
Annak idején nem szerettem sem az Úri murit, sem a Rokonokat, talán ezért sem kerestem tőle mást. De a helyzet most végképp megváltozott.
A Trianon utáni években, aratáskor figyel fel Darabos Jóska Hitves Zsuzsikára, amikor a lány egy pillangót kerget és kap el a mezőn. Jóska, amikor csak lehet, a lány társaságát keresi. Bár Jóska sem közömbös a számára, mégis mindent elkövet, hogy még jobban magába bolondítsa és bizonytalanságban tartsa.
Hamarosan véget ér a munka, és a társaság visszaindul Debrecenbe.
Mindketten szegény családból származnak, ráadásul Darabosék Jóska legidősebb fiúként, családfenntartó is, így a családja nem fogadja kitörő örömmel, amikor bejelenti: házasodni készül, a választottja pedig Zsuzsika. Hitvesék sincsenek elragadtatva az ötlettől. Mindkét család vagyonos jövendőbelit szán csemetéjének és a jelöltek is színre lépnek.
A remekül felépített szerelmi történet mellé nagyszerű korrajzot is kapunk a húszas évek világáról.
Először szokatlan volt az ízes beszéd (mondtam, hogy régen olvastam Móriczot), de éppen ez (is) tette még hitelesebbé a történetet:
Egyenesen, keményen ment előre, és nagyon nevetett, de dobogott is a szíve, mikor egyszer csak hallja Jóska lépteit a háta megett.
Ujjongott, nevetett, s húzta a száját, mikor az beérte.
- Na... tán cigarettát vett?
- Nem.
- Hát?... hogy elmaradt.
- Nem azért maradtam el.
- Hát?
- Csak elmaradtam... a fenébe.
A lány kuncogott.
- Osztán mán megjött?
Hamisan, hunyorítva nézett oda egy pillanatra a legény arcára (...).
- Honnan? -mondta csendesen a legény:
- Hát onnan...
- Honnan?
- No, a fenébül.
A legény ránézett:
- Nézd csak, Zsuzsi, betyár egy komisz kislány vagy te, de fogsz még sírni utánam!
A lány nem szólt, csak nevetett.
Rövidsége ellenére rendkívül mozgalmas, szerethető szereplőkkel, sok-sok érzelemmel (de nem csöpögéssel!) és izgalommal átszőtt történet. Érdemes elolvasni (ezt is).
Idén Móricz-évforduló is van: egyik legnagyobb írónk 70 éve hunyt el.
A már említett idén készült filmváltozatról: mint minden adaptációnál, itt is egy-két apróságot kihagytak, átírtak, beleszőttek, de alapjában véve nagyon jól sikerült, bár azt sajnálom, hogy az eredeti nyelvezetet modernizálták.
Móricz Zsigmond: Pillangó
Osiris Diákkönyvtár
169 oldal
Osiris Kiadó, 2010
620 Ft
0 hozzászólás