Charles Casillót gyerekként bűvölte el Marilyn egyik fényképe, és azóta érdekli az élete. Az eredetileg 2018-ban megjelent életrajza pedig igazán méltó a színésznőhöz, ugyanis számos forrást használt fel hozzá (bizonyítja ezt a könyv végén található Jegyzetek és Bibliográfia) és minden során érezni, hogy nem ítélkezik felette.
A szerző először a Monroe család tagjaival, Marilyn nagyszüleivel és anyjával ismertet meg bennünket. Kiderül, hogy a család több tagja is az elmebetegség valamilyen típusával küzdött, és már az édesanyja, Gladys Pearl Monroe sem abba a szerető és biztonságos környezetbe született, amelyet minden gyerek megérdemel.
Gladys szinte gyerekként, kamaszként ment férjhez, szült két gyereket, majd adta be a válókeresetet, aztán 1925-ben, egy decemberi napon - egy egyéjszakás kapcsolat következményeként - szembesült azzal, hogy terhes. Többet nem is találkozott azzal a férfival, ám a főnöke (akibe szerelmes volt) tökéletes apa lett volna a gyermeke számára, ezért az ő fényképét őrizte meg, aki Clark Gable-re hasonlít, magabiztos és becsvágyó, így a kis Norma Jeane abban a hitben élt, hogy a fotón látható férfi az apja.
Mivel az anyja nem volt olyan állapotban, hogy egy kisbabáról gondoskodjon, a kislány tizenkét naposan (1926 júniusában) került a nagyanyja szomszédaihoz, Bolenderékhez, akik nevelőszülőkként más gyermekekről is gondoskodtak.
A Bolenderéknél töltött hét év alatt a kislány a kislányt szépen öltöztették és jól táplálták, azonban tudjuk, hogy mindez nem elég egyetlen gyerek számára sem. Nagyon fontos, sőt, alapvető, mégsem elég.
Bolenderék túlságosan vallásosak és szigorúak voltak, akiknél a fegyelmezés is a nevelés része volt, és nem tudtak mit kezdeni az érdeklődő és érzékeny kislánnyal, aki sosem érezte, hogy szeretnék, bár gondoskodtak róla. Ez, a későbbiekben kialakult gyökértelenség érzése (hétéves korától ide-oda költöztették, még egy árvaházban is élt, mert nem volt senki, aki magához vegye), ill. a molesztálások olyan mély sebet ejtett Norma Jeane-en, mely sosem gyógyult be.
Kislányként azonban elvarázsolta a mozi világa és elhatározta, hogy színésznő lesz. Bolanderék számára a mozi és a filmek is istentelen dolognak számítottak, így nem csoda, hogy a kis Norma Jeane teljesen összezavarodott, mi a helyes és mi nem.
Anyjához hasonlóan, kamaszként ment férjhez (ennek is megvolt az oka), majd egy fotós fedezte fel 1945-ben a repülőgépgyárban dolgozó 19 éves lányt, akinek ekkor vette kezdetét a modellkarriere.
.jpeg) |
| 1945-ben (19 évesen) még Norma Jeane-ként |
A következő évben, 1946-ban, miután több címlapon is szerepelt, a 20th Century Fox casting ügynökének, Ben Lyonnak is felkeltette a figyelmét, aki becsempészte egy próbafelvételre, mely a stúdió vezetőire is nagy hatással volt.
Sokan azt gondolják, Norma Jeane maga találta ki Marilyn Monroe-t (számos It girlös és Be That Girl videóban ezt hallani), pedig nem:
Norma Jeane egyelőre nem állt készen arra, hogy elinduljon a csillagok felé vezető úton. Lyon azzal kezdte, hogy meg kell változtatnia a nevét. A Norma Jeane Dougherty nem illett egy filmsztárhoz, a szerződés pedig feljogosította a Foxot arra, hogy szabadon megváltoztassa. "Tisztára Marilyn vagy!" - kiáltott fel végül Lyon. Elmondása szerint Norma Jeane így felelt: "Az tényleg szép név." Az újdonsült Marilyn mégis meg akart tartani valamit, ami régi énjére emlékeztette. "Anyám lánykori nevét, a Monroe-t akartam, mert úgy éreztem, az az igazi nevem. Nem vehettem fel az apám nevét. Olyat akartam, amihez legalább kicsit is kötődtem."
Így született meg Marilyn Monroe, aki előtt még hosszú és nehéz út állt, míg Hollywood ünnepelt csillagai közé emelkedett.
A továbbiakban megismerjük Marilyn kisebb-nagyobb szerepeit, a filmvilág sötét oldalát, a buta szőke szerepébe skatulyázott színésznőt, aki mindenáron bizonyítani szeretne és kitörni ebből, a nőt, a feleséget és a barátot, a Kennedykkel való megismerkedését és kapcsolatát, küzdelmeit és a halálához vezető okokat és eseményeket.
Viselkedése teljesen összezavarta és tanácstalanná tette a stúdiót, hiszen sokezernyi hollywoodi sztárocska vágyott Marilyn helyére. "Miért nem elégszik meg azzal, hogy szőke, gyönyörű és elbűvölő? Gondoljanak bele, hány lány lenne szívesen Marilyn Monroe helyében" - nyilatkozta a Fox egyik munkatársa.A filmgyár személyes sértésnek vette sztárja színész ambícióit. Kinevette és gúnyt űzött belőle, amiért ennyire komolyan vette magát. Abszurdnak találták az egész helyzetet.
Ahogyan már említettem, Charles Casillo rengeteget tud Marilyn Monroe életéről, és mindezt olvasmányosan osztja meg az Olvasóval. Egyetlen dolgot hiányoltam: az évszámokat. Számos helyen nem szerepelnek, esetleg azt olvashatjuk, hogy x. hónapban vagy y. évszakban, következő tavasszal, ám, aki nem ismeri olyan alaposan a színésznő életét, mint a szerző, elveszettnek érezheti magát.
 |
| Sok minden van, amit sem a nyilvánosság, sem a hozzá közelállók sem láttak Marilyn mosolya mögött |
Egy ideje engem is nagyon érdekel Marilyn Monroe, és a hónap elején utolért egy kisebb olvasási válság, így megrendelhettem a karácsonyi ajándékkönyveim, és erre, ill. Joyce Carol Oates-tól a Szöszire esett a választásom (a filmet még nem láttam és nem is tervezem egyelőre megnézni). Amint megérkeztek, éreztem, hogy ezzel a könyvvel kell kezdenem, és nem is csalódtam.
Charles Casillónak sikerült megmutatnia a csillogó felszín alatt rejlő gyógyulatlan sebeket, kételyeket, űrt, amit a világ nem látott, vagy nem volt hajlandó meglátni. Ha mégis, csak azért, hogy csámcsoghasson rajta, vagy egyszerűen nem tudtak vele mit kezdeni.
Úgy érzem, Charles Casillónak sikerült mind a könyvében, mind azon kívül az, ami sokaknak nem: meglátnia az összefüggéseket Marilyn Monroe életében és megértenie, miért alakult úgy az élete, ahogy ismerjük. Nagyon hálás vagyok neki, hogy megírta. Azonban van valami, amiről ő sem ír, mivel valószínűleg nem ismeri, így erről egy másik bejegyzésben részletesen írok.
Marilyn részekre bontotta az életét, s miután nem tudta vagy akarta kizárni belőle a nyilvánosságot, gondosan bedobozolta és elrejtette azokat a mozzanatokat, melyekről csak a kiválasztott kevesek tudhattak - ők is csak egy-két elejtett célzásból. Szinte mindenét kisajátították, de legalább egy pici darabkáját meg akarta tartani magának - már csak a túlélés érdekében is. Épp ez teszi életét egy ennyire lenyűgöző kirakójátékká.
Négy észrevételem van a kiadással kapcsolatban:
Arthur Miller egyik legismertebb drámájának eredeti címe Death of a Salesman, melyet Babits Péter szó szerint lefordított Egy ügynök halálának, holott Ungvári Tamás fordításában Az ügynök halálaként ismert 1963 óta.
Miller másik darabjának címe: A bűnbeesés után (After the Fall) a Bibliográfiában Bűnbeesés utánként szerepel, lemaradt a határozott névelő, ami gimnazista korom óta súlyos helyesírási hibának számít. Tudom, mert én is elkövettem, és azóta nagyon figyelek rá, hogy minden címet helyesen írjak.
Néhány éve sokan használják (és nem csak a fiatalok) a megigekötő helyett a le igekötőt, így itt is találkoztam egy lenyugtat alakkal, ami számomra kicsit furcsa volt.
Az észszerűt 2019-ben még a régi helyesírási szabály szerint írni egy kiadónál nagyon meglepő. Tudom, vannak, akik még mindig lemaradtak az előző helyesírási szabályzatnál, azonban úgy gondoltam, a könyvkiadók követik az ilyen változásokat is.
Már megint túlságosan követelőző vagyok?
Charles Casillo: Marilyn Monroe
A rivaldafény árnyékában
Eredeti cím: Marilyn Monroe
Fordította: Babits Péter
414 oldal
Alexandra Kiadó, 2019
Alexandra Kiadó, 2019
5999 Ft
Képek: Reddit:r/1940s és Head Topics (Belgium)
Bejegyzések
