)trendet, nem veszek már részt mások könyves kihívásain, nem versenyzek senkivel, és a különféle statisztikák sem érdekelnek. 

Az írás: a gondolat visszfénye, az érzés szivárványa.

Ha megkérdezi valaki, mégis mire ez az egész?, azt válaszolom: itt ötvözhetem az olvasás iránti szenvedélyem a másikkal: a személyiségfejlesztéssel. Imádok látszólag teljesen összefüggéstelen dolgokat szintetizálni, amiből végül valami igazán izgalmas sül ki. Elég széles az érdeklődési köröm, így mindig van honnan meríteni, ezért is választottam annak idején Jane Austentől a blog mottóját. 



A hozzászólásokra is válaszolok, ezért bátran oszd meg a bejegyzéssel kapcsolatos akár pozitív, akár negatív véleményed, gondolatod. Bár úgy tűnik, hogy több hozzászólásra nem reagáltam annak idején, azok a válaszaim blogköltözés miatt tűntek el.

Jó olvasást és böngészést kívánok, érezd magad jól nálam.  
Ha mégsem találsz Neked tetsző tartalmat, biztosan megtalálod máshol. Köszönöm, hogy itt voltál. 
De akár maradsz, akár máshová kattintasz, legyen szép napod/délutánod/estéd. 



A kép forrása: Wallpaper Fare.
A fejlécben használt képet a Freepiken találtam.