A bambanő

"Így aztán Ramona önfeledten sétálgatott a pávákkal a kerti ösvényen, amelyet húsz kerti szolga igazgatott nagy műgonddal mértani pontosságúra. A fű zöld volt: zsenge és friss, akár a harmat. Hosszan megőrizte Ramona lábnyomát, ahogy továbbhaladt. Valaki látta is, hogy Ovidio Gondulfo, a főkertész térdre ereszkedett az akácsétányon, és vágyakozva nyalogatta Ramona lába nyomát, miután a lány kellemesebbnek találta egy másik férfi ágyát az övénél."

Rögtön az idézetből kiderül, hogy különleges nővel állunk szemben. Ráadásul nem is akármilyennel. A regény hősnője a 19 éves Ramona, aki az egyik itáliai signora szobalánya a múlt század elején. Édesanyja gyermekkorában elhagyta, apácák nevelték, majd 12 évesen vette mostani úrnője a szárnyai alá. Azzal viszont nem számolt, hogy hamarosan minden környékbeli férfi Ramonát akarja, ugyanis olyan különleges illattal rendelkezik, amely rögtön megbabonázza az erősebbik nemet. Ramona azonban válogatós, nem mindenki kaphatja meg, elvégre ő a házon belül dolgozik, így lenézi a házon kívüli szolgálókat, azonban akadnak kivételek is. Hogy hogy néz ki ez a nem mindennapi nő?

"Ramona albínó volt. Dundi testét egyetlen pigment sem színezte. A haja olyan fehér volt, akár a galambok a signora díszesen faragott galambdúcában. Sohasem fonta be, így aztán fakó keretként szegélyezte az arcát.
Bőre rikító rózsaszínben pompázott. Az alatta futó vér festette ilyenre. Halálsápadt, holdszerű arca csúf kontrasztot adott fehér hajához.
Szempillája hosszú és fehér volt. A fehércselédek közül néhányan szívesen hasonlították a konyhakert mögötti ólakban tenyésző sertésekhez. Ramona szeme volt teste legszínesebb pontja. Ugyancsak rózsaszínben pompázott, akárcsak a cilinderből előhúzott vagy mesekönyvekben szereplő angóranyulak."


Természetesen a környékbeli nők célpontjává válik, hiszen egyetlen férj, fiúgyerek, de még a plébános és a signor sem lehet biztonságban, ha Ramona megjelenik a színen. Természetesen önmagát gyönyörű, tökéletes nőnek tartja, amivel a fenti idézetnek köszönhetően egyetérthetünk. 

Mivel a bőre könnyen leég, így esténként sétálgat a kertben, miközben férfifalka lohol mögötte. Azonban van valaki, aki ellenáll neki. Mondanom sem kell, ezen rögtön felháborodik és hamarosan az eddig állhatatos méhész feleségeként találja magát. Azonban házasságkötésük másnapján szó szerint élete szerelmébe botlik, ami újabb bonyodalmakat indít el az életében...

Többet nem szeretnék elárulni, hiszen sejthető, hogy hősnőnk még számos különös kalandba keveredik :).
Már az első lap elolvasása után fülig ért a szám és ez így maradt a regény végéig. Ramona egy ostoba, beképzelt és naiv nő, aki csak a saját érdekeivel törődik, céljai eléréséhez pedig kezében van a tökéletes fegyver: ellenállhatatlan illata.


Ramona mellett ne feledkezzünk meg a többi szereplőről sem, hiszen ők is ugyanolyan kicsinyesek, irigyek és buták, mint hősnőnk. Ramona abszurdabbnál abszurdabb helyzetekbe keveredik és keveri a rajongóit is, akik szintén nem hétköznapi emberek. 

A befejezés számomra nem várt csavarral zárul, ami még inkább igazolja a szereplők, de főleg Ramona butaságát.
Rosszkedv ellen pedig garantáltan az egyik legjobb gyógyszer, ezt a könyvet biztosan nem lehet pókerarccal olvasni.


Lily Prior: Nektár
Fordította: Stefanovits Péter
272 oldal
Tericum Kiadó, 2010
3170 Ft

2 hozzászólás