Semmit sem tudtam Nicole Kraussról, sem a regényéről, és nem is zavart. Aztán itthon kicsit utánanéztem, de hogy mire bukkantam, csak később árulom el. A lényeg, hogy a megszerzett információk tudatában is teljesen tiszta lappal kezdtem neki az olvasásnak.


A történet két szálon bontakozik ki, két narrátorunktól ismerjük meg az eseményeket. Az egyikük Leopold Gursky, a lengyel zsidó öregember, aki a II. világháború elején menekült Amerikába, ahol nagybátyja szakmáját kitanulva lakatos lett, de valójában írni szeretett. Az utazás legfőbb oka nem a német megszállás, hanem egy lány, Leo szerelme volt, aki már korábban elhagyta Lengyelországot.

Leopold különös, de inkább különc öregember: felső szomszédjával, Brunóval sajátos jelrendszerük van arra, hogy élnek-e vagy meghaltak. Leo rájött, hogy az emberek nem veszik észre, ezért mindent megtesz, hogy ennek az ellenkezőjét bebizonyítsa.

Szeretem azt gondolni, hogy a világ nincs felkészülve rám, de talán mégis az a helyzet, hogy én nem vagyok felkészülve a világra. Eleve későn értem ide az életemhez.

A történet másik szálát a tizennégy éves Alma gombolyítja, aki kisgyerekként vesztette el az apját, és most anyjával és öccsével, Madárral (ez a beceneve) él. Anyja, Charlotte egy nap különös levelet kap: egy Jacob Marcus nevű férfi arra kéri, fordítsa le neki spanyolról angolra A szerelem története című könyvet. Mindez első hallásra nem is lenne furcsa, azonban a regényt annak idején Charlotte a későbbi férjétől kapta ajándékba, és Alma a regény női főszereplője után kapta a nevét.

Miért mindig halottakról nevezik el az embert. Ha egyáltalán el kell nevezni valahogy, miért nem lehet dolgokról, azok sokkal állandóbbak, mint például az ég meg a tenger, vagy akár fogalmakról, mert azok sose halnak meg, még a rosszak sem.

   
Alma eleinte csak az anyja életét szeretné rendbe hozni, egy társat szeretne mellé, azonban a fordítás során nyomozni kezd a névadója és a regény írója után.

Nagyon szerettem a könyv elejét, Leo Gursky iróniáját, aki a korából adódóan is fel van készülve a halálra, és mivel nem tudja, hol éri, egy cetlivel a zsebében jár. Aztán belépett a képbe Alma, aki a saját fejezeteiben kisebb-nagyobb részekben beszél, mintha a naplóját olvasnánk.

Majd felbukkan egy újabb szál, amelyben A szerelem története írójának élete bontakozik ki. Így először meg kellett szoknom, hogy az aktuális fejezet kié is, ki is a narrátor, de aztán már mindez nem okozott gondot.

Alma bizonyos értelemben tipikus tinédzser is, meg nem is. Persze ugyanazok a dolgok érdeklik, mint minden tizenévest, de a nyomozásba különösen nagy elánnal veti magát, ám közben észreveszi a fordításba temetkező anyját is és aggódik öccséért, aki egyre inkább a zsidó vallás megszállottjává válik.

Leopold Gurskyt végig nagyon szerettem, az őszintesége - nyíltan beszél az érzéseiről - és a szókimondása miatt. Almát is megkedveltem, aki sajátos módszerekkel vág neki a kutatásnak. Mindhárom szálról fokozatosan kapjuk az információkat, és a regény egy bizonyos pontján ki is derül, mi köti össze ezt a három embert, de hogy ők megtudják-e az igazságot és hogyan, azt természetesen nem árulom el.

Különleges hangulatú könyv, melynek kulcsszereplője a már említett regény. Azok fogják szeretni, akik szeretik a szépirodalmat. A nagybetűset. Egyszerre szippantott magába, ám volt, hogy ennek ellenére lassan haladtam vele. De talán nem is lehet gyorsan olvasni, hiszen érdemes odafigyeli az apróságokra is, hogy a helyükre kerüljenek a kirakós darabjai. Szerettem a humorát, az emberismeretét, a melankóliáját, a szokatlan narrációját, azt, hogy mindez akár a valóságban is megtörténhet(ett volna). És ha mindez nem lenne elég, akkor Leopold Gursky miatt mindenképpen érdemes elolvasni.

Hogy mire jutottam, amikor beírtam Nicole Krauss nevét a keresőbe? Kiderült, hogy Jonathan Safran Foer (Rém hangosan és irtó közel, Minden vilángol) felesége. És hogy miért nem voltak mégse előítéletem A szerelem történetével? Bár többször szerettem volna a férj egyik-másik regényét megvenni, valamiért sosem jött össze, és azt mondom, nem is baj. Akik ismerik a férj munkásságát, így van összehasonlítási alapjuk, úgy nyilatkoztak, hogy a feleség stílusa is nagyon hasonló és így nem lehet neki egyszerű. Erről csak Nicole Krauss tudna nyilatkozni, de szerintem nem olyan rossz az ő helyzete sem, hiszen a borító hátsó füle szerint a New York Times igencsak méltatta e regénye alapján, és műveit eddig több mint harmincöt nyelvre fordították le. Azért mindenképpen jár egy piros pont a Magvetőnek, hogy az írónőről szóló ismertetőben egy szóval sem említik a férjét, és valószínű, hogy Nicole Krauss is Nicole Kraussként szeretne íróként érvényesülni és nem Jonathan Safran Foer feleségeként. Egyébként engem aztán végképp nem érdekel, hogy kinek a felesége, mert ez a könyv elég jól sikerült.
Közben kiderült, hogy a pár útjai 2014-ben elváltak.

Most, hogy már majdnem vége az életemnek, elmondhatom, hogy az életben a változékonysága fogott meg igazán. Az ember egyik nap még valaki, másnap már kutyába se veszik. Ezt eleinte elég nehéz elviselni, de aztán az ember megtanulja, hogy ne tekintse veszteségnek. Sőt van egy pillanat, amikor felvillanyoz a felismerés, hogy milyen kis darabnak kell azonosnak maradnia ahhoz, hogy az ember további erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy - jobb szó híján - emberi lény maradjon.

 

2017-es hír: a regényből film is készült, amit a magyar mozik március 9-től tűznek műsorra. Ennek köszönhetően a Magvető ismét megjelenteti a könyvet, ami várhatóan február 28-án kerül a boltokba. Nem hagynak túl sok időt az olvasásra, és szomorú, hogy egy ilyen regény is puhafedelesen fog megjelenni. Tudom, hogy azt könnyebb magunkkal vinni, de ehhez a történethez jobban illett - szerintem - a korábbi keményfedeles, védőborítós kivitelezés. Mindenesetre az új borító szép, és remélem, hogy a filmnek köszönhetően sokan elolvassák majd. Ez tényleg igazi szépirodalom. Az új kiadás ára is 2990 Ft lesz.






Nicole Krauss: A szerelem története
Eredeti cím: The History of Love
Fordította: Mesterházi Mónika
346 oldal
Magvető Kiadó, 2013
Eredeti ár: 2990 Ft