Ha művészekre gondolunk, és azon belül is főleg a festőkre, valószínűleg sokunknak kapásból csak férfiak jutnak az eszébe, és ez fel sem tűnik. El is gondolkodtam azon, hogy amikor középiskolásként művészettörténetet tanultam, majd főiskolásként szabadon választható tárgyként felvettem egy ilyen tantárgyat, ott is csak férfiakról volt szó. Mintha a nők évszázadokkal korábban nem is választották/választhatták volna ezt a pályát. 🤔
Múlt hónapban az egyik könyves webáruházban nézelődtem, ahol rábukkantam Flavia Frigeri kötetére, és tudtam, hogy több okból is nekem való lesz.
A szerző művészettörténész és kurátor, aki arra vállalkozott, hogy a kezdetektől, a 16. századtól napjainkig bemutassa azokat a nő művészeket, akiknek munkássága mellett nem mehetünk el szó nélkül. Aki otthonosan mozog a művészettörténet világában, valószínűleg mindannyiukat ismeri, azonban a hozzám hasonló laikusok számára ez a könyv igazi csemege.
Öt fejezetben ötvenhat művésszel ismerkedhetünk meg, ill. a Guerilla Girls csoporttal, akik a Kortársak fejezetet zárják.
 |
A fejezetekben találkozhatunk ismert és kevésbé ismert nőkkel, egy azonban közös bennük: mindannyian marandót alkotnak és alkottak a maguk területén, akár már a férfiak előtt is, ill. velük egy időben.
Kérem, vegyék tudomásul, hogy nagyon is tisztában vagyok a kockázatokkal. A nőknek ugyanolyan dolgokkal kell próbálkozniuk, amilyenekkel a férfiak próbálkoztak. Ha elbuknak, bukásuk jelentsen kihívást a többiek számára.Amelia Earhart, 1937
A fejezetek elején egy-egy idézetet olvashatunk, mint pl. a kritikus Lucy Lippardét, melyet a bejegyzés címéül is választottam, vagy az előbbit Amelia Earharttól.
(Érdekes, hogy az angol nyelvben valóban nincs neme a szavaknak, azonban másokban igen, és ott a művészet is hímnemű (olasz, spanyol, portugál).)
Időrendben haladva, megismerjük az adott művész rövid életrajzát, egy vagy több alkotását, ill. néhány fontos életrajzi eseményét.
Nagyon érdekes, hogy az első festőnők beleszülettek a művészetbe, ugyanis mind Lavinia Fontana, mind Artemisia Gentileschi apja is festő volt.
.png) |
| Lavinia Fontana: Önarckép a műtermében (1579 - nem szerepel a kötetben) |
Ahogy haladunk előre az időben, a nők művészi érdeklődése is változik, szélesedik, felbukkannak a fotósok, szobrászok, ill. más területeken (is) alkotók. Már az Úttörők között is találunk egy fotóst, Julia Margaret Cameron személyében a 19. századból.
Flavia Frigeri könyve hiánypótló, hiszen, ahogy a bejegyzés elején említettem, oda sem figyelünk arra, hogy a művészettörténetben a számos férfi mellett kezdtek felbukkanni a nők is, akik a maguk korában is képesek voltak ugyanolyan elismerést kivívni, mint a férfiak, és nekik köszönhetjük azt, hogy ma már bármelyik nő követheti őket, és a munkájával nemcsak önmagára, hanem a többi nőt is érintő problémára hívja fel a figyelmet, ahogyan pl. a Guerrilla Girls is tette. Mert fel sem tűnik, hogy a múzeumok képeit nézegetve, azok alkotói között milyen kevés a nő, holott az aktokon főleg nőket láthatunk.
 |
A kötet végén egy időrendi áttekintést találunk, mely egészen I. Erzsébet uralkodásától (1558-) 2018-ig sorol fel fontos, a nők életét meghatározó politikai, tudományos társadalmi és művészeti eseményeket, végül pedig a Kislexikonban a fontosabb kifejezéseket találjuk meg.
A Művész_nőknek köszönhetően számos ismerettel gyarapodtak a szellemi tartalékaim, és rám kevésbé jellemző a doom scrolling, amikor csak ugrok egyik tartalomról a másikra az interneten, miközben oda sem figyelek rá, az jutott eszembe, mennyivel hasznosabb és értelmesebb időtöltés, ha a könyvben szereplő akár egyik, akár több művész munkásságára keresünk rá, és ezeket bambuljuk a bugyuta tartalmak helyett.
 |
"Abban a percben, amint leültem a vászon elé, boldog lettem. Ebben a világban ugyanis azt tehettem, amit akartam", mondta.Alice Neel
 |
Már többször is említettem, hogy egy-két nyomdahibát képes vagyok elnézni egy-egy könyvben, és olykor jókat is mosolygok egyiken vagy másikon, azonban ebben a kötetben rengeteg van és ezek már fájnak.
Rosalba Carriera 1712-ben először találkozott III. Ágost száz választófejedelemmel, lengyel királlyal.
Giorgia O'Keffee egyszer csak George lett.
Maria Helena Vieira da Silvánál azujelo-t olvasni az azulejo helyett, ill. az idővonalon azt olvasni, hogy 1988-ban Benazir Bhutto az első nő, aki a modern történelemben muszlin országot vezet.
"A szépség nem feltétlenül valami nagyszerű dolog... szépség az, ami hat, ami megindít, ami tagadhatatlan."Helen Frankenthaler
Flavia Frigeri: Művész_nők
Eredeti cím: Women Artists
Sorozat: Művészet_történet
Fordította: Körber Ágnes
175 oldal
Corvina Kiadó, 2020
3990 Ft
Képek: The Collector, Wikipedia, Beyond the Magazine, Artchive, Masdearte
Clara Peeters: Csendélet hallal és macskával (1620 után)
Judy Chicago: Vacsoraparti (1974-1979)
Alice Neel: Linda Nochlin és Daisy (1973)
Graciela Iturbide: Iguánás Miasszonyunk (1979)
Bejegyzések
