Dsida Jenő: December
A horizont ma ködökbe vesző,
s a nagy világ egyetlen
csöndes hómező.
Pelyhet kavarva dudorász a szél
és nagy titokról halkan
meséket mesél.
...Merő szemekkel nézek lefele,
mert énbennem talán
most minden fekete,
s reszkető térdem csöndben földet ér
és megcsókolom a havat
csak azért, - mert fehér.
(1925)
Rainer Maria Rilke: Advent
Fordította: Suhai Pál
Tereli már a téli erdőn
hópehely-nyájait a szél,
némely fenyő jövője-sejtőn
áldott, szent fényeket remél;
s egyre figyel. Utak havára
nyújtózik ága – híven él,
szelekben, szemben, nőve várja
dicsőséged, egyetlen éj.
Versek:
Dsida Jenő összes költeménye
Rainer Maria Rilke - Babelmatrix
Az adventi vödör ötletét a Pinteresten találtam, a saját változatom ilyen lett.
Bejegyzések
0 hozzászólás