Eric-Emmanuel Schmitt - Noé gyermeke

Január 27-e a holokauszt áldozatainak emléknapja, mely eddig kimaradt a blogból, azonban idén elhatároztam, hogy megemlékezem róla Eric-Emmanuel Schmitt kisregényének újraolvasásával. 






Narrátorunk, a Belgiumban élő zsidó kisfiú, Joseph, aki a II. világháború éveire emlékezik vissza. Josephet hétévesen viszik el a szülei Sully grófékhoz, miután megtudják, hogy hamarosan razziáznak a környékükön. Csakhogy a nácik elől Sullyék sem tudják sokáig bújtatni a kisfiút, akit Pons atya visz el előbb Marcelle kisasszonyhoz, majd vesz magához a Sárga Villába, mely katolikus intézet. 

Joseph a bentlakó gyerekek közé kerül, és gyámjaként a tizenhat éves, nagydarab és rossz tanuló Rudyt kapja, akivel semmiben sem hasonlítanak. A Sárga Villában katolikus oktatás folyik, a gyerekek vasárnaponként misére járnak, és a zsidó gyerekek hamis papírral tanulhatnak itt. 
   - Ha valaki hisz Istenben, és jó keresztény vagy jó zsidó, akkor semmi baja nem eshet, ugye?
   - Honnan veszed ezt a szamárságot?
   - Hittanórán mondta Boniface atya...
   - Felejtsd el! Életveszélyes ostobaság! Az emberek komiszak egymással, de ez nem Isten baja. Szabadnak teremtette az embert. Az örömünk és a fájdalmunk nem függ össze a jó és rossza tulajdonságainkkal. Miféle rémséges szerepet akarsz te Istenre osztani? Hogy gondolhatod akár egy percig is, hogy aki megmenekül a nácik karmai közül, az Isten kegyeltje, akit pedig elfognak, azt Isten nem szereti? Isten nem avatkozik a dolgainkba.
   - Fütyül az egészre, semmi az égvilágon nem érdekli?
   - Inkább úgy mondanám, hogy bevégezte a feladatát. Rajtunk a sor. Magunkért felelünk. 

Rudy és Joseph felfigyel arra, hogy Pons atya esténként kilopózik a kertben álló kápolnába, melyet nem használnak, és kíváncsiak arra, vajon miért teszi, mit csinál ott az atya? 

Természetesen a kisregényból kiderül, mit titkol Pons atya, hogyan vészelik át a gyerekek és a környékbeliek a háborút, a razziákat, miként vélekedik erről Joseph és mi történik velük a későbbi életük során. 

Eric-Emmanuel Schmitt Joseph szemén keresztül tökéletesen bemutatja, milyen értelmetlen és érthetetlen is egy kisgyerek számára, hogy egyik napról a másikra meg kell tagadnia önmagát, új személyazonosságot kell felvennie csupán azért, mert zsidónak született és ez a nácik szemében szálka. 

Nagyon szerettem Marcelle kisasszony csípős megjegyzéseit, aki a falu gyógyszerésze, utálja a papokat, szidja is őket rendesen, ezért Istennyilaként emlegetik, ám nem tűri az igazságtalanságot, főleg, ha gyerekekkel szemben követik el. 

Nem szeretek senkit és semmit. Ez a szakmám: segítek az embereknek életben maradni. Teszem a dolgomat, és punktum. Eriggyen, hordja el innét a csuháját! Majd megreparálom magának a gyereket is, meg a papírjait is, hogy nyugta legyen, az istennyilát a formájának!

A Noé gyermeke humoros, elgondolkodtató, szomorú és mégis reményt adó olvasmány. Mert jó tudni, hogy mindig voltak Sully grófnők, Marcelle kisasszonyok és Pons atyák, akik odafigyeltek másokra, akik akár a saját életüket kockáztatva segítettek másokon. 

Nagyon megszerettem Josephet és Rudyt is, akik a különbözőségük ellenére mégis barátok lettek, és a későbbiek során a szemfüles Olvasó felfigyelhet valamire köztük, ami igazán példaértékű. 

Összefoglalva: Eric-Emmanuel Schmitt rövid, ám annál tartalmasabb kisregénye bármikor nagyszerű választás lehet, ha szeretnénk a holokausztról és a II. világháborúról gyerekszemszögből olvasni, és a különböző vallásokat is más szemmel nézni. 

De lehet-e kötelezni valakit a szeretetre? Utasíthatja-e az ember a szívét? Kétlem. A nagy rabbik szerint a tisztelet a szeretet fölött áll. Örökös feladatunk. És mindenki képes rá. Azokat is tudom tisztelni, akiket nem szeretek vagy akikhez semmi közöm. De szeretni: Szükség van-e szeretetre, ha tisztelek valakit? A szeretet nehéz dolog, nem tudni, mi idézi elő, nem lehet irányítani, nem tudni, meddig tart. Míg a tisztelet... - vakarta meg tar koponyáját. - Lehet, hogy a keresztények csupán érzelmes zsidók...


Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Eredeti cím: L'enfant de Noé
Fordította: Gulyás Adrienn
128 oldal
Európa Kiadó, 2007

0 Megjegyzés

Köszönöm, hogy itt vagy.
Neked más a véleményed? Hibát találtál? Szólj hozzá(m) bátran :).