Kék fény és árnyék


"- Lehetséges lenne, hogy ez a festmény a vétkes a gyilkosságokban?
- Az inspektor úgy bámult rám, mintha elment volna az eszem, ezért gyorsan hozzáfűztem: - Megmondtam, hogy ostoba gondolat.
- Az áldozatok emberi kéz által haltak meg, nem egy festmény alakjai ölték meg őket - szögezte le Katoen. - Másrészt az észrevételed tagadhatatlanul igaz. Talán valóban fontos szerepe van a képnek, csak másként, mint ahogy gondolod. Hol van most a kép?
- Bár tudnám. Itt mindenesetre nincs, mindenütt megnéztem."

1669 augusztusában szörnyű gyilkosság rázta meg Amszterdam városát. Egy kékfestő brutális módon megölte a feleségét és gyermekeit, ezért a Raphuis börtönében várja a halálos ítéletet, ahol öngyilkosságot követ el. A foglárok megdöbbennek az önmagán elkövetett tetten is. Két foglár: narrátorunk,  Cornelis Suythof (valós személy) és barátja, Ossel miután látta a cellát, szóba kerül közöttük egy festményt, melyet a kékfestő hozatott be a börtönbe titokban Ossellel. A képet Cornelis gyorsan elrejti a holttesthez érkezők elöl, majd barátja lakásába viszik. A festmény az elhunyt iparost és családját ábrázolja, első pillantásra Rembrandt munkájának tűnik, azonban a mester nem használt kéket, így megkezdődik a találgatás a festő kiléte után. Másnap ismét gyilkosság borzolja a kedélyeket: Ossel kegyetlen módon megölte az élettársát, így ő is a hírhedt dologházba kerül. Barátja beszélni próbál vele, azonban csak annyit tud mondani:
"A festmény, a festmény volt... kék..."

A korabeli Raphuis
 
A festmény különleges kék színe megbabonázza az embereket. De hogy ölni tudjon? Cornelis - aki maga is festő - ígéretet tesz Osselnek, hogy kideríti az igazságot, azonban amikor barátja lakására megy a képért, már csak a hűlt helyét találja.
A nyomozás a 17. században sem olyan egyszerű. Közben fontos szerepet kap az ekkor már nagy szegénységben élő Rembrandt és családja, műkincskereskedők, kereskedők, orvostudomány, történelem, vallás, sőt egy birkózó is.

Rembrandt háza ma Amszterdamban (forrás: Wikipedia)

 
Ebben a könyvben minden megvan, ami egy jó krimihez kell: bűntény, indíték, izgalom, cselszövés, ehhez jön némi történelmi háttér, egy kis festészet és persze Rembrandt mester. Kell ennél több?
(Olvasás közben  én is meglepődtem, hogy Rembrandt valóban nem használt kéket a festményein, egyszerűen nem szerette ezt a színt. Ismerem néhány képét, és eddig fel sem tűnt.)


Jörg Kastner: Az ördög színe Kék - Fény és árnyék Amszterdam aranykorában
Eredeti cím: Die Farbe Blau
Fordította: Almássy Ágnes
368 oldal
Geopen Kiadó, 2009
2990 Ft

7 hozzászólás

  1. Könyvmoly2011. március 1. 18:08

    Húúú, de jól hangzik! Az egyik kedvenc sorozatomban is volt egy "gyilkos" festmény rész, amit nagyon élveztem

    VálaszTörlés
  2. Andiamo2011. március 1. 18:12

    Tényleg nagyon jó! :) Ráadásul nagyon szeretem Rembrandtot ;). A könyv pedig függőséget okoz :).

    VálaszTörlés
  3. sajtosrolo2011. március 1. 19:55

    Na, ez nem is lehet rossz, eddig csak a borítóval szemeztem mindig.:)

    Könyvmoly: melyik sorozat volt az?:)

    VálaszTörlés
  4. Andiamo2011. március 1. 20:00

    Szerintem Neked is tetszeni fog, ne hagyd ki! ;)A borítón két Rembrandt-kép van ;) (A posztós cég elöljárói és az egyik Önarcképe ;))

    VálaszTörlés
  5. sajtosrolo2011. március 1. 20:08

    :)) Oké, nem fogom, várólistára is tettem, hogy még véletlenül se feledkezzem meg róla.:)

    VálaszTörlés
  6. Szilvamag2011. március 3. 11:17

    Fú ez tényleg jól hangzik. Nekem is kell ez a könyv:) Az előjegyzéseimről így is jött egy email, hogy megjöttek, majd ezt is hozzáteszem.

    VálaszTörlés
  7. Andiamo2011. március 3. 16:29

    Jól választottatok ;))).

    VálaszTörlés