Vers hétfőn ~ Elizabeth Barrett-Browning - A gyermekek sírása

 Amikor Niki is Kertész Erzsébet Elizabeth-ét olvasta, felhívta a figyelmem a regényben szereplő versekre is, egészen pontosan a mai versre, mely sajnos ma is aktuális, és minden évben június 12-én tartják a Gyermekmunka elleni világnapot.


Elizabeth Barrett-Browning: A gyermekek sírása
Fordította: Vajda Endre

Ó jaj, milyen szörnyű gyermekélet,
melyben már csupán halálra várnak ők!
Tört szívükre gyógyító kötésnek
áhítják a síri szemfedőt...
Gyermekek, hát fussatok ki a szabadba!
Mint vidám rigófiókák, énekeljetek,
tarka réten gyermekláncfüvet szakasztva,
s húzzátok az ujjatokra gyűrűnek!
Ám ők szólanak: A rét virága,
ugye, az is olyan, mint a gyom?
Jobb nekünk már itt a mélyárnyékú bánya;
a hímes rét messze van nagyon.

Mert a lelkünk, testünk elcsigázott;
ugrándozni, futni nem kíván.
Arra jó nekünk csupán a réti pázsit,
hogy ledőljünk és álom szálljon reánk.
Térdünk már az állástól is reszket,
s arcra bukunk, ha elindulunk.
Fáradt szempillánk mögött nekünk a legszebb
rózsa színe is csak szürke, unt.
Mert rabmunka terhe húz a földre,
föld alatti szénporos rögön.
Forgunk egész nap egy érckeréknek dőlve,
gyárak mélyén, végtelen körön.

Az a kerék folyton zúg és csattog,
szélörvénye az arcunkba csap;
s már szívünkbe, már agyunkba mar egy vasfog,
és velünk együtt keringnek vad falak.
Rácsos ablakok mögött kering az ég is,
nyirkos tűzfalon kering a ferde fény;
mennyezetünkön kering a légy is...
és minden kering süvöltve, feketén,
mert az érckerék zúg, mint az átok,
és sírásunk néha felszakad
fuldokolva: Ó, kerekek, miért nem álltok
forgásotokban meg egyetlen napra csak?
...............................................................................
Ránktekintenek, soványka, sápadt arccal,
szemük mélyén ül a rettenet;
azt hiszik, előttük áll a bosszú-angyal,
s tört szavakkal ostromolják az eget:
Meddig, ó meddig tapos gyermekszívekre
irgalmatlan ez a nemzet itt?
Meddig kell nekünk roskadni még lihegve,
vérrel hintve egy kufár trón lépcseit?
Ettől válnak bíbor színre a palástok,
és amerre mennek, véres nyom marad,
mert a gyermeksírás jobban sújtó átok,
mint a férfiakban a kemény harag.






Vers: valahol a Google segítségével találtam. 

2 hozzászólás

  1. Örülök, hogy ez a vers is sorra került a rovatban, nem csak aktuális, de szerintem nagyon erőteljes is. Főleg a fotóval, amit választottál mellé.

    VálaszTörlés
  2. Nem feledkeztem meg róla ;), és kapóra jött az időpont. Nekem is eszembe jutott, hogy még ma is aktuális.
    (A képre véletlenül bukkantam a neten, de rögtön tudtam, hogy a kettő együtt ütni fog.)

    VálaszTörlés