A három felvonásos tragikomédia helyszíne egy 1950-es évekbeli kitalált kisváros, Güllen, amely az évek során tönkrement. Pedig egyszer Goethe is megszállt itt és Brahms is itt komponálta az egyik kvartettjét. Azóta a gyárak bezártak, az emberek az utcára kerültek, munkanélküli-segélyből és az ingyenkonyhán élnek. Míg korábban minden vonat megállt az állomáson, mára már csak két vonat maradt, a nagy vonatok csak átutazóban érintik Güllent. Egy szóval: a város csődbe ment, még a városházán sem maradt más egy ócska írógépen kívül.
Mégis, ez a pusztulásra ítéltetett kisváros most lázban ég: délután tér vissza több mint négy évtized múlva Claire Zachanassian, aki időközben milliárdos lett, és a város szülötteként megmentőként tekintenek rá. Az állomáson négy polgár, a polgármester, a tanár, a pap és a szatócs, Ill készülődik az illő fogadtatásra. A társaság Illben bízik, aki Claire ifjúkori szerelmeként a régi szép idők felidézésével bizonyára meg tudja győzni az asszonyt, hogy anyagi támogatást nyújtson Güllennek.
Folynak az előkészületek, azonban az idős hölgy korábban érkezik, így a fogadtatás másként alakul. A különös kísérettel (egy főkomornyik, a hetedik férj és két egykori fegyenc, majd később két öreg vak, akiknek neve csak egyetlen betűben tér el), rengeteg poggyásszal és egy koporsóval (hamarosan kiderül, miért hozta magával) érkezett asszony, aki az Arany Apostolban tartandó köszöntés előtt szeretné felkeresni a számára egykoron fontos helyeket.
ILL Most majd minden másképpen lesz.
CLAIRE ZACHANASSIAN Meghiszem azt.
ILL (fürkészőn) Segítesz rajtunk?
CLAIRE ZACHANASSIAN Ifjúságom városát nem hagyhatom cserben.
ILL Tudod-e, hogy ehhez milliókra van szükség?
CLAIRE ZACHANASSIAN Milliókra? Nem számít.
A köszöntő közben a megjelentek már arról suttognak, hogy a város jelentős anyagi támogatás elé néz, már csak az összeg nagysága titok. Elérkezik a várva várt pillanat: az öreg hölgy bejelenti, hogy egy milliárdot ad: fél milliárdot a városnak, míg a másik felét a lakosság közt kerüljön szétosztásra. A megjelentek ovációban törnek ki, de Claire ekkor egy feltételt szab, amely megdöbbenti a kisváros lakosait. Annak idején Claire-t hatalmas igazságtalanság érte, amiért most készül revansra.
A bejelentés nem várt hatást vált ki a polgárokból és néhány nap alatt a város képe is megváltozik. Az első felvonás humoros párbeszédeinek helyét átveszi a feszültség, amely végigkíséri a következő két felvonást, míg a döntés megszületik. Vajon hogy dönt Güllen? Megéri-e a kért áldozatot a pénz, az emberek jóléte és a város fellendülése? Lehet-e erősebb a kapzsiság az emberségnél? Minderre választ kapunk a tragikomédia végén. Közben pedig elgondolkodhatunk: vajon mi hogy döntenénk?
A bejegyzés elején említett német-osztrák filmváltozatban a cselekményt napjainkba helyezték át, és bár néhány változtatást eszközöltek, de ebből is látszik, mennyire aktuális ma is. A Guldenburgok örökségéből ismert Christiane Hörbiger zseniáliasan alakítja a bosszúra éhes, hideg üzletasszonyt.
Nemcsak német nyelvterületen, a világ bármelyik országában megtalálható Güllen mai mása, de inkább másai. Nem is kell olyan messzire mennünk.
Ki tudja, talán egy nap nálunk is megjelenik az öreg hölgy, és benyújtja a számlát.
Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Eredeti cím: Der Besuch der alten Dame
In: Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus - Az öreg hölgy látogatása
Európa Diákkönyvtár
Fordította: Fáy Árpád
208 oldal
Európa Kiadó, 2007
820 Ft
Bejegyzések
0 hozzászólás