A filmet már volt szerencsém többször is látni, és tervben volt a könyv elolvasása is. Így 2009 nyarán olyan boldogan vittem a szépséghibás könyvesboltban a pénztárhoz a könyvet, amit sikerült féláron megvennem, mintha valami könyvritkaságra bukkantam volna. Azóta is várt a sorára. OlvasóMókus javasolta, hogy akkor kezdjem el olvasni, amikor nagyon mérges vagyok. Tavaly karácsony előtt le is került a polcról, amikor a drágalátos posta kilopta a Bogasnak küldött karácsonyi csigát a borítékból. Akkor jött el a pillanat, hogy ide Pat kell. És milyen jól döntöttem!" (…) így panaszkodom zokogva:– Én csak azt akarom, hogy szeressenek – közben pedig elátkozom a világot meg mindent, amire szüleim és tanáraim tanítottak: az elveket, az értékeket, az erkölcsöt, a kompromisszumokat, a tudást, az egységet, az imát – mert minderről kiderült, hogy tévedés csupán és céltalan. Végső soron egyet jelent csak mind: vagy megtörsz, vagy megdöglesz. Magam elé képzelem kifejezéstelen arcomat s a számból jövő testetlen hangot: Rettenetes időket élünk. "
Bár a regény átlagosan indul, azonban, ahogy fogynak a lapok, egyre többször kell félretenni, mert egyszerűen letaglóz. De ne szaladjunk ennyire előre.
Narrátorunk, Patrick Bateman 26 éves, a Harvardon végzett, jelenleg a P&P-nél dolgozik, a lakása tele van a legmodernebb bútorokkal és műszaki cikkekkel, a legdrágább ruhákban jár és annyi kencefice van a fürdőszobájában, hogy egy drogériában nincs talán annyi. Patünk rendszeresen látogatja a konditermet, a manikűröst, a fodrászt és a kozmetikust. Természetesen a legdrágább éttermekbe és legfelkapottabb szórakozó helyekre jár (ahol egy kis kokain is mindig akad, de otthon is készenlétben van a Valium és a Xanax), a barátnőjét idegesítőnek találja és rögtön felmegy nála a pumpa, ha valakinek elegánsabb névjegye van, mint neki. De hiába a külcsín, ha Pat belül üres, sőt, valójában egy pszichopata.
" – Ugyanis Patrick egyáltalában nem cinikus. Ő egy nagyon helyes kisfiú, igaz-e cucikám?
– Nem éppen – motyogom magamban. – Én egy közveszélyes pszichopata vagyok.
– De mit számít az? "
![]() |
Christian Bale mint Patrick Bateman Forrás: PORT.hu |
Szabadidejében előszeretettel visz fel ismerős és ismeretlen lányokat magához, akiket megkínoz, ill. az utcán akár az útjába kerülő koldust, de bárkit képes megölni. A rémtetteit pedig csak úgy egyszerűen megemlíti az elbeszélésben, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Vagy közbeveti, hogy vissza kell vinnie néhány videót a kölcsönzőbe (a '80-as években járunk) vagy mi volt az aznap reggeli Patty Winters Show témája. Ezt leszámítva, éli a yuppie-k életét, aki a rémtettei mellett a platina American Express hitelkártyájára a legbüszkébb.
Érdemes az ilyenekre felkészülni, olvasás előttre és utánra nem ajánlott étkezést beiktatni, ill. az esti órákban olvasni a könyvet. Bár semmilyen problémát nem okozott a megdöbbenésen kívül a regény, azért az érzékeny lelkivilágúak* készüljenek fel az egymás után sokszor felbukkanó csúnya szavakra is. Eredetileg egy olyan idézetet akartam ide is választani, de nem szeretnék senkit sem elriasztani.
Örülök, hogy nem határidőre olvastam a könyvet, mert egyhuzamban a legtöbbször csak 50-60 oldalt sikerült belőle olvasni, aztán szükségem volt valami másra. Ajánlott párhuzamosan egy vidám/könnyed olvasmányt beiktatni, nehogy megfeküdje a gyomrunkat.
Kb. az első 100 oldal után Pat Dorian Gray-t juttatta eszembe. Nem gondolom, hogy most feltaláltam a spanyolviaszt, mert nem tudom, másnak feltűnt-e már ez a párhuzam a két regényalak között. De ehhez mindenképpen újra kell majd olvasnom Oscar Wilde regényét. Az biztos, hogy mindkét szereplő igazi Narcissus.
Összességében örülök, hogy végre elolvastam, és majd egyszer jöhet a folytatása, a Holdpark is. Ahogy eredetileg terveztem, ha valaki/valami feldühít, csak tovább kell olvasni a könyvet és Pat máris levezeti a mérgünket.
Ezúton csókoltatom a Szekszárdi Nyomdát, ugyanis a könyvemben egy helyen a mondat eleje, három helyen pedig a vége hiányzik...
*Ekkor még nem tudtam, hogy én is szuperérzékeny vagyok.
Bret Easton Ellis: Amerikai psyho
Eredeti cím: American Psycho
Fordította: Bart István
568 oldal
Európa Kiadó, 2006
2500 Ft
Ezúton csókoltatom a Szekszárdi Nyomdát, ugyanis a könyvemben egy helyen a mondat eleje, három helyen pedig a vége hiányzik...
*Ekkor még nem tudtam, hogy én is szuperérzékeny vagyok.
Bret Easton Ellis: Amerikai psyho
Eredeti cím: American Psycho
Fordította: Bart István
568 oldal
Európa Kiadó, 2006
2500 Ft
4 hozzászólás
Büszke vagyok Rád, hogy végigolvastad! :o) (Nekem csak a 180. oldalig sikerült egyszer elovlasnom, annyira unalmasnak találtam.)
VálaszTörlésViszont sürgősen be kell szerezned a Holdparkot, ha esetleg nem lenne meg, hogy ha valaki felidegesít... szóval tudod. :o)
Akkorát nevettem a post-od végén, ahol csókoltatod a Szekszárdi Nyomdát :D
Köszönöm, Drága! Ma már tapsoltunk is! :P
VálaszTörlésPat unalmas? Dehogy! Az elején engem is zavart a cosmo lyánysága, aztán megszoktam.
A Holdpark is megvan, remélhetőleg nem nyomdahibás.
Ha nagyon gonosz lettem volna, azt írtam volna, hogy: "Pat már úton van" :P.
Tudom, hogy én pont ott adtam fel, ahol már történtek is volna dolgok, de nem bírtam már tovább. Az a 180 oldal rettenetesen unalmas volt nekem, akkor. Lehet, hogy most már nem lenne az? :o/
VálaszTörlésNem kell azt írnod, hogy "Pat már úton van", tudjuk, hogy már úton van. :D
A sok cosmo lyányság engem is zavart az elején, de gyorsan megszoktam, utána meg a gyomrod is folyamatosan szoktatják hozzá a rémtettekhez. Próbáld ki, amikor mérges vagy ;).
VálaszTörlésIgen, Pat folyamatosan úton van :P.