Veled is előfordult már, hogy egy tetszetősebb, színesebb csomagolású terméket vettél meg? Neked is van olyan ruhád, amiben nagyon jól érzed magad? Esetleg színek szerint tetted fel a polcra a könyveid? Vagy van olyan kedvenc tárgyad (pl. egy toll, kép stb.), amit azért vettél meg, mert megtetszett(ek) a színe(i)?
Vannak, akik bemennek az üzletbe, leveszik az első útjukba eső terméket, ha ruha, felpróbálják, legfeljebb az árát nézik meg, és már mennek is pénztárhoz. Reggel pedig az első, kezükbe kerülő ruhát veszik fel. Ők azok, akik nem törődnek a színekkel, pedig minden szín hatással van ránk, amivel nem árt, ha tisztában vagyunk.
Jól tudják ezt a marketingesek és bizonyos üzletek tulajdonosai is, akik ennek tudatában rendezik be a boltjukat, ill. csomagolják a termékeiket.
Sokszor épp a színek vannak segítségünkre vásárláskor, hiszen a csökkentett zsírtartalmú tej doboza kék, míg a zsírosabbé piros, ahogy az ásványvizek címkéi és kupakjai is más-más színűek, hasonlóan a különböző hajtípusra ajánlott samponok flakonjaihoz.
Billy Mack után szabadon megállapíthatjuk: a színek körül vesznek.
Gondoljunk csak pl. a személyiségtesztekre, ahol a különböző típushoz tartozó embereket egy-egy színnel jelölik (pl. a Myers-Briggs és a DISC), ill. az enneagramban minden típusnak van egy jellemző színe, amely - a rendszer megalkotói szerint - kifejezetten illik hozzá (a 8-asoknak kettő is van: a fekete és a fehér).
Vagy a különböző évszakok típusainak (a bőrszínünk, szemünk és hajunk színéhez kapcsolódó évszak) is különböző színeket ajánlanak a szakértők, és ezen belül is vannak világos és sötét, hideg és meleg típusok.
Elárulom: én is szeretek játszani a blog fejlécével, rendszeresen cserélem a képet és általában az évszakhoz igazítom, vagy éppen a - nekem - legjobban tetszőt és a bloghoz is illőt választom.
De mi is a szín, vajon hányféle létezik és hogyan érzékeljük őket? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk Jean-Gabriel Causse-tól, aki a Francia Színbizottság tagja.
A szín egy olyan hullámhossz, amelyet az emberi szem képes érzékelni. Szemünk bizonyos, a 380-tól a 780 nanométerig terjedő hullámhossz érzékelésére képes. A tudósok optikai színképről beszélnek. Egyszerűbben fogalmazva ez azt a fényt jelenti, melyet a szemünk érzékel. A fény az infravöröshöz, a mikrohullámhoz, rádióhullámhoz (rövidebb hullámhosszúak, mint a fényhullám) hasonlóan hullámjelenség. Az alapvető különbség ezek között az, hogy szemünk a többi hullámhosszt "nem képes látni", míg a szín jól látható.
Megtudjuk, mely színek segítik a kreativitásunkat, melyek nyugtatnak meg vagy éppen jelentenek veszélyt, és melyek segítik a meggyőzést és hogy minél több pénzt hagyjunk az üzletekben, ill. az online áruházakban.
(Megjegyzem: jó ideje nálam inkább az összetevő lista a döntő, hogy pl. milyen kozmetikumot veszek, és sokszor egy-egy könyv esetében sem akadtam fenn a kevésbé szép borítón, főleg, ha olyan mű volt, amit nehezen lehet beszerezni.)
Kiderül, milyen színű tányért vegyünk elő, ha éppen fogyni vagy hízni szeretnénk, ill. milyen színű ruhát válasszunk (akár egy pár zokni is sokat segít), ha fázósak vagyunk, vagy milyen színű nyakörvvel lepjük meg a házikedvencünket, melynek örülni is fog.
Talán nem is gondoltuk volna, hogy a különböző színek befolyásolják a gyógyszerek hatását, ill. egy kávét vagy épp egy narancslevet vagy üdítőt sem mindegy, milyen színbe öltöztetnek (akár a csomagolásáról, akár színezékről van szó), mert másként érzékeljük. Igaz ez a tisztítószerekre is, legyen szó a mosogatószerről vagy a mosóporról.
Nemrég kaptam egy mini fogkrémet, melyen a FRESH MINT szerepel. A fogkrém krémszínű, és egyáltalán nem éreztem mentolosnak, inkább valami enyhe sós ízt fedeztem fel fogmosás közben.
Megismerjük a színek különböző jelentését a világ más-más országaiban, kiderül, miért hordanak a politikusok előszeretettel vörös nyakkendőt, melyek a leggyakrabban vásárolt színű autók és ruhák, mi köze a fengsujnak a színekhez, milyen színeket érdemes választanunk az otthonunk különböző helyiségeibe, ill. a munkahelyünk vagy az üzletünk falaira, és mit árul el rólunk a kedvenc színünk.
Ugye nem meglepő, hogy az iskolákban és a legtöbb munkahelyen fehérek a falak, ami egyáltalán nem segíti elő sem a tanulási, sem a munkakedvet, sem a kreativitást - függetlenül attól, hogy valaki milyen munkát végez (pl. irodában vagy gyárban, esetleg egy üzletben dolgozik). Valljuk be, mindannyian jobban érezzük magunkat egy színesebb környezetben. Aki számítógépen dolgozik, megtudhatja, hogy a különböző típusú tevékenységekhez milyen színű háttérképet érdemes választania.
Eszembe is jutott, hogy már Kosztolányi Dezső is ír arról a Nyelv és lélekben, hogy Hittrich Ödön milyen módszert talált ki, hogy a gyerekek könnyebben elsajátítsák a német főnevek nemeit. A szerző is írja, hogy a színes szövegkiemelők is segítik a tanulást.
Ha pedig úgy érezzük, valamiért most vonz bennünket egy bizonyos szín, azért van, mert szükségünk van az energiájára. Pl. egy ideje szerettem volna egy narancssárga tömb post-itet (a kb. tenyérnyi méretűt), mert hirtelen támadt egy ilyen gondolatom. Vettem is egyet, és nagyon tetszik, hogy vidám és élénk színű.
Jó, ha ismerjük a különböző színek komplementer párjait is, hiszen ezekkel feldobhatjuk az öltözékünket, vagy valamit a környezetünkben. Pl. a tollaim egy vödörben tartom, amit valamilyen kreatív alapanyaggal szoktam feldobni.
Két dolog volt furcsa számomra a könyvben: egy kísérlet szerint, melyben egy nő szőke, barna, majd vörös parókában ment el egy-egy szórakozóhelyre, ahol arra voltak kíváncsiak, mely hajszínnel a legvonzóbb, ill. egy másik kutatás kiderítette, hogy milyen színű ruhában kelti fel leginkább egy nő a férfiak figyelmét, úgy gondolom, nem vettek figyelembe valamit: a kisugárzást. Nyilván fontos a haj és a ruha színe is, ami - érdekes módon - fordított esetben nem volt olyan számottevő, mint a férfiak szemében.
A másik meglepetést a fengsuj azon kijelentése okozta, mely szerint ne tegyünk növényt a hálószobába. Tizenéves korom óta mindig volt legalább egy szobanövényem, és számomra nem okozott problémát.
Ahogy a szerző is említette, nagyon sok a fehér, szürke, ill. az egyhangúság az életünkben. Ennek valószínűleg az lehet az oka (ez az én véleményem), hogy egy ideje sokan alakítottak ki maguknak kapszularuhatárat, és vezették be azt a szokást, hogy a különböző tisztító- és tisztálkodószereket nem a saját flakonjaikban, csomagolásaikban tárolják, hanem áttöltik egyforma adagolókba. Ha pedig az interneten rákeresünk a kapszularuhatárra (nemtől függetlenül) vagy megnézünk egy erről szóló videót, azt látjuk, hogy általában ugyanolyan, semleges (fekete, fehér, bézs, kék) színű ruhadarabokat ajánlanak.
Jean-Gabriel Causse könyve alapos kutatómunka eredménye (a könyv végén tizennégy oldalon sorolja fel a forrásokat), mely nemcsak rendkívül hasznos és elgondolkodtató, hanem szórakoztató is egyben.
Merjük bátran használni a színeket az életünk minden területén, mert valóban jó hatással vannak ránk, ha megtaláljuk a nekünk leginkább megfelelőbbeket. Jobban érezzük magunkat a ruhánkban és a bőrünkben, az otthonunkban, az óvodákban, az iskolákban, a munkahelyünkön, elősegítjük a kreativitást, a tanulást, a munkakedvet és a jó hangulatot, de még a gyógyulást is. Már ezért megéri, ugye?
Azt, hogy épp milyen színre van szükségünk, az a hangulatunk, a minket ért stressz mennyiségének, szakmai sikerességünk, valamint szerelmi életünk függvénye, és attól is függ, milyen évszak van. (...)Ha kísértést érzünk arra, hogy a tudományos tényeket a fegsujszakértők tanácsaival kombináljuk, akkor ezzel nagyjából a szabadságot választjuk.
Jean-Gabriel Causse: A színek hatalma
Eredeti cím: L'étonant pouvoir des couleurs
Fordította: Schnedarek Réka
151 oldal
Partvonal Kiadó, 2016
0 hozzászólás