Fényűzés és nyomor a 17. században


A korábban már emlegetett nagy nyári lírás akció során landolt a virtuális kosaramban ez a kötet. A sorozattal már korábban is találkoztam, de mivel akcióvadász vagyok, így csak néhány hónapja sikerült lecsapni két kötetre, a többi sajnos elfogyott. Azért én ennek is örültem és amikor megérkezett, bele is kezdtem.

Annak idején volt szerencsém emelt óraszámban tanulni a történelmet, de így is akadtak olyan dolgok, amelyekkel nem foglalkoztunk. Ezeket a hiányosságokat hivatott pótolni ez a sorozat. Mert az minden nebulónak természetes, hogy az iskolában igyekeznek a fejébe verni az évszámokat és a hozzátartozó eseményeket, de arról nem sok szó esik, hogyan is teltek az akkori emberek mindennapjai: mi került az asztalra, milyenek voltak a korabeli különféle szokások, milyen volt az élet vidéken és a városban stb.

Ha csupán a címet olvassuk, rögtön a Napkirály korabeli fényűzés jut eszünkbe,  a Versailles-i kastély a pompásan berendezett szobáival és a hozzátartozó hatalmas kerttel, de vajon hogyan éltek ezek között a falak között? És milyen volt az élet azok számára, akiknek nem adatott meg a luxus?

   A kötet négy témakört mutat be:
  • Család, családi szokások
  • Lakóhely és kényelem
  • Ruházkodás és testkultúra
  • Élelmiszerek és az asztal örömei

Elsőként tehát megismerhetjük a korabeli családok életét, a gyerekek helyzetét a családon belül, az udvarlási szokásokat, majd a házaséletet is annak minden hozományával: a nászéjszakától kezdve a szülésig.

Megtudhatjuk többek közt, hogy a szüléssel az anya a saját és a gyermeke életét is egyaránt kockára tette, és  korabeli orvosi praktikák miatt nem egy csecsemőt nyomorítottak meg a születésekor és nem egy nő kapott vérmérgezést a szülés során. Arról nem is beszélve, hogy a szülés pillanatáig még a gazdagok is aktívan tevékenykedtek, majd a szülés után a vidéki asszonyok sem mentesültek a munka alól, miközben gyermekük bepólyálva egy szögre akasztva töltötte a napot.

Jan Steen: Szent Miklós napja (1665 körül)

A következő fejezetben  bepillantást nyerünk a különböző épületekbe: házakba vidéken és a városban, ill. a palotákba, sőt a Versailles-ban folyó építkezésbe is. Miközben Versailles-ban szobák garmadája épül, sokan kénytelen egy helyiségben meghúzni magukat, beleértve a cselédeket és a háziállatokat is. És itt nem a kutyára és a macskára gondolok, hanem a disznókra és a tehenekre is!

Ezt követi a divatot, ruházkodást, a korabeli tisztálkodási szokásokat és az egészségügy helyzetét bemutató rész. Azt sokan tudtuk, hogy az előkelők előszeretettel használtak különböző illatszereket, azonban a mindennapi tisztálkodást egészen máshogy oldották meg, mint mi napjainkban...

Vidéken a felcserek feladata az orvoslás és a kor egyik legdivatosabb eszköze az érvágás. Már ekkoriban is létezik fogkrém, különböző fogászati módszerek, gyógyszereket pedig a patikustól vagy vándorsarlatánoktól lehet vásárolni.

Végül, de nem utolsósorban megismerjük, mi került akkoriban az asztalra: melyek voltak az alapvető élelmiszerek, milyen fűszereket használtak, mit ettek Nagyböjt idején, mit, miből és hogyan ittak, sőt egy korabeli recepttel is megismerkedhetünk:
Csirkebecsinált

A csirkebecsinált fehérmártással vagy rántással készül. Ez utóbbihoz húzza le a földarabolt csirke bőrét, majd tegye serpenyőbe, amelyben kiolvasztotta a szalonnát: kis vajjal, húslével vagy vízzel és egy pohár fehérborral párolja, ízesítse sóval, borssal, szerecsendióval,apróra vágott turbolyával, egészben hagyott snidlinggel, amit majd eltávolít; egy kevés liszttel sűrítse be a levét. Tehet hozzá borjúmirigyet, gombár, articsóka torzsáját, egyéb zöldséget. Díszítse frikandóval, nyárson sült göngyölt hússal vagy citromkarikával; tálalja ürümártással és citromlével. A fehérmártással készült csirkebecsináltat három-négy tojássárgájával, savanyú szőlő- vagy citromlével készült mártással sűrítjük. Gazdagíthatjuk pirított csirkével, pirítós kenyérrel, de petrezselyemmel is. A tejfölös csirkebecsináltat pedig, miután a fentiek szerint megfőztük, zsírjára sütjük, s tálaláskor tejföllel dúsítjuk.

Massialot: Királyi és polgári szakácsművészet, 1691

A fejezeteket korabeli festmények, metszetek és rajzok teszik még hitelesebbé.

Jean Michelin: Kenyérárus és vízhordók

A könyv sok új információt tartogat a korról, talán még azok számára is, akik járatosak a történelem ezen időszakában, míg a laikusok számára - beleértve magamat is - tartalmas és remek olvasmány mindarról, ami a történelem  könyvekből kimaradt.


François Trassard - Dimitri Casali - Antoine Auger: Magánélet a Napkirály korában
Mindennapi történelem sorozat 9. kötet
Eredeti cím: La vie des français au temps du Roi-Soleil
Fordította: Horváth Ágnes
80 oldal
Corvina Kiadó, 2011
1690 Ft
A teljes sorozat

0 hozzászólás