Vers hétfőn ~ Szép Ernő - Életrajz

Ha nem lennének szép selyemruhák,
Ha nem lennének szőnyegek, puhák,
Ha nem lenne autó, mely úgy suhan,
Ha nem lenne parfum, ó csakugyan,
S nem lenne gyémánt, mely csillog-ragyog,
Nem lettem volna az, aki vagyok.

Ha nem lennének gazdag emberek,
Kiknek zsebébe sok pénz szendereg,
Kik oly unottak, oly kényelmesek,
Kiknél a szerelem nem nagy eset,
Kik nőt vesznek, mint egy szép állatot.
Nem lettem volna az, aki vagyok.

Nem lenne tánckastély Pesten, Budán,
Hol száz leány kering éjfél után,
Ha nem lebegne francia zene,
Az édes pezsgő ha nem ömlene
S nem bókolnának züllő lovagok,
Nem lettem volna az, aki vagyok.

Ha nem lenne kávéház, mely meleg,
És benne hangos, vastag emberek
És cigány, aki jókedvet csinál
S egy vendég, aki sörrel megkínál,
S nem érzek tubarózsa-illatot,
Nem lettem volna az, aki vagyok.

Kinn a ligetbe ha nem lenne pad,
Hová leülni ingyen is szabad,
Hová egy kócos fiú is leül
S nem maradunk ott ketten egyedül
És nem tüzelnek fenn a csillagok,
Nem lettem volna az, aki vagyok.

Ha a világon nem lenne nyomor,
Odú, melyet az éhség ostromol,
Apa, akinek teher a gyerek,
Anya, aki köhög és pityereg
S nem kérdi: a lányom hol csavarog,
Nem lettem volna az, aki vagyok.







0 hozzászólás