Manet-t minden bizonnyal bántotta, talán irigységgel töltötte el az idősebb festő sikere, amely éles kontrasztban állt az ő szerencsétlen pályafutásával. (...) Manet neheztelt azért, hogy Meissonier " egyfajta hivatalos udvariassággal kezelte őt, amiből hiányzott a cimboraságnak még a gondolata is. " Egyetlenegyszer sem kínálkozott alkalom, hogy a két férfi elbeszélgessen egy kicsit arról a bizonyos nagybetűs Művészetről, Duret ugyanis azt állítja: Messonier " soha nem adta tanújelét annak, hogy tudná: Manet is festő.
Bevallom, nagy hiányossággal kezdtem neki a regénynek, ugyanis Ernest Meissonier neve egyáltalán nem csengett ismerősen, nem úgy, mint Manet-é. De rögtön az első fejezet kárpótolta az eddigi tudatlanságomat.
1863-ban Meissonier Franciaország egyik legünnepeltebb festője, képei előtt a kritikusok is kalapot emeltek, azonban mostanában támadás éri a témaválasztása miatt. Meisonnier ugyanis muskétásokat és sakkozókat fest. Ennek hatására kezd visszatérni ifjúkori próbálkozásaihoz, a történelmi témájú festményekhez, mely képek a kor művészeti eszméinek is megfelelnek. Az évente megrendezésre kerülő Szalonon ugyanis a szigorú szabályok szerint válogató zsűri szinte csak és kizárólag történelmi vagy mitológiai témájú műveket fogadott el, melyek erkölcsi tanulsággal szolgálhatnak a látogatók számára.
Eközben Édouard Manet egy teljesen új stílussal próbálkozik: a hétköznapi életet szeretné vászonra vinni, de a saját stílusában.
 |
| Párizs az 1860-as években Forrás |
A Szalonon való részvétel a korabeli művészek (nemcsak festők, hanem szobrászok is nevezhettek műveikkel) számára hatalmas lehetőség volt, hiszen az elfogadott képeket és szobrokat rengetegen megcsodálhatták. Azonban sokszor a zsűri jóváhagyása sem volt garancia az elismertségre, ugyanis pl.: Manet Reggeli a szabadban c. képét másokkal egyetemben egyszerűen elutasították. Ezen felháborodva a kegyvesztettek először rendezték meg az Elutasítottak Szalonját. Az elutasítottak névsorában szerepelt rendszerint Monet és Cézanne is. Ráadásul a Szalonra való bekerülés szabályai is folyamatosan változtak, ezeknek sem volt könnyű megfelelni, így nem csoda, hogy számos - ma már elismert festő - vihette haza a képét, hátán egy hatalmas vörös R-rel (réfuse = elutasított).
A kor felfogása szerint:
A Szalon és a továbbiakban az Elutasítottak Szalonja kedvezett a szigorú erkölcsöket valló nézelődőknek, ugyanis a kiállított festmények között kedvükre legeltethették a szemüket. Azonban egy aktkép sem biztosította a sikert, ugyanis pl. Manet Olympiáját egyszerűen kinevették, míg nem sokkal korábban Alexandre Cabanel Vénusz születése c. képe egyértelműen a közönség kedvence lett.
" Flaubert barátja, Maxime du Camp úgy vélekedett, hogy egy festett aktnak nem szabad több bujaságot tartalmaznia, mint egy matematikai egyenletnek. "
A Szalon és a továbbiakban az Elutasítottak Szalonja kedvezett a szigorú erkölcsöket valló nézelődőknek, ugyanis a kiállított festmények között kedvükre legeltethették a szemüket. Azonban egy aktkép sem biztosította a sikert, ugyanis pl. Manet Olympiáját egyszerűen kinevették, míg nem sokkal korábban Alexandre Cabanel Vénusz születése c. képe egyértelműen a közönség kedvence lett.
 |
Miközben Meissonier-t a nép éltette és ő akár egy évtizedig is elpepecselt egy-egy képével, addig Manet szinte ontotta az újabbnál újabb képeket. Míg előbbi a tökéletességre, sőt a túlzott tökéletességre törekedett - melynek érdekében még saját vasútvonalat is épített pl. - , addig a másikra leginkább Velázquez festészete hatott és élvezte a Café Guerbois-ban a kortársakkal töltött időt.
A két festő párhuzamos életútja mellett részletes bepillantást nyerünk a Második Császárság, Louis-Napóleon uralkodásának és későbbi bukásának eseményeibe is. A Szalon mellett megismerhetjük a kor találmányait, részt vehetünk a párizsi és a bécsi világkiállításon és találkozhatunk Zolával, Courbet-val, Baudelaire-rel, Delacroix-val, hogy csak néhányukat említsem.
Aki esetleg nagy falatként tekint a regényre és fenntartásai vannak a történelmi háttér részletessége miatt, annak sem kell megijednie, ugyanis Ross King nemcsak alaposan utánajárt a kornak (a könyv végén történelmi eseményháttér, jegyzetek, bibliográfia és név- és tárgymutató található), hanem rendkívül szórakoztatóan, a humort sem nélkülözve, mindvégig fenntartja a Kedves Olvasó figyelmét, akinek talán fel sem tűnik, hogy a könyv végére érve milyen sok új információval lesz gazdagabb.
A két festő párhuzamos életútja mellett részletes bepillantást nyerünk a Második Császárság, Louis-Napóleon uralkodásának és későbbi bukásának eseményeibe is. A Szalon mellett megismerhetjük a kor találmányait, részt vehetünk a párizsi és a bécsi világkiállításon és találkozhatunk Zolával, Courbet-val, Baudelaire-rel, Delacroix-val, hogy csak néhányukat említsem.
Aki esetleg nagy falatként tekint a regényre és fenntartásai vannak a történelmi háttér részletessége miatt, annak sem kell megijednie, ugyanis Ross King nemcsak alaposan utánajárt a kornak (a könyv végén történelmi eseményháttér, jegyzetek, bibliográfia és név- és tárgymutató található), hanem rendkívül szórakoztatóan, a humort sem nélkülözve, mindvégig fenntartja a Kedves Olvasó figyelmét, akinek talán fel sem tűnik, hogy a könyv végére érve milyen sok új információval lesz gazdagabb.
Egyetlen bakit találtam a könyvben a Reggeli a szabadban modelljeiről: az 52. oldalon a Victorine mellett ülő férfi Gustave, Monet testvére, míg a következő oldalon már a velük szemben ülő alak lesz Gustave. De ettől az apróságtól eltekintve, akit érdekel a művészet és a kor, biztosan nem fog csalódni a regényben ;).
A kivitelezése is nagyon igényes, a könyvben bordó szalagkönyvjelző található, ill. a fejezetek elején a párizsi Pont Neuföt ábrázoló kép.
A regényben számtalan művészeti alkotás és személy szerepel, így plusz pont jár a 16 festményért, ill. a 30 korabeli fényképért, melyek a könyvben meg is tekinthetőek.
Az pedig már csak a sors iróniája, hogy az egész életében hatalmas népszerűségnek és elismertségnek örvendő Meissonier a halála után szinte a feledés teljes homályába merült (a Wikipedia magyar oldalán még szócikke sincs!), míg a szinte folyamatosan megvetett Manet, aki az impresszionizmus előfutára lett, napjainkban is reneszánszát éli, sőt festményei egyre magasabb áron találnak gazdára.
Ross King: Párisz ítélete
Az impresszionizmus születésének évtizede
Eredeti cím: The Judgement of Paris - The Revolutionary Decade That Gave the World Impressionism
Fordította: Makovecz Benjamin
560 oldal
Park Kiadó, 2012
4500 Ft
Édouart Manet festményei (angol nyelvű)
A mozaikon szereplő képeket a magyar és az angol Wikipedián találtam.
A Reggeli a szabadban és Az erkély Manet, az I. Napóleon 1814-ben Meissonier festménye.
A kivitelezése is nagyon igényes, a könyvben bordó szalagkönyvjelző található, ill. a fejezetek elején a párizsi Pont Neuföt ábrázoló kép.
A regényben számtalan művészeti alkotás és személy szerepel, így plusz pont jár a 16 festményért, ill. a 30 korabeli fényképért, melyek a könyvben meg is tekinthetőek.
Az pedig már csak a sors iróniája, hogy az egész életében hatalmas népszerűségnek és elismertségnek örvendő Meissonier a halála után szinte a feledés teljes homályába merült (a Wikipedia magyar oldalán még szócikke sincs!), míg a szinte folyamatosan megvetett Manet, aki az impresszionizmus előfutára lett, napjainkban is reneszánszát éli, sőt festményei egyre magasabb áron találnak gazdára.
Ross King: Párisz ítélete
Az impresszionizmus születésének évtizede
Eredeti cím: The Judgement of Paris - The Revolutionary Decade That Gave the World Impressionism
Fordította: Makovecz Benjamin
560 oldal
Park Kiadó, 2012
4500 Ft
Édouart Manet festményei (angol nyelvű)
A mozaikon szereplő képeket a magyar és az angol Wikipedián találtam.
A Reggeli a szabadban és Az erkély Manet, az I. Napóleon 1814-ben Meissonier festménye.
19. század
francia történelem
Franciaország
impresszionizmus
ismeretterjesztő
kanadai
művészet
Park Kiadó
Ross King
Bejegyzések
6 hozzászólás
Tényleg az a legnagyobb vicc az egészben, hogy ezek az elutasítottak azok, akiknek igazán nagy rajongótáboruk van azóta is. :D Én úgy úgy szeretem az impresszionizmust, ez az irányzat áll legközelebb hozzám. :)
VálaszTörlésMeg fogom szerezni a könyvet, de meg ám! Klassz ajánló lett, köszi. :)
Óh, nekem ez kell! Köszi :)
VálaszTörlésKöszönöm, Lányok :$.
VálaszTörlésHóvirág, igen és az a hab a tortán, hogy Manet rajongótábora a halála után folyamatosan nő, Meissonier-re meg szinte a kutya sem emlékszik.
Én is nagyon szeretem az impresszionistákat, pénteken kemény 100 Ft-ért vettem az Alexandrában egy naptárt a képeikkel - ez itt reklám volt ;).
Beus, majd mesélj, ha elolvastad ;).
Kívánságlistás lett és szégyen rám nézve, hogy nem cseng ismerősen Meissonier neve :( szóval van mit pótolnom ezzel a könyvvel! :)
VálaszTörlésKöszönjük a "bakitalálatot", már fel is jegyeztük, úgyhogy ha lesz utánnyomás (reméljük), feltétlenül javítjuk!
VálaszTörlésPark Kiadó
Nikkincs: számomra is teljesen ismeretlen volt Meissonier neve, de most nagyon sokat - mondhatni mindent - megtudtam róla ;). Szerintem Neked is tetszeni fog ;).
VálaszTörlésPark Kiadó, Remélem, szükség lesz rá ;).