Fordította: Weöres Sándor
Semmi, e hab, szűz költemény
Jele, csupán a fodrozása;
Megfúlva fordul visszájára
Mint távoli sereg szirén.
Hajózgatunk, barátim: én
Hátul a hajófaron állva,
Ti ahol villám s tél hulláma
Elhasad, díszes elején;
Lelkem szép részegségbe szédül
Himbálózás félelme nélkül
És köszöntésem egyenes:
Magány, zátony, csillag sugára
Akárkinek, ki érdemes
Vitorlánk fehér mosolyára.
Vers: Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások IV.
Helikon Kiadó, 2012
Kép: Freepik

"A testi szépség mulandó. Időleges tulajdonság. De az értelem szépsége, a szellem gazdagsága, a szív gyöngédsége – ami nekem van – az nem fogy el, csak gyarapszik! Az évek számával nő! (...) Ha meggondolom, én nagyon, nagyon gazdag vagyok!"
Tennessee Williams: A vágy villamosa
0 Megjegyzés
Köszönöm, hogy itt vagy.
Neked más a véleményed? Hibát találtál? Szólj hozzá(m) bátran :).