Mézescsók Cerberusnak

Úgy kaptunk egymástól versidézetet, regényből kiragadott sorokat, egy dallam töredékét vagy egy képmellékletet, mint más helyen a bonbont, s úgy is fogadtuk, az átélt szépség tudatával.


A könyv címén felbuzdulva boldogan vittem a pénztárhoz. Aztán a Molyon és belelapozva szembesültem vele, hogy novellákkal van dolgom. A cím alapján mitológiai tárgyú írásokra számítottam. Mindig is szerettem a témát, és a négy év latin tanulás során sikerült is belemélyedni. Átfutottam a fülszöveget, majd elkezdtem olvasni a novellákat, és rögtön szembesültem azzal, ez nem az, amit vártam. Sokkal jobb.

Szabó Magda ebben a kötetében (is) emléket állít a családjának, rokonainak, ismerőseinek. Őszintén vall gyerekkori élményeiről, melyek hol megnevetettek, hol elszomorítottak, hol elgondolkodtatnak. De biztos vagyok benne, nem vagyok egyedül azzal, hogy egy-egy történet eszembe juttatott egyet-mást a saját gyerekkoromból.
 A novellák másik csoportjában visszaköszön a mitológia, így mégsem reklamálhatok a hiánya miatt.

Néhány novellához szükség van (szerintem) egy bizonyos hangulatra, másokat bármikor olvashatjuk. Nem egy estémet tették szebbé.

Egy szó, mint száz: remek gyűjtemény, érdemes elolvasni.

Kedves Olvasó, elnézést kérek a borzalmas bejegyzésért, ígérem, egyszer ezt a novelláskötetet is újraolvasom, és egy hozzá méltó bejegyzéssel jövök utána. 


Szabó Magda: Mézescsók Cerberusnak
248 oldal
Európa kiadó, 2002
2300 Ft

0 hozzászólás