Vers hétfőn ~ William Blake - A tavaszhoz

Óh harmatosfürtü, ég angyala,
A reggel tiszta ablakain át
Tekints nyugati szigetünkre, mely
Kórusban zengi jöttöd, óh Tavasz!

A hegyek beszélik s a figyelő
Völgyek hallják; vágyó szemünk a te
Tündöklő sátrad lesi: gyere már
S tedd tájainkra szentelt lábodat.

Jöjj Kelet dombjairól, s szeleink
Hadd csókolják illatos köntösöd;
Lehelleted hív; szórd gyöngyeidet
Földünkre, melyet szerelmed emészt.

Óh, ékesítsék drága ujjaid;
Verje keblét csókod zápora; tedd
Arany koronád bús fejére, hisz
Szerény kontyát teérted tűzte fel!



Vers 
Kép

Eredetileg minden hónapra egy költőtől válogattam volna verseket, de tudjuk, hogy a változatosság gyönyörködtet, úgyhogy mostantól még inkább e szerint kutakodom.
Azt azért elárulom, hogy március költője mégis csak William Blake lesz, mert ebben a hónapban három versével is találkozhatunk hétfőnként.
És ha már újjászületett a rovat, mostantól igyekszem némi információt is keresni az aktuális vers költőjéről, főleg, ha kevésbé ismert szerzőről van szó.

Mit érdemes tudni William Blake-ről? Nemcsak költő és író, de festő és teológus is volt. Sokunk számára ismerősen csengenek Az ártatlanság dalai (a mai vers is innen van) és A tapasztalás dalai című verseskötetei.
Ő az egyik szereplője Tracy Chevalier Ártatlanok című regényének, amelynek a borítóján látható festmény is Blake alkotása. A regényt 2009-ben olvastam, de bevallom, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Mindenesetre ez ne rettentsen el senkit az elolvasásától.
Aki pedig még többet szeretne tudni Blake-ről:
Wikipedia
The William Blake Archive (angol nyelvű)


(Repkuty érdeklődött, hogy lesz-e könyves iromány? Egyelőre biztosan nem (és valószínűleg később sem), mivel az erre fordított másfél-két órát továbbra is inkább más elfoglaltságokra használom. Csak különleges esetekben lazsálok. Hiába, ha értelmes, szórakoztató és még hasznos dolgokkal töltöm ki azt a bizonyos űrt, az függőséghez vezet.
Egyébként is jelentősen csökkent az olvasási sebességem, de ezt egyáltalán nem bánom. Pontosabban más típusú olvasmányok is helyet kaptak. De továbbra sem olvasok menő/divatos/felkapott könyveket. Plusz nézzük a blog olvasóira gyakorolt pozitív hatását is:

• véletlenül sem keltek senkiben bűntudatot/rossz érzést, hogy nem olvas olyan sebességgel, mint én 

• nem érez késztetést azonnali könyvvásárlásra, főleg, ha másra kell(ene) a pénz. 

Egyébként is megfigyeltem - és nem bántásból vagy negatívkodásként említem - , hogy amikor írtam erről vagy arról a könyvről és egy-két olvasó jelezte, hogy: "Hű, ezt biztos, elolvasom (mert meg is van)", abból csak nagyon ritkán lett tényleges olvasás. De ugyanezt figyeltem meg saját magamnál is. Bármennyire is felcsigázott valaki, öntudatlanul is mást választottam következő és az utáni meg az utáni olvasmányként.
A töltelékbejegyzések gyártásával pedig végleg felhagytam. Nem vágyom sem 15 percnyi, sem 15 másodpercnyi hírnévre.)