Mivel ebben a kiadásban néhány elbeszélés is található, így előbb azokkal melegítettem be.
Volt, amelyiket már korábban olvastam, mint pl. a Francis Macomber rövid boldogságát.
Francis Macomber feleségével vadászaton vesz részt, mely során Wilson áll segítségükre. Macomber úgy érzi mindent megkaphat az élettől, ezért is választja a vadászatot kihívásként, azonban akad egy aprócska gond: a félelem, ami elhatalmasodik rajta, ha meg kell húznia a ravaszt és amit természetesen igyekszik eltitkolni. Azonban Wilson éles szeme előtt nincsenek titkok, és hamarosan Macomber szeme is felnyílik...
A másik kedvencem az Aki nem adja meg magát lett, amiben Hemingway egyik kedvenc időtöltéséről, a bikaviadalról ír. Főszereplője Manuel García, aki korábban torreádorként vett részt a viadalokon, de miután az testvérét megölte egy bika, elkerülte az arénát. Most azonban ismét visszatérne, de önállóan, nem beugróként. Manolo meg is kapja a lehetőséget másnap este.
Manolo készülését és visszatérését követhetjük nyomon, majd a bikával folytatott élet-halál küzdelmét.
Nos, ha valakire, rá valóban mondhatjuk, hogy elszánt, kitartó, aki képes a végsőkig küzdeni
Bár nem vagyok oda a bikaviadalokért, de végig szorítottam érte, és olyan volt, mintha én is a nézőtéren ültem volna. Hiába, Hemingway tudott írni.
A végére tartogattam a címadó kisregényt, és ezúttal megfogadtam, most nem teszem félre és nem futamodok meg.
Santiago immáron nyolcvannégy napja üres csónakkal tér vissza a tengerről. Negyven napig vele tartott egy fiú is, akit korábban ő tanított meg a halászat mesterségére, és ezért a fiú a mai napig is halás az öregembernek és amiben tud, segít neki.
Santiago most érzi úgy, hogy másnap megtörik a jég és élete nagy fogásét sikerül hazahoznia. Bár a fiú szívesen elkísérni, az öreg egyedül indul útnak. Egyre messzebb hajózik a tengeren és egyszer csak felfedezi a zsákmány érkezését.
Leginkább ezzel a sokat idézet mondattal lehetne kettejük elszánt küzdelmét jellemezni. És Santiago nem a hallal, hanem a tengerrel és az élettel harcol. Hogy kettejük harcát ki nyeri, nem árulom el, de Santiago és a korábban említett Manolo személyében Hemingway igazi hősöket alkotott.
Nos, ha valakire, rá valóban mondhatjuk, hogy elszánt, kitartó, aki képes a végsőkig küzdeni
Bár nem vagyok oda a bikaviadalokért, de végig szorítottam érte, és olyan volt, mintha én is a nézőtéren ültem volna. Hiába, Hemingway tudott írni.
A végére tartogattam a címadó kisregényt, és ezúttal megfogadtam, most nem teszem félre és nem futamodok meg.
Santiago immáron nyolcvannégy napja üres csónakkal tér vissza a tengerről. Negyven napig vele tartott egy fiú is, akit korábban ő tanított meg a halászat mesterségére, és ezért a fiú a mai napig is halás az öregembernek és amiben tud, segít neki.
Santiago most érzi úgy, hogy másnap megtörik a jég és élete nagy fogásét sikerül hazahoznia. Bár a fiú szívesen elkísérni, az öreg egyedül indul útnak. Egyre messzebb hajózik a tengeren és egyszer csak felfedezi a zsákmány érkezését.
– De hát az ember nem arra született, hogy legyőzzék – mondta. – Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.
Leginkább ezzel a sokat idézet mondattal lehetne kettejük elszánt küzdelmét jellemezni. És Santiago nem a hallal, hanem a tengerrel és az élettel harcol. Hogy kettejük harcát ki nyeri, nem árulom el, de Santiago és a korábban említett Manolo személyében Hemingway igazi hősöket alkotott.
Miután befejeztem a kisregényt, az jutott eszembe, hogy a manapság oly divatos és listavezető önsegítő könyvek* helyett inkább ezt a két művet kellene elolvasni. Miért? Mert egyszerűen csak elgondolkodtatják anélkül, hogy szájbarágósan minden oldalt tele pakolnának bölcsebbnél bölcsebb gondolatokkal. Hemingway-nek sikerült mindezek nélkül is ezt elérnie. És mielőtt valaki azon kezdene siránkozni, milyen unalmas Az öreg halász és a tenger, megnyugtatom, hogy egyáltalán nem az. Hemingway zseniálisan írja le a már említett harcot, ahogyan az öreg halász a múlt emlékeiből merít erőt a jelenhez, a kitartását, hogy tudja, nincs vesztenivalója, hogy a majd három hónapnyi kudarc után sem adja fel. Ez lenne olyan unalmas? Nem hiszem, csak időt kell szánni az olvasásra.
A kisregényből filmváltozat is készült 1958-ban Spencer Tracy, 1990-ben pedig Anthony Quinn főszereplésével.
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
Eredeti cím: The Old Man and the Sea
Fordította: Ottlik Géza
A kötet a címadó kisregényen kívül az alábbi elbeszéléseket is tartalmazza:
Indián tábor (Indian Camp)
Fordította: Szász Imre
Bérgyilkosok (The Killers)
Fordította: Máthé Elek
Ötven rongy (Fifty Grand)
Fordította: Sükösd Mihály
Wyomingi bor (Wine of Wyoming)
Fordította: Déry Tibor
Francis Macomber rövid boldogsága (The Short Happy Life of Francis Macomber)
Fordította: András T. László
A Kilimandzsáró hava (The Snows of Kilimanjaro)
Fordította: Szász Imre
Aki nem adja meg magát (The Undefeated)
Fordította: Réz Ádám
284 oldal
*Azokra a lenézett önsegítő könyvekre nekem is szükségem lett volna ekkoriban.
A kisregényből filmváltozat is készült 1958-ban Spencer Tracy, 1990-ben pedig Anthony Quinn főszereplésével.
Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger
Eredeti cím: The Old Man and the Sea
Fordította: Ottlik Géza
A kötet a címadó kisregényen kívül az alábbi elbeszéléseket is tartalmazza:
Indián tábor (Indian Camp)
Fordította: Szász Imre
Bérgyilkosok (The Killers)
Fordította: Máthé Elek
Ötven rongy (Fifty Grand)
Fordította: Sükösd Mihály
Wyomingi bor (Wine of Wyoming)
Fordította: Déry Tibor
Francis Macomber rövid boldogsága (The Short Happy Life of Francis Macomber)
Fordította: András T. László
A Kilimandzsáró hava (The Snows of Kilimanjaro)
Fordította: Szász Imre
Aki nem adja meg magát (The Undefeated)
Fordította: Réz Ádám
284 oldal
*Azokra a lenézett önsegítő könyvekre nekem is szükségem lett volna ekkoriban.
1001 könyv
20. század
A Nagy Könyv
amerikai
elbeszélések
Ernest Hemingway
filmadaptáció
kisregény
Nobel-díjas
Bejegyzések
0 hozzászólás