Az egyik délután el is kezdtem Az arany embert, azonban annyira unalmas volt a számomra, hogy még mindig csak mennek a hajón, hogy inkább aludtam egyet.
Az egyik osztálytársam nagy Jókai-rajongó volt (a Fekete gyémántokat is elolvasta), és azt mondta, csak ez a rész ilyen unalmas, utána már nagyon jó lesz. Tényleg lelkes volt, azonban 2019-ig csak polctakarítás közben került a kezembe a könyv.
2019 nyarán azonban végre elolvastam, és nagyon tetszett! A tavaly decemberem elég érdekes volt, és volt néhány pillanat, amikor én is legszívesebben indultam volna Timár Mihállyal a Senki szigetére, ezért elő is vettem a regényt.
A bejegyzés innen cselekményleírást tartalmaz, azonban nem lövöm le a poént. 😉
A regény kezdetén a Szent Borbála hajó utasaival találkozunk, akik viharba keverednek, és több akadállyal kell megküzdeniük, míg újra magyar vizekre érkeznek.
A hajóbiztos, Timár Mihály Brazovics Atanáz komáromi kereskedő hajóját és annak rakományát igyekszik biztonságosan megérkeztetni.
A hajó utasai között található Trikalisz Euthym, akinek nevén szerepel a rakomány és vele utazik a kiskamasz lánya, Tímea is, akivel Timár szívesen beszélget az út alatt, ha csendesebb vizeken utaznak.
Egy alkalommal, kénytelenek megállni egy szigeten, ahol megismerkednek az ott élő Terézával és annak lányával (aki majdnem egyidős Tímeával), Noémivel.
A két nő csupán a kutyájukkal és a macskájukkal él a szigeten, ahol cserekereskedelemből tartják fenn magukat.
Felbukkan azonban Krisztyán Tódor, aki ismeri a történetüket, és minden alkalommal megfenyegeti őket, hogy gondoskodik róla, hogy elhagyják a szigetet, melyen jogtalanul élnek.
Amint újra útnak indulnak, Trikalisz felfedi valódi kilétét Timárnak: ő valójában Törökországból menekült a vagyona egy részével, így azt és a a lányát is a hajóbiztosra bízza, hogy vigye el Brazovics Atanázhoz Komáromba, aki a rokonuk.
Timár teljesíti a haldokló kívánságát, és Tímea Barovicsékhoz kerül, aminek a kereskedő néhány évvel idősebb lánya, Athalie egyáltalán nem örül. Tímea félig-meddig családtag, azonban őt is munkára fogják. Athalie-nak a hadmérnök Kacsuka Imre hadnagy udvarol, aki bejáratos a házba.
Athalie cselt eszel ki, melybe az anyját, Zófi asszonyt is bevonja: feltűnik neki, ahogy Tímea a hadnagyot nézi, így elhiteti a lánnyal, hogy tetszik neki és Kacsukát is udvarlásra buzdítja. Ami nekik csak játék, Tímeának nagyon is komoly dolog.
Közben Timár Mihály megtalálta Tímea apjának kincseit, mellyel megalapozza a vagyonát. Amihez ő kezd, mindig siker koronázza, így a többi kereskedő is felfigyel rá, és ráragad az arany ember név.
Timár azt is észrevette, hogyan bánnak Brazovicsék Tímeával, akiken bosszút áll.
És akármihez kezd, az mind arannyá válik a kezében. Új meg új vállalatok indulnak meg általa, amiket más ember is kitalálhatott volna; amik ott feküdtek a tenyerén minden embernek, csak a markát kellett volna összeszorítania; de csak akkor vették észre, mikor már ez az ember felmarkolta előlük. És sohasem nyugszik; mindig kocsin ül, utazik, jön-megy; az a csoda, hogy minek lakik még ebben a városban? Miért nem megy Bécsbe? Minek ilyen gazdag embernek Komáromban tartani főüzletét? (Bárha akkor fontos kereskedelmi piac volt az.)Timár tudta, hogy mi köti őt oda. Ő tudta, hogy miért lakik abban a városban, ahol minden kereskedőtársa halálos ellensége, ahol a Brazovics-kávéház ajtaja előtt, mikor végighajtat, mindig az az áldás hangzik utána: „törjön ki a nyakad!” Ennek a háznak is az ő markába kell még kerülni minden benne levővel együtt!Ez tartotta őt Komáromhoz kötve, mikor már másfél milliomos volt; mégis ott maradt, ahol őt még mindig Timárnak hítták, s nehezen akartak hozzászokni az új nemesi névhez: „Levetinczy”.Pedig a nemesi névhez nemesi tetteket is tudott csatolni. A város szegényei számára kórházat alapított, a protestáns tanodában ösztöndíjakat tűzött ki, még az áldozó kehely is arannyá vált a kezében; a régi ezüst helyett aranyat csináltatott az egyháznak. Kapuja mindig nyitva volt a szegénynek, s péntek napon utca hosszat állt házáig a koldusnép, aki a maga pénzeért jött, a legnagyobb rézpénzért a világon, amit vargatallérnak neveznek. S nagy híre járt, hogy amely hajóslegénye a vízbe fulladt, annak az árváit ő nevelteti fel, s özvegyének évdíjt fizet. Arany ember! arany ember!Csak egy hang odabenn mondta mindig: „Ez nem igaz! Ez mind nem igaz!”
Timár immáron feleségül veheti Tímeát, akinek így mindent visszaadhat, azonban az esküvő után derül ki, hogy a felesége csupán hálából mondott neki igent, valójában Kacsukát szereti.
Az arany ember ekkortól kezd kettős életet élni: a világ szemében ő az arany ember, aki sikert sikerre halmoz, boldog férje egy gyönyörű asszonynak, és az év jelentős részét külföldön tölti az üzleti ügyei miatt. Valójában a Senki szigetére utazik, ahol Noémi is viszonozza az érzéseit, míg az üzleti ügyeit nemcsak az ügynökei, hanem Tímea is intézi.
Eljön a pillanat, amikor az arany embernek szembe kell néznie önmagával: élhet-e így tovább? Mi lesz, ha a világ tudomást szerez a valódi életéről?
Az első megbotlás követeli bűnhődését.Mikor ő Timéa kincseit meglelte, azzal a szándékkal tartotta azokat magánál, hogy majd egyszer megnyeri velük Timéát.Megnyerte, s most abban bűnhődik.A szegény ember komisz ember; hanem azért a szegény ember lehet boldog; a gazdag ember dicső ember, hanem azért a gazdag ember boldogtalan.De hát miért kell neki boldogtalannak lenni?
Igaza lett az osztálytársamnak, mert ahogy végre partot ér a Szent Borbála, a cselekmény is beindul, kezd igazán izgalmassá válni. A szereplők jelleme is garantálja a fordulatokat, és Jókai nagyon jól felépítette őket, mindannyian hús-vér figurák, még az alabástromszobor, Tímea is.
Ezek mellett pedig az író megmutatja, mennyire szereti és ismeri a természetet és a Balaton világát egyaránt.
Amikor újra levettem a polcról, Athalie érdekelt a legjobban, azonban a regény újabb meglepetéseket tartogatott.
Ez a rész még több cselekményleírást tartalmaz!
Athalie gyanúsan egy nem egészséges szexuális 4-re emlékeztetett, és valóban az is, ill. Edmond Dantèst juttatta az eszembe, ahogyan bizonyos eseményeket megtervezett és véghez vitt.
Meglepődtem,hogy Timár Mihály INFJ és szintén sx4. Egyértelműen a tépelődés olimpiai bajnoka (Ni-Ti), akiben folyamatosan ütközik az Fe (jót cselekszem, segítek másokon a vagyonommal) és az Fi (rossz ember vagyok, mert elloptam Tímeától, ami az övé; kettős életet élek).
A Senki szigetén élni pedig szinte csak introvertáltak képesek, ráadásul kiépít egy rendszert lényegében a semmiből (Ni-Se).
Amikor azon gondolkodik, hogy szeretheti-e őt valaki önmagáért és nem a pénzéért, ez tipikus 4, ahogyan a Melankólia c. fejezetben is reagál.
Aki még a gonosz Krisztyán Tódorban is meglátja az embert, tudja, hogy nem született gonosznak, hanem valami történt vele, hogy ilyen lett, az csak INFJ és 4 lehet.
Noémi a másik INFJ 4: ahogyan elképzeli, hogy a holdra az öngyilkosok lelkei kerülnek és ezt megindokolja, az egyértelműen Ti. Amikor Mihály beteg és utálatos, ő pedig a kis Dódihoz és hozzá is rohangál, de nem mutathatja ki, hogy a kisfiú haldoklik, az egyértelműen INFJ.
Megbocsát Mihálynak, mert megérti a férfi nézőpontját, ahogyan a Tímeáét is, és szól, hogy figyelmeztessék a szobájába nyíló rejtekajtó miatt, mert Athalie készül valamire (Ni-Fe).
A cselekményleírás itt véget ér. 😊
A Wikipedián és a 66 híres magyar regényben is azt olvastam - csak futólag - a regényről, hogy Jókai a saját magánéleti problémáit és véleményét a pénzről egyaránt megírta a regényben. Utóbbihoz csupán annyit fűznék, hogy Teréza mondja ki, hogy a pénz rossz, amiatt kellett elhagynia az otthonukat, és ezért nincs pénz a szigeten, és akik pénzt akarnak, azok rossz emberek (Krisztyánék). Timár Mihályt is gondolkodóba ejti. Én azonban azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy a pénz semleges, azon múlik, ki hogyan áll hozzá: valaki hajszolja, mert attól érzi magát értékesnek és pozícióban, vagy tudja, hogy csak egy eszköz és megtanulja jól használni.
Ahogy most megnyitottam a szerkesztőt, hogy befejezzem ezt a bejegyzést, az jutott eszembe, azért volt jó újraolvasni a regényt, mert Jókai azon szerzők közé tartozik, akik lelassítanak, és manapság erre nagyon nagy szükségünk van, hiszen minden felgyorsult, minden platform, alkalmazás stb. a figyelmünket és az időnket akarja, sokan csak görgetik az online tartalmakat, miközben oda sem figyelnek rájuk. Jókainál ezt nem lehet. Ő valóban a figyelmünket akarja, és hosszas leírásokat kapunk, amiket én szeretek olvasni. Nem feltétlenül viszik előre a cselekményt, mégis megvan a helyük a nagy egészben.
Tehát, Jókait olvasni jó, és megéri rászánni az időt, ha az izgalmas, elgondolkodtató és fordulatos történet során egy kis lelassulásra is vágyunk.
És minden sikerült neki.De vajon meddig tart ez a siker?Mindenkit meg tudott csalni, csak egyet nem: saját magát.A mosolytól ragyogó arc belül olyan szomorú volt mindig.Ő tudta jól, hogy mi az ő neve!És szeretett volna az lenni, aminek látszik.És az lehetetlenség volt.
Jókai Mór: Az arany ember
610 oldal
Európa Kiadó, 1998
Bejegyzések
