Hetekkel ezelőtt elterveztem, hogy A zenélő angyallal vagy Az aruvimi erdő titkával készülök e jeles napra, de ahogy az nálam lenni szokott, ez nem jött össze. Életrajzzal nem rukkolok elő, hiszen ahhoz elég beírni Molnár Ferenc nevét a keresőbe. Akkor mivel is töltsem meg ezt a bejegyzést? Aztán eszembe jutott, hogy hozok néhány idézetet, hátha sikerül másoknak is meghozni a kedvét, hogy megismerje A Pál utcai fiúk írójának másik oldalát is. A Pál utcai fiúkat úgysem kell bemutatnom. Ill. még egy szó róluk: nemcsak nálunk, de külföldön is nagyon szeretik, főleg az olaszok.Nagyon örültem, amikor megláttam az e heti Nők Lapjában, hogy egy kétoldalas cikket szenteltek Molnár Ferencnek az évforduló alkalmából, de illett volna helyesen írni az első műve címét, ami Egy gazdátlan csónakként jelent meg a lapban, valójában Egy gazdátlan csónak története a pontos cím.
Lassan két éve mondhatom magam a Molnár Ferenc Klub oszlopos tagjának, és minden a Játék a kastélyban-nal kezdődött. Már évek óta váratott magára a PopulArt sorozatban, amikor egy szombat este elővadásztam, és imádtam.
Most már tényleg jöhetnek azok idézetek, kezdjük a Játék a kastélyban-nal!
TURAI újságot vesz fel a tálcáról. Mi ez?
LAKÁJ Pesti újság.
TURAI Maga már olvasta?
LAKÁJ Igenis, nagyságos uram.
TURAI Előfordulok benne?
LAKÁJ A nagyságos úr nem fordul elő benne.
TURAI Akkor nem kell. Visszaadja az újságot.
ÁDÁM És ti ketten?
GÁL Nyugodt lehetsz. Mi az ellenkező oldalon lakunk. A mi szobánk arrafelé van. Mutatja.
ÁDÁM Egy szobában laktok ketten?
TURAI Mindig. Igazi társszerzők egy pillanatra se hagyják el egymást. Egyetlen kis ötletnek se szabad elveszni. Azonkívül, én álmomban beszélni szoktam. Állítólag olyankor mondom a legjobb vicceket. Ő meg ébren alszik és mindig mindent feljegyez.
GÁL Te. Nem akartam az előbb mondani. De tulajdonképpen még ez is a péntekhez tartozik.Ha már Almády úr is megérkezett, ő is jusson szóhoz:
TURAI Mi az?
GÁL Nem kellemes. Van egy hírem számodra. Nem kellemes.
TURAI Különös állat vagy te. Amint az ember öt percig jól érzi magát, mindjárt van valamid.
GÁL Várj, mindjárt lesz neked is valamid.
TURAI Na gyere öregem. Rontsd el a kedvemet. Mi van?
GÁL Láttam egy nevet lent a portásnál. Megnéztem a nagy vendégkönyvet, hogy ki mindenki van itt. Cseppet sem kellemes.
TURAI Mit ijesztgetsz? Ki az?
GÁL Almády.
TURAI A színész?
GÁL Igen.
TURAI Itt a kastélyban?
GÁL Igen.
TURAI Ez tényleg kellemetlen.
GÁL Na látod.
TURAI Most örülsz?
GÁL Dehogy örülök. Én pesszimista vagyok, de fájdalom, tisztességes ember. Ez azt jelenti, hogy sohasem örülök, ha igazam van. Tény az, hogy Almády úr itt van.
ALMÁDY Eddig is gyanakodással néztem ismételt sétalovaglásait a szomszéd birtokossal, François Gilette de la Tour d’Auvergne márkival, akivel naponta órákig üget a Duvernois Sur Saône-tól Saint Sulpice de la Grande Parmentière felé vezető úton.
Most pedig jöjjön néhány idézet a másik kedvencemből, Az üvegcipőből, amit Molnár Ferenc kifejezetten Darvas Lilinek írt.
VIOLA Milyen szép haja van.
IRMA Pedig nincs manikűrözve.
VIOLA Manikűrözni a körmöket szokták.
IRMA Igen? Azt hittem, az kombinés.
VIOLA Nem.
IRMA Vagy ondola.
VIOLA Azt a hajjal szokták. Ondolálni.
IRMA És akkor mi a kombinés?
VIOLA Az alsóruha.
IRMA Hát az nem kreppzsorzsett?
VIOLA Nem. Bár lehet az is.
IRMA Sose fogom ezt megtanulni.
VIOLA Minek az magának?
IRMA Igaza van, minek az nekem? Pedig szerelmemhez jó volna. Ha kokott volnék, Sipos úr is szeretne. Sipos úr olyan vadregényes, mint egy nemes paripa.
VIOLA Nett ember, de nem tetszetős.
IRMA Hát az bizonyos, nem olyan daruszőrű ember, mint a Császár úr.
ROTICSNÉ Kérem. Milliószor bocsánatot kérek, de azt tetszett mondani, hogy nekem rosszhírű házam van.
TANÁCSOS Hát milyen háza van?
ROTICSNÉ Pardon, nekem van a legjobbhírű rosszhírű házam Pesten.
TANÁCSOS Hol a pénz?
IRMA Itt van, kérem. (A harisnyából veszi elő a pénzt.)
SIPOS Szent isten, te ott tartod a pénzed?
IRMA (Ilonára mutat) Tőle tanultam; kérem, én nem tudtam hova tenni, ő mondta, hogy így szokták, ő tudja, mert ő kokott.
TANÁCSOS (Ilonához) Mi vagy te?
ILONA Én nem értem, kérem, amit ő mond, már az éjjel is ezt mondta kíméletből. Pedig nekem nem kell szégyellni magamat, nekem van a rendőrségtől nyomtatott prostitúcióm.
Bár az évzáráskor megfeledkeztem a legszebb első mondatok kategóriáról, de az biztos, hogy 2012-ben az Egy pesti leány története első bekezdése a befutó. Egyszerűen gyönyörű:
Hajnali két óra lehetett, csöndesen nyugodott szűz hóleple alatt az Andrássy út. Ilyenkor nincs kocsi, amely felhasítsa a fehér szőnyeget, ember is alig jár ott künn, a villák között. A liget felől, ahol egyszerre nagyon nagy lett a fehérség, szelíden derengett a hó. Általában édes, csöndes téli éjszaka volt, a sok kis villa aludt, a fenyőfák bóbiskoltak a kiskertekben hósipkáik alatt. Csupa csönd, csupa szűziesség, a világ véges-végéig ugyanegy puha, fehér szőnyeg, a levegő kemény, hideg, tiszta, becsületes, továbbad minden kis zajt. Messziről, valahonnan az Oktogon felől, elhaló zörgéssel jelentkeztek a hóekék. Aztán ez a lárma is elmúlt, végig sugároztak a lámpák, hosszú ékbe futva össze valahol a távolban, és teljes volt a csönd, a téli csönd, aludt az Andrássy út.
Akit ez a néhány idézet sem győzött meg, menjen el színházba, mert Molnár színdarabjai közül legalább egyet mindig játszanak valahol, és néha egy-egy színházi közvetítést is el lehet csípni a tévében. Így ismertem meg A jó tündért, ami a '30-as évek óta nyomtatásban meg sem jelent!
Ugye milyen gyönyörű? Nagyon szomorú vagyok, hogy bizonyos darabjai a feledés homályába merültek, és ha más kiadásokban is, de az életműnek csak egy töredékét tudhatom a magaménak, mert egyes művei beszerezhetetlenek.
Megértem én, hogy A Pál utcai fiúk jobban fogy, mert kötelező olvasmány, de vannak még igényes olvasók, akik szívesen a polcukon látnának egy-két elfeledett Molnár Ferenc-művet. Tessék példát venni a Vígszínházról, ahol nem feledkeznek meg egykori házi szerzőjükről!
Aki pedig szeretne többet megtudni Molnár Ferencről, mindenképpen olvassa el Sárközi Mátyás könyvét.
Molnár Ferenc fényképét innen hoztam.
Megértem én, hogy A Pál utcai fiúk jobban fogy, mert kötelező olvasmány, de vannak még igényes olvasók, akik szívesen a polcukon látnának egy-két elfeledett Molnár Ferenc-művet. Tessék példát venni a Vígszínházról, ahol nem feledkeznek meg egykori házi szerzőjükről!
Aki pedig szeretne többet megtudni Molnár Ferencről, mindenképpen olvassa el Sárközi Mátyás könyvét.
Molnár Ferenc fényképét innen hoztam.
Bejegyzések
1 hozzászólás
Ettől a post-tól kedvet kaptam Molnár Ferenchez és tegnap este elolvastam a Játék a kastélyban-t. Hát az a színmű valami fantasztikus! *-*
VálaszTörlésEz a legkedvencebb részem:
"Jó komornák olyanok, mint a halak: minél több részre vágják őket, annál mélyebben hallgatnak." :D :D