• Főoldal
  • A blogról
  • Enneagram 4 típusok
  • Versek A-tól Z-ig
  • Verslelőhelyek
Könyvörömök
Ismét egy kis nyelvtanulás,  az olasz és a spanyol nyelv bűvöletében, de bízom benne, hogy a más nyelve(ke)t tanulók is találnak egy-két hasznos információt a bejegyzésben.


Emanuela Marri: PONS Tematikus szótár - olasz - Rendszerezett kezdő és középhaladó szókincs
400 oldal
Raabe Klett Kiadó, 2012
4490 Ft


A PONS Tematikus olasz szótáráról már korábban írtam, de röviden összefoglalom a lényegét:
  • A szótár számos témakör (család, munka, sport, szabadidő, környezetvédelem, étkezés, utazás stb.) szavait gyűjtötte össze, összesen 6000-et. 
  • Egy-egy témakör szavai nem ábécérendben szerepelnek, de mindegyik mellett megtaláljuk a jelentését és a helyes kiejtést fonetikai átírás segíti. 
  • Minden témához kiegészítő információkat és érdekességeket kapunk egy szép narancssárga négyzetben.
  • A témák végén néhány üres sorba beírhatjuk az idetartozó, de a szótárban nem szereplő szavakat, amiket már ismertünk.
  • A szótárt nyelvtani összefoglaló követi, ami azért nem teljes, mivel a B1 (középhaladó) szintre készít fel, ahol már illik ismerni például a folyamatos múltat (ami a legkönnyebben képezhető igeidő), és ez nem szerepel a nyelvtani részben.
  • A nyelvtani rész után olasz és magyar nyelvű betűrendes szókereső mellékletet találunk.
  • A kötet szóanyaga lefedi az A1, A2 és B1 szintjeit.





Berta Tibor - Erwin Tschirner: Spanyol szókincs - A leggyakoribb szavak tematikus gyűjteménye
244 oldal
Maxim Kiadó, 2014
2880 Ft

Mit ígér?
  • A leggyakoribb 4000 szót biztosan megtaláljuk a kötetben.
  • Az alapszókincs 2000 szót, a kiegészítő a maradék 2000 szót tartalmazza.
  • A szavak témakörönként betűrendben követik egymást.
  • Minden szóhoz egy-egy példamondat tartozik. Csakhogy: az adott szó magyar jelentését megtaláljuk, azonban a példamondat már nincs lefordítva. De azt mondta az egyik angoltanárom annak idején az igeidőknél és a finomabb nyelvtani eseteknél (pl. feltételes mondatok), hogy tanuljunk meg egy-egy mondatot ezzel a szerkezettel. Nos, ez a szavakkal is igencsak jól működhet.
  • A kötet végén szójegyzéket találunk, melynek segítségével gyorsan visszakereshetjük az adott szót.
  • A1-től B2 szintig

Véleményem a két könyvről:
A PONS B1 (küszöbszint) szintig tartalmaz 6000 szót, míg a Szókincs B2 (középszint = középfok) szintig 2000-2000-et, tehát összesen 4000-et, ami valljuk be, elég meglepő, hiszen egy középfokot elért embertől elvárható, hogy gazdagabb a szókincse, mint egy alapfokon beszélőétől.

Nem mondom egy szóval sem, hogy a Szókincs rossz kiadvány lenne, lehet, éppen azért nem fordították le a példamondatokat, hogy a nyelvtanuló megtanulja használni? Ez esetben cselesek, de valószínűnek tartom, hogy kezdetben éppen ezt nem fogja szeretni benne, aki kinyitja. De a példamondatok jelentősen erősítik az adott szó rögzülését.

Mindkét könyv esetében kiemelném, hogy minden főnév előtt megtaláljuk a névelőjét, a becsapós főnevek esetében pedig a nemüket. 

Ha választanom kell a két könyv között, egyértelműen a PONS-ra szavazok, mert bár drágább, de terjedelmesebb is, és azért a plusz 1610 Ft-ért további 2000 szót és némi (de nem teljes) nyelvtani összefoglalót is kapunk.
Azonban, ha a pénztárcánk megengedi, akkor az adott nyelvvel való ismerkedéskor először a Szókinccsel kezdjünk, majd jöhet a Tematikus szótár.

A PONS Tematikus szótára az olasz mellett csak angol és spanyol változatban jelent meg, míg a Szókincsnek angol, német, francia, spanyol és orosz változata is kapható.

Beszereztem a Szókincs spanyol változatát, amely ugyanannyiba kerül, mint az olasz, 244 oldalas és szintén a Vocabolario címet viseli. A szavakat kutatások alapján válogatták össze: az alapszókincsbe a leggyakoribb 2000 szó került, míg a kiegészítőbe is 2000, ugyanis minden szó mellett egy számot is találunk, ami az adott szó gyakoriságát jelöli.

Érdekes, hogy a rokonsági fokok között az unoka már a kiegészítő részbe került, mert ezek szerint nem olyan gyakran használt szó, mint az anya pl. Mindenesetre érdemes a kiegészítő szókincset is alaposan átböngészni, mert sosem tudhatjuk, mikor jön szembe velünk valamelyik belőle.
A könyv végén megtaláljuk a Szövegkohéziós elemeket (azaz a névmásokat, kötőszavakat, elöljárószavakat, indulatszavakat, számneveket és a leggyakoribb 50 igét is).

A példamondatok jelentését pedig ki lehet következtetni, mivel a benne szereplő szavakat megtaláljuk a könyvben is, csak hátra kell lapozni, hogy megtudjuk, melyik fejezetben van, ami ismeretlen számunkra. Vagy lapozzuk fel a spanyol-magyar szótárt.

Aki példamondatok segítségével könnyebben megjegyzi a szavakat, annak mindenképpen érdemes forgatnia. Sőt, így talán a legegyszerűbb. És nem kell megijedni, nem márquezi körmondatok ezek.

Nagy hátránya azonban, hogy az Élelmiszerek témakörben alig találni alapvető szavakat. Mert az rendben van, hogy alma, sör, gyümölcs, tojás, csokoládé, rizs, de a maté teát sokkal gyakrabban emlegetik, mint az őszibarackot? Sok alapvető zöldség és gyümölcs neve sem található meg a fejezetben. És gondoljunk csak arra, ha egyszer Spanyolországba keveredünk és szeretnénk venni két barackot, akkor mutogatunk?

Az a véleményem, hogy egy íróasztal mellől nehéz összegyűjteni a leggyakoribb szavakat, hiszen azokat terepmunkával érdemes megfigyelni, nem csak az írott szövegekben való előfordulásukat strigulázni. Az pedig külön érdekes, hogy bár a Kertész Judit lentebb említett tankönyve sem tökéletes, ami a szókincsét illeti, mégis olyan szavak szerepelnek az olvasmányaiban, melyek közül nem egy még a Spanyol szókincs tudományos kutatásokon alapuló gyűjtése szerint sem gyakori. Pedig mindennap használják. De legalábbis az utcán vagy a boltokban belefuthatunk.
Ennek ellenére nem rossz ez a könyv sem, a példamondatok miatt megérdemel egy nagy piros pontot, de ha a szókincset mérjük, akkor csak egy erős hármas vagy egy gyenge négyeske. Mindenesetre szeretem forgatni, mert a nyelv elsajátításához nagyon hasznos (konkrétan a szórendre gondolok).
Úgyhogy leginkább azok veszik majd hasznát, akik most ismerkednek a spanyol nyelvvel. Vagy bármelyik másikkal, amelyből van testvére (olasz, angol, német, francia, orosz).

Újabb frissítés: ha nem is napi szinten, de újabban előveszem a polcról a Szókincset és szívesen olvasgatom belőle a szavakat és a példamondatokat. 
A könyv elején egyébként konkrét tanulási tippeket is kapunk hozzá és abban teljesen egyetértek a szerzővel, hogy érdemesebb naponta rövid időre (15 percet ír) elővenni, mint csak hetente egyszer, de akkor aztán nekifeküdni. Mert a rövid, de gyakrabb tanulás eredményesebb. 
A példamondatok jók, nincsenek túlbonyolítva, sőt nem egy vicces is akad köztük. De olyat is találunk, ami a segítségünkre lehet, ha nem jut eszünkbe az adott szó, konkrétan körülírja, hogy mi is az a dolog, így egynyelvű szótárként is használható. 

***

Ha már nyelvtanulás: tanult már valaki Kertész Judit Spanyol nyelvkönyv kezdőknek című tankönyvéből (2950 Ft) és a hozzátartozó munkafüzetből (1950 Ft)? Nemrég ismét megjelent, és nem tudom, megéri-e megvenni? A könyvhöz és a munkafüzethez is adnak CD-t, ami nem hátrány. Mindkét könyv B1+ szintre hoz fel a semmiből, ami nem hangzik rosszul.

Amikor felfedeztem az előrendelések között Sophia Loren tavaly, a 80. születésnapjára megjelent önéletrajzi könyvét, rögtön kíváncsi lettem rá, és közben azon kezdtem gondolkodni, mit is tudok róla? Be kellett látnom, hogy nem sokat, és - sajnos - csak nagyon kevés filmjét láttam.
Így nagyon örültem, hogy már a megjelenés előtt elolvashattam a Tegnap, ma, holnapot, amely már most biztosította a helyét Az idei év legjobb könyvei címet viselő listámon.

A karácsonyi készülődés mindenhol izgalmas és várakozással teli, különösen, ahol gyerekek is vannak. Így december 23-án, miközben Sophia Loren a Szentestére készülődik, és megérkezik négy kis unokája, akik mesét néznek, a nagymama ezen az estén visszagondol az életére. Előkerül egy sötét fadoboz, mely az emlékezés hullámait indítja el a benne rejtőző táviratok, levelek és fényképek által.


Amikor az életemre gondolok, meglepődöm azon, hogy mindez valóban megtörtént. Egy nap felébredek és rájövök, hogy csak álmodtam. Nem mintha könnyű lett volna. Minden bizonnyal szép volt. Nehéz volt. Megérte. A sikernek súlya van, meg kell tanulnunk, hogyan bánjunk vele. Ezt azonban senki sem tanítja meg neked; a válasz, mint mindig, benned rejlik.

És Sofia Scicolone emlékezni kezd: mesél a szülei találkozásáról, a születéséről, a (Nápolyhoz közeli) Pozzuoliban töltött gyermekkoráról, ahol igazi nagy olasz családként éltek a nagyszüleinél mamácskával (az édesanyjával), a nagynénjével és két nagybátyjával, majd a húgával, hogy miként élték át a II. világháború borzalmait, hogy az iskolában csak Piszkafának csúfolták, és hogyan indította el az édesanyja az úton egy olyan világ felé, ami számára csak álom maradt.

Romilda Villani (mamácska) volt az, aki egy nápolyi szépségversenyre benevezte és elkísérte lányát, aki udvarhölgyként egy Rómába szóló vonatjeggyel is gazdagabb lett, ami megnyitotta a Cinecittà felé az utat. De ezt megelőzte egy, az egész későbbi karrierje szempontjából igen hasznos kurzus egy nápolyi színitanodában. Rómában a  kisebb statisztaszerepek után Sophia az akkoriban fénykorukat élő fotóregények világában találta magát. 
Ekkor ismerkedett meg Carlo Pontival, az akkor már ismert producerrel, aki segítette a filmes karrierje kezdetén és a későbbiekben is. A kisebb-nagyobb szerepeket követően Sophia fokozatosan vívta ki a filmes szakma elismerését és haladt előre. De volt a háttérben valaki, aki nem nézte mindezt jó szemmel...

17 évesen ismerte meg Vittorio De Sicát, akivel később számos filmet forgatott (köztük az Oscar-díjjal jutalmazott Egy asszony meg a lányát), kiegészülve Marcello Mastroiannival (Tegnap, ma, holnap; Házasság olasz módra), akihez a színész élete végéig elválaszthatatlan barátság fűzte. 

Az olasz sikereknek és Carlo Pontinak köszönhetően Sophia előtt hamarosan kitárultak Hollywood kapujai is, ahol olyan neves partnerekkel játszhatott együtt, mint Cary Grant (Magányos apuka megosztaná), Paul Newman (A hongkongi grófnő, Lady L.), Clark Gable (Nápolyban kezdődött), Omar Sharif vagy Gregory Peck (Arabeszk).

   
Sophia Loren önéletrajzi könyve nemcsak visszatekintés az elmúlt 80 évére, de filmtörténeti időutazás is egyben. Egy rendkívül őszinte, humoros, néha szomorú visszaemlékezés, melyben az örömteli és viharos pillanatok mellett kibontakozik mindazok emberi arca is, akiket eddig csak a filmekből ismertünk.

Csupán egyszer éreztem magam kicsit elveszettnek - mivel nem ismertem Sophia Loren magánéletét -, amikor a Carlo Pontival közös éveik első időszakáról ír, de később mindenre választ kaptam. 

Az emlékezés fonalán a magánéleti események között bukkannak fel egy-egy forgatás élményei, és ezt a fonalat csak néha szakítja meg egy-egy közjáték (összesen kettő), amelyekben visszacsöppenünk abba a bizonyos decemberi estébe, de amelyek mégsem zökkentenek ki az olvasás ritmusából.
Az emlékezet furcsa társ, amely időnként elragad és magával visz úgy, hogy szinte észre sem veszed. Nagyon jó dolog visszamenni a múltba, elragadtatni magad, és közben minden másról megfeledkezni. Lehet, hogy az emlékezet összekeveri a dátumokat és a hozzájuk fűződő dolgokat, kisded játékokat űz veled, amikor kitörli a túl erős fájdalmat és a túl heves érzelmeket; de ha van türelmed hozzá, hogy kövesd, visszavezet oda, ahol valóban éltél. Oda, ahol tényleg voltál, nem pedig oda, ahol csak hitted, hogy voltál. Elég, ha ellenállsz a kísértésnek, hogy a rövidebb úton menj, hagyd, hogy a hosszabb ösvényen vezessen, amely elvész a részletek között. Talán a sarkon túl, ki tudja, olykor egy meglepetés vár rád. Ma este az ágyam tele van szórva emlékekkel. Egy levél sorai, egy fényképbe zárt tekintet, a színek és a hangok között felgyúlnak ezek az emlékek, hogy elmeséljék nekem az életemet.
   
Egy pillanatig sem éreztem azt, hogy Sophia Loren, a számtalan díjjal kitüntettet filmsztár az, aki hozzám szól a lapokról, aki akár burkoltan, akár nyíltan azt sugallja, hogy: Látjátok, mekkora sztár vagyok? Nem, legyen szó az élete bármely szakaszáról, sosem felejtette el azt, honnan jött, nem felsőbbrendű lényként tekint önmagára, aki a hírnév érdekében, vagy később, ennek köszönhetően bármit megtehet.  

A memoárt számos fénykép színesíti, és külön piros pontot érdemel, hogy a nápolyi dialektusok mellett az olasz és angol párbeszédek és kifejezések fordítása is helyet kapott a lábjegyzetben, így bármely korosztály bátran kezébe veheti, nem kell tartania az olvasás közben felbukkanó nyelvi akadályoktól. A könyv végén található névmutató segítségével pedig a későbbiekben is könnyen megtalálhatjuk az adott személyhez tartozó eseményt, történetet. 

Nem szeretek laptopon olvasni, de amikor megnyitottam és elkezdtem olvasni a Tegnap, ma, holnapot, már az Előszóban magával ragadott, és az ódzkodásom ellenére is azon kaptam magam minden alkalommal, hogy még nem akarom bezárni a Wordöt. 
Beleolvastam az interneten az eredeti olasz szövegbe, melynek gördülékenységét nagyszerűen visszaadja a magyar fordítás, és bár Sophia Lorent nem íróként ismerjük, de ezen minőségében is remekül helytáll. 

Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek csak ajánlani tudom, akár szereti Sophia Lorent, akár nem. Mindkét tábor számára is sok meglepetést tartogathat a könyv, de azok sem fognak csalódni benne, akik egyszerűen csak egy őszinte és remekül megírt memoárra vágynak egy kislányról, aki valóra váltotta az édesanyja álmát, ami később az övé is lett. Aki előttünk, a lapokon válik statisztává, majd ismert és elismert színésznővé, de aki számára mindig is a család volt a legfontosabb - elég, ha csak az édesanyja életéről szóló Tükreim című tévéfilmre gondolunk, melyben ő játszotta Romilda Villanit -, és sosem feledkezett meg a gyökereiről.


Azért azt csendben megjegyzem, ha nem is mindegyik filmje kerül szóba, de a könyvben említett számos alkotás közül nem egy cselekményéről ír részletesen, így aki nem szereti, ha lelövik előtte a poénokat, érdemes olvasás előtt megnéznie őket.


Sophia Loren: Tegnap, ma, holnap
Az életem
Eredeti cím: Oggi, ieri, domani. La mia vita
Fordította: Wiesenmayer Teodóra
330 oldal+ a közepén képmelléklet
Helikon Kiadó, 2015
3990 Ft
Nagy László: Pünkösdi hajnal 

Lángszalagos aranykerék
a hajnali égen,
én fölfelé vágyakoztam
s csak lent lehet élnem.

Föllebeg vérpettyes vércse,
soha nem rak fészket,
gyönge madárt lehóhérol,
nevel kis vércséket.

Vércsét látok, mégse vágyok
dühök csillagára,
homlokomra holdat karcolt
a gilice lába.

Pünkösd jeles napja eljött,
ne lázadozz nyelvem,
bűnösöknek szót se szólok,
nem értenek engem.

Piros a pünkösdi rózsa
s nehéz mint a szívem,
lehull a pünkösdi rózsa,
hitem elveszítem.



Richard Dehmel: A hinta
Fordította: Weöres Sándor

A hintámon magasba - kukk!
Még szebbet merre lássak?
A messzeség s az egész kocsiút
Mind leng, és sorban a házak.

Kertek fölött magasba, hahó!
Hagyom hogy felröpítsen;
Látok mindent: a berek, a tó
Mind másmilyen, mint itt lenn.

Magasan magasba! Hol a lábnyomom?
Az égen! Majd zuhannom
Kell édesen és sajgatón,
S elbújnak a fák lehajlón.

És folyton újra fenn vagyok,
S az ég folyton közelebb jön;
Mind-édesebb, ahogy sajog -
S mindig magasabb a menny fönn.





Versek:
Nagy László: Seb a cédruson. Összegyűjtött versek - DIA
Richard Dehmel: Weöres Sándor: Egybegyűjtött műfordítások II.
822 oldal
Helikon Kiadó, 2012
4990 Ft
Képek:
piros bazsarózsa: Kertlap
Fragonard festménye: Wikipedia
Vörösmarty Mihály: A merengőhöz

Laurának

Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától felréműl a szívmagány.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt.

1843. február vége - március eleje






Vers
Az eddig olvasott két regénye után bátran kijelenthetem magamról, hogy szeretem Saramago műveit, és amikor egy rövidebb, de olvasható betűméretű könyvre vágytam, rögtön eszembe jutott a Kicsi emlékek.


A Kicsi emlékek azonban nem a megszokott Saramago-regény, hanem valami teljesen más. Az író az emlékezés láncára fűzi gyerek- és kamaszkora élményeit a kis portugál faluból, Azinhagából és Lisszabonból.


Mesél a családjáról, a mindennapokról, mindarról, amit több, mint nyolcvan év távlatából érdekesnek tart, illetve, ami éppen eszébe jut. Mert az emlékezés lánca nem folyamatos: van, hogy felbukkan egy-egy emlékfoszlány és az író rögtön másról kezd mesélni, majd jópár oldallal később a korábbi emlékfoszlány immár teljes valójában jelenik meg előttünk.
Órákig eltarthatott a kaland, de sosem fejeződött be úgy, hogy el ne érte volna a kitűzött célt. Átkelni egyedül a forró, kiterjedt olajfaligeteken, fáradságosan utat vágni a bokrok, fatörzsek, tüskés cserjék, kúszónövények közt, melyek szinte áthatolhatatlan falat emeltek a két folyó partjain, árnyas tisztáson ülve hallgatni a csöndet, melyet csak a madarak csicsergése és a szél mozgatta ágak recsegése tört meg, járni a mocsár felszínén, a vízben álló szomorúfüzek ágain ugrálva, mondhatnánk egyik se valami nagy hőstett korunkban, amikor a civilizált világban bármely öt-hat éves gyerek, még ha csak tunyán ül is egy helyben, már járt a Marson, szitává lőtte az összes útjába kerülő zöld emberkét, megtizedelte a Knox erőd aranyát védelmező gépsárkányok félelmetes hadseregét, szétkaszabolta a tirannoszauruszok királyát, már leszállt szkafander és búvárharang nélkül a legmélyebb tenger alatti barlangokba, s már megmentette az emberiséget a Föld elpusztítására törő, szörnyűséges meteorittól. E rendkívüli tettek mellett az azinhagai kisfiú csak azzal állhatna elő, hogy felmászott a húszméteres kőrisfa legtetejére, vagy szerényebben, de bizonyosan nagyobb íz-élményben részesülve az udvarban álló fügefára, korán reggel, hogy leszedje az éjszakai harmattól még nedves gyümölcsöket, és torkos madárként kiszippantsa a belsejükből előbuggyanó mézédes csöppet. Kevés, az igaz, ám igen valószínű, hogy a tirannoszauruszt legyőző hős még egy gyíkot sem tudna puszta kézzel megfogni.


Őszinte, olykor humoros, olykor pedig szomorú emlékekről szól a mese, melyekből megismerjük, milyen utat járt be a kis José, mely élmények hatottak rá egy olyan családban, ahol a többség analfabéta volt.

Elmeséli, miért is öregebb ő valójában a születési anyakönyvi kivonatában szereplő dátumnál, hogyan tanult meg olvasni és boldogult az iskolában, fény derül arra is, hogy később géplakatosnak tanult, de legalább ekkora szerepe van mindannak, ami Azinhagában történt vele.


A Kicsi emlékek kisebb-nagyobb részekből épül fel, és az emlékezés láncára felfűzött elemeket, mintha az író egy nagy kincsesládából emelné ki. Az emlékek mellett természetesen szó esik néhány művéről is, melyekhez éppen ezeket az élményeit használta fel.

Már az első oldalakon elvarázsolt, és a varázslat az utolsó oldalig kitartott. Csak azt sajnálom, hogy ilyen rövid. Érdemes megismerni Saramago ezen oldalát is.

ESIK AZ ESŐ, SZÉL CIBÁLJA A LOMBFOSZTOTT fákat, a távoli időkből egy kép közelít, magas, sovány öregemberé, ahogy közeleg az elöntött ösvényen. (...) De ezen a mélabús órán mégis az a képe kísért leginkább, ahogy jön az esőben, konokul, hallgatagon, mint aki semmi által meg nem változtatható sorsot teljesít be. Hacsak nem a halál által. Ez az öregember, akit majdnem érintek a kezemmel, nem tudja, hogyan fog meghalni. Még nem tudja, hogy néhány nappal a halála előtt megérzi, eljött a vég, és elindul végigjárja birtoka összes fáját, megöleli a törzsüket, elbúcsúzik tőlük, barátságos árnyékuktól, gyümölcsüktől, melyből nem eszik már többet. Mert eljön a nagy árnyék, míg fel nem támasztja őt az emlékezet az elárasztott gyalogúton, vagy a homorú égbolt és a csillagok örök kérdő tekintete alatt. Milyen szót mond majd akkor.


José Saramago: Kicsi emlékek
Eredeti cím: As pequenas memórias
Fordította: Lukács Laura
170 oldal
Palatinus Kiadó, 2008
2700 Ft
Egy spanyol nyelvű exkluzív interjú az íróval 2006-ból

Ha már a legutóbbi könyves bejegyzésemben említettem Sárbogárdi Jolánt, akkor itt az ideje, hogy meséljek egy kicsit arról is, miért szeretem a munkásságát, habár eddig csak egy regénye látott napvilágot.

Persze korábban már én is hallottam róla, de végül csak tavaly olvastam el először A Test Angyala című romantikus regényét. És imádtam.


 Főszereplőnk, Margittay Edina, aki a budapesti Benczúr Gyula utcai egyik ház lakosa, és jelenleg a Hungimpónál dolgozik titkárnőként, mivel nem vették fel a Külkerre.
Midőn belépett a Hungimpo csupaüveg és fotocellás ajtaján, titokban megnézte magát azon. 18,5 éves, csinos, sőt feltűnően szép, kultúrált fiatal lány nézett vissza rá, kinek aranyszőke haja laza csigákban a hátát, továbbá blézerét csapkodta szakadatlan. Hosszúdadú, szabályos arca "make up"-ot csak hírből ismert. "Egy fiatal leány úgy szép, ahogyan az Isten őtet megteremtette." Mondotta több ízben a nagymamája, amivel Edina egyet is értett vele.
  
Egy nap, miközben porcukorral meghintett lekváros táskáját fogyasztja ebédidőben, egy idegen férfi ül le asztalához, és azonnal megdobogtatja Edina szívét.

 Edina a találkozásról beszámol a Vörösmarty Gerbeaud-ban kebelbarátnőjének, Macinak (alias Kutasy Mercedesnek), amikor feltűnik a színen beszélgetésük tárgya.
A sors útjai pedig - mint tudjuk -  kifürkészhetetlenek, mert másnap látogató érkezik Edina főnökéhez, DR. Havas Tamáshoz, aki nem más, mint az előző napi ismeretlen férfi személyesen: Balajthy Dénes fiatal tévérendező, aki női szereplőt keres legújabb tévéjátékához.

Edina természetesen megdöbben a férfi váratlan felbukkanásától, de mielőtt távozna, Balajthy Dénes fiatal tévérendező randevúra hívja! Edina repes örömében, gyorsan hazarohan átöltözni is, ám a munkahelyére visszaérve az egyik újságban megpillantja szerelmét egy hölgykoszorúban, így kicsiny szíve azonnal darabokra törik.
Mikor aztán este 10 hákor kikönyökölt magányos férfiszobája Dunára néző ablakából, nem is sejtette, hogy karnyújtásnyira, a Benczur utcában egy sajnos egészen kipirosodott szemű emberi lényt láthatna könnyű, narancsszínű "olasz" hálóköntösben, akinek izléses lányszobájában változatlanul a szomorúság ülte torát, és hiába szólt izléses music-centeréből fiatalos zene és számok, ha Margittay Edina naplójára rogyva járt fel-alá, miközben fel-feltörő halk sírása gejzírként övezte orcáját a lemosó-tonic dacára is, ha nem takarnák el előle a szürke pesti háztömbök sorai. Pedig ha látja, talán sok minden másképp történt volna...
   
Remélem, már eddig is sikerült felcsigázni mindenkit, úgyhogy elárulom, hogy ez csak a kezdet. Ifjú szerelmeseinkre még számos megpróbáltatás vár, de talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem marad el a boldog befejezés.

Ahogyan már említettem, olvasás közben működésbe lépnek azok a bizonyos antennáim, amik minden egyes oldalon figyelnek, és azonnal jeleznek, ha valami nem odaillőt észlelnek. Nos, arra a két órára, míg A Test Angyalát újraolvastam, kimenőt kaptak nevezett antennák, aminek nagyon örültünk, ugyanis mind ők, mind én remekül szórakoztam.

Sárbogárdi Jolán olyan zseniálisan szövi a szálakat, hogy bármelyik latin-amerikai szappanopera szerzője megirigyelhetné, és az az érzésem, hogy ez a remekműve még E. L. James-hez is eljutott, aki Acél Anasztázia pirulását Margittay Edinától kölcsönözte. Bár e remekműben nem bukkannak fel gonosz, sosem látott ikertestvérek, azért hőseink útjába számos akadályt gördít az a bizonyos nagybetűs.

A fülszöveg is kitér arra, hogy az írónő túlságosan belemerült a romantikába, így nem törődött sem a helyesírással, sem a stilisztikával, sem a mondatszerkesztéssel, és a kiadóban is inkább jókat nevettek ahelyett, hogy a már felsoroltakat javítgatták volna. És ezen közös munka és nem munka gyümölcse lett ez a méltán híres gyöngyszem, ami a kevésbé romantikus lelkületű olvasókat is garantáltan magával ragadja, és együtt izgulhatunk - és közben jókat nevethetünk - Edina és Dénes szerelmének beteljesüléséig.



Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A Test Angyala
Habszódia
111 oldal
Magvető Kiadó, 2013
2490 Ft
A Líra webáruházában most 792 Ft-ért rendelhető.
Vagy elolvasható a DIA-n
  Ady Endre: Az élet

Az élet a zsibárusok világa,
Egy hangos vásár, melynek vége nincs.
Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,
Megvehető akármi ritka kincs.
Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak
Kufár lélekkel hasznot, üzletet;
Itt alkusznak, amott már áll a vásár,
A jelszó mindig: eladok, veszek!...

Raktárra hordják mindenik portékát,
Eladó minden, hogyha van vevő:
Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,
Rajongás, hit, eszmény és szerető.
Aki bolond, holmiját olcsón adja,
Az okos mindig többet nyer vele,
A jelszó: egymást túl kell licitálni,
Ádáz versennyel egymást verve le!

A szív az üzlet leghitványabb tárgya
S eladják mégis minden szent hevét.
Akad vevő rá, egymást licitálja,
Hogy a holmit atomként szedje szét.
Folyik a vásár harsogó zsivajban,
Az egyik kínál, másik meg veszen,
Csak néhol egy-egy végképpen kiárult,
Kifosztott lélek zokog csendesen.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,
Bolondok bizton, balgák szerfelett,
Eddig az ő példájukat követtem,
Ezután én is másképpen teszek,
Lelkem, szivem kitárom a piacra,
Túladok én is minden kincsemen...
...De nincs erőm ily nyomorulttá válni,
Óh, nincs erőm, én édes Istenem!...






Vers

Egy januári péntek estén kíváncsian ültem le a tévé elé, hogy megnézzem az akkor induló Öltések közt az idő című sorozatot. Nem kellett csalódnom, már az első rész nagyon tetszett, aztán megtudtam, hogy María Dueñas nagysikerű könyvéből készült, amelyet már több bloggertársam is olvasott és pozitívan nyilatkozott róla, ám számomra egyáltalán nem csengett ismerősen.

Februárban véget ért a sorozat, én pedig ekkora már biztos voltam abban, hogy ezt a regényt el kell olvasnom. Bár a történetet ismertem, és valljuk be, a fülszöveg is elég részletesen beszámol róla, mégis kíváncsian kezdtem neki az olvasásnak.


Főszereplőnk és narrátorunk, Sira Quiroga, egyszerű varrónő. Édesanyja, Dolores egyedül nevelte fel, az apjáról sosem hallott és nem is kérdezősködött. Dolores varrónőként dolgozott egy elegáns műhelyben, ahová Sirát is magával vitte, majd amikor nagyobb lett, ő is elsajátította a szakma csínját-bínját.

Közben Sira felnőtt, megismerkedett egy köztisztviselővel, Ignacióval, akivel már az esküvőt tervezgetik, de ekkor nem várt fordulatok történnek. Az ország forrong, a polgárháború küszöbén áll, sosem látott apja hirtelen találkozni akar vele, és felbukkan még egy férfi, az írógép-kereskedő Ramiro is.

És felfedeztem azt is, ami iszonyatos aggodalommal töltött el, hogy bármely pillanatban és látható ok nélkül mindaz, amit biztosnak hiszünk, kibillenhet, letérhet az útról, irányt változtathat, és elkezdhet átalakulni. Ellentétben azokkal az ismeretekkel, amiket egyesek és mások szenvedélyeiről, az európai politikáról és a minket körülvevő emberek hazájáról tanultam, ezt a leckét nem úgy sajátítottam el, hogy valaki elmesélte, hanem mert saját bőrömön tapasztaltam.

Aki nem látta a sorozatot, máris biztos lehet benne, hogy nem fog unatkozni. Pedig ez még csak a kezdet. A polgárháború után Spanyolországot is megcsapja a II. világháború szele, hiszen erős szálak kötik Németországhoz, így Sirát is újabb fordulatok elé állítja az élet.




Igen, vannak változtatások a sorozatban, azonban a regényt olvasni is ugyanolyan izgalmas, mert számos meglepetést tartogatott a számomra. Imádtam a seftes Candeláriát, aki szókimondásával mindig mosolyt csalt az arcomra, a kíváncsi, de igencsak tájékozott Félixet és Rosalinda Foxot, aki a jég hátán is megél. És természetesen Sirát, akinek jellemfejlődése mellett Spanyolország történelméből is leckét kapunk.

Izgalmas, fordulatos és bár elég sűrűn szedett könyvről van szó, ahogy haladtam előre, egyre inkább vált  letehetetlenné.

És most jöjjön a fekete leves! Mert hiába a remek történet, ha ilyeneken akad meg a szemem olvasás közben:

  • A könyv fordítója és szerkesztője is nő, de egyikük sem hallott még az haute couture-ről, mert folyamatosan a névelőt használnak előtte, pedig a francia nyelv - ahogyan a spanyol is - nem ejti a h-t, tehát az az a megfelelő alak.
  • Marcus Logan és egyik ismerőse vezetéknevét is folyamatosan rosszul toldalékolják: Logannal és Lance-szal. Pedig utóbbi legalább Lance Armstrong miatt ismerősen csenghetne, mert az ő nevét bizonyára már hallották. Alan Hillgarth vezetékneve is hasonló "balesetek" áldozata lett, mert bár nem számoltam, de csak nagyon kevésszer láttam helyesen toldalékolva. Az internet korában élünk, ami már 2012-ben is létezett, így csak egy-két kattintás lett volna megnézni, hogy a th-t az angolban a szavak végén sz-nek ejtik.
  •  Ahogy előző látogatásom alkalmával, most sem mutatott egy szemernyi hajlandóságot sem, hogy kedves legyen velem, mégis úgy gondoltam, talán ez az egyetlen alkalom, hogy négyszemközt lehessek vele, és nem akartam elhalasztani. - Nem inkább elszalasztani? Nem mindegy, hogy elhalasztunk valamit vagy elszalasztunk.
  • Sira egy másik nőtől kérdez valamit, akiről aztán ezt gondolja: Megint nyelt egyet, és az ádámcsutkája olyan erőteljesen mozgott, mintha egy elefántot akart volna lenyelni.  - Megnéztem itt, és spanyolul a gége garganta, ami szerepel az ádámcsutka szóban is. Úgyhogy ezúton üzenem a Kedves Fordítónak és Szerkesztőnek, hogy legyenek szívesek megmutatni az ádámcsutkájukat, mert én is nő vagyok, de nekem nincs ilyenem, és tudtommal a többi nőneműként világra jöttnek sem. 
  • Rózsafűzér 
  • volfrám -  olykor w-vel írva
  • tizedig sor
  • csomó keletkezett a torkomban - érdekes, eddig úgy ismertem ezt a kifejezést, hogy gombóc van valaki torkában, és a csomót legfeljebb a fül-orr-gégész vagy az onkológus használná
  • de abban viszont biztos voltam - vesszőparipám a de és a viszont, úgyhogy vagy egyik, vagy másik elég a mondatban, már kifejezi az ellentétet
  • a véletlen gyümölcse - nem műve? 
  • Ráadásul az eredeti címet is rosszul írták, mert az öltések costuras és nem costuraz. - Még csak most kezdek ismerkedni a spanyol nyelvvel, de ennyit már én is tudok.
  • Az már csak hab a tortán, hogy a nyomdában sem volt elég festék, mert számos oldalon halványan vagy alig látszik egy-két betű vagy szó.
Az volt az érzésem, mintha Sárbogárdi Jolán szerkesztette volna a könyvet. Hogy miért kötekedek? Nagyon egyszerű: ha varratunk magunknak egy nadrágot - hogy a témánál maradjunk -, és először felvesszük, beleteszünk némi aprópénzt a zsebébe, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy a pénz (vagy egy része) hiányzik, feltételezem, hogy egyikünk sem fog örülni. Miért? Mert kifizettük a szabót, aki nem végzett pontos munkát. Ahogy Sira mondta a sorozatban:

Egy jó varrónő sosem végez fércmunkát. 


Ezt az ars poeticát úgy látszik, a Gabo Kiadónál még nem sikerült elsajátítani (ennél a regénynél legalábbis biztosan nem), mert a kiadott összegért egy toldozott-foltozott könyvet kaptam, ami kívülről persze nem látszik.
Igen, én már csak ilyen szemfüles olvasó vagyok. Mert legyek bármilyen fáradt, az ördögszarvaimban rejtőző antennák azonnal működésbe lépnek, amint kinyitok egy könyvet, és ha valami furcsát észlelnek, azonnal jeleznek.

Aki még nem olvasta/látta A Manderley-ház asszonyát, előre figyelmeztetem, hogy Sira lelövi a "poénját" a regényben.


De térjünk át a sorozatra, ami eredetileg tizenegy részes, nálunk nyolc részben adták le, és állítólag bizonyos részeket kihagytak belőle. Nos, ezt nem tudom, de nemrég elkezdtem olaszul nézni, és tavaly náluk is nyolcrészes volt, és minden részlete egyezett a magyar szinkronossal. Állítólag a spanyolok már jelezték az írónő felé, hogy szeretnék folytatni a sorozatot, de ő még nem döntött.

Az említett fércmunkától eltekintve María Dueñas regénye nagyon izgalmas, kalandos és fordulatos, melyben valós és fiktív szereplők életén keresztül bontakozik ki a spanyol történelem egy jelentős időszaka, miközben eljutunk Marokkóba és Portugáliába is, csodás ruhaköltemények születnek, barátságok és szerelmek szövődnek, és egy kislány a szemünk előtt nő fel. Mindenkinek csak ajánlani tudom.




Mivel nem az a fajta ember vagyok, aki az interneten egy becenév mögé bújva bátran megosztja a negatív véleményét, míg "élesben" ellenben lapít, így eljuttattam a bejegyzésem a Gabo Kiadóhoz, ahonnan a következő választ kaptam:

Kedves Andrea,

Köszönjük, hogy eljuttatta hozzánk az ajánlót és az észrevételeit.
A felsorolt hibák mind a korrektort, nem a szerkesztőt terhelik - előbbivel egyébként már nem is dolgozunk együtt.
Kiadványainkhoz az Osiris Helyesírást tekintjük irányadónak, nem az Akadémia Kiadónál megjelent szótárt, de ettől még a hiba hiba marad, amire köszönjük, hogy felhívta a figyelmünket.
Minden olvasói vélemény hasznos, és ezeket igyekszünk is értékén kezelni.
Minden jót kívánok!


üdvözlettel,
Blahó Dávid



María Dueñas: Öltések közt az idő
Eredeti cím: El Tiempo Entre Costuras
Fordította: Cserháti Éva
582 oldal
Gabo Kiadó, 2012
3990 Ft
Képek: Hola.com
             Mediaset.it

Ha május, akkor két gyereknek kell ajándékot keresni, és mi más lehetne, ha nem könyv? Szétnéztem hát az interneten, és igyekeztem, hogy legalább az egyik magyar szerzőé legyen, így bukkantam Nádori Lídia könyvére, akit leginkább fordítóként ismerhetünk.

A kötet hét meséjének főszereplője Jancsi, egy átlagos budapesti óvodás, aki a Nyíl utcában lakik. Az első mesében Jancsi születéséről olvashatunk, majd az első három születésnapjáról. Hogy ez miért fontos? Mert kis főszereplőnk éppen január 1-jén látta meg a napvilágot, így: Ez az év is jól kezdődik - hangzik el az apukája szájából.



A következő mesékből kiderül, hogy ünnepli Jancsi családja a Húsvétot, megismerjük a rokonságot, felbukkan egy bagoly, aki mindenkit meglátogat, aki fél tőle és mellesleg imádja a számokat, egy tücsök is érkezik a Nyíl utcába, ám hogy mi köze van Jancsi játék mentőautójához, az csak a meséből derül ki.
A Nyíl utca azonban nem csak a tücsökről nevezetes, akad itt egy puszi- és pofonbolt is, majd feltűnik az a bizonyos sárkány is a lépcsőházban, és végül egy Téli mese zárja a sort.


A mesék Jancsi életéről, az ő hétköznapjairól szólnak, vele is ugyanazok a dolgok történnek nap mint nap, mint bármelyik óvodással: rajzol, fürdik, olykor dacos, de valahogy a varázslat is ugyanígy részese az életének, elég csak a beszélő és számrajongó bagolyra gondolni.

Éppen ezek a momentumok azok, amiért a gyerekek szeretni fogják. Mert közvetlenül szól hozzájuk, nem mézesmázosan és úgy mutatja be Jancsi világát és gondolatait, ahogyan azt egy ennyi idős látja.
Jancsi egészen hazáig gondolkodik: lehet,
hogy a hóembernek hósapkát kellene készíteni.
Akkor Liza megkaphatná a sárga sapkát,
és nem kéne tüsszögnie.
 
És ki tudja, lehet, hogy az ő házukban is rejtőzik egy tücsök, talán hozzájuk is bekopogtat egy nap a bagoly és talán ők is egy sárkányra bukkannak, ha nem is a lépcsőházban, de az utcán. Utóbbi pedig eszembe juttatta az egyik kedvenc Molnár Ferenc-darabomat, A doktor urat. Ezért plusz pont jár.


Kun Fruzsina illusztrációi nagyon szépek, a célcsoport számára (3-6 évesek) könnyebben érthetővé és követhetővé teszik a meséket, bár azzal nem vagyok egyedül, aki megjegyzi, hogy nem egyszer túl sok sötét színt használ. De hát az élet is ilyen, nem mindig a színes oldalát mutatja.




Aki kíváncsi a mesékre, de még nem biztos benne, hogy megvegye-e a könyvet, hétfőtől minden este (május 11-18.) meghallgathat egyet-egyet közülük 19.50 körül a Kossuth Rádióban Für Anikó előadásában.



Nádori Lídia: Sárkány a lépcsőházban
Jancsi meséi
Illusztrálta: Kun Fruzsina
80 oldal
Naphegy Kiadó, 2008
2490 Ft

Krúdy Gyula novelláskötetében gasztronómiai kalandozásokra hív a XIX-XX. századba. Méghozzá nem is akármilyenre! A has ezeregyéjszakájában ötvenkilenc novella található a lánya, Krúdy Zsuzsa válogatásában, melyek 1916 és 1933 között keletkeztek, és először 1990-ben jelentek meg együtt ezen a címen.

Gasztronómiai kalandozásaink során együtt nosztalgiázhatunk az íróval a boldog békeévekről, amikor minden kávéháznak saját költője volt, olvashatunk a háborús évek sovány kosztjáról, vonatra szállunk és megtudjuk, hogy annak idején többen a kulináris élvezeték kedvéért tették mindezt, és a különböző vasúti restaurációkban volt ideje az utasnak egy kiadós ebédre is.


De találkozhatunk Szindbáddal és fiával, megtudhatjuk, mit evett Ferenc József, milyen bort termelt és ajándékozott minden karácsonykor, elkísérhetjük egy téli utazásra Petőfi Zoltánt, megismerhetjük a varjúleves történetét, bejárjuk a tabáni kocsmákat és megtudhatjuk, milyen is az igazi húsvéti sonka, a böjti leves és egy disznótor a Margitszigeten és Szent Mihályéknál.

A válogatásban Szindbád mellett más szereplők is újra felbukkannak egy-két másik novellában is, így találkozhatunk ismét a címadó történetben megismert Pókival és Ulrik úrral, és Szent Mihállyal, feleségével és anyósával, Sztáraynéval (Rózsi) is.
De nem feledkezhetek meg a korabeli közszereplőkről sem, így a már említettek mellett feltűnik a színen Vay Sándor (Sarolta) és Kálnay László is.


Vajon tudtuk-e, hogy régen a köszvény és a reuma gyógyítására a méhcsípést alkalmazták, és azt, hogy a különböző hasak különböző foglalkozásokhoz tartoztak?

Amint a pulykapecsenye mellcsontjának a színe télidőben megmutatja a hideg időjárást; ugyanígy lehet olvasni a nők szájának, arcának, fejének alakjából is, anélkül, hogy megnéznéd a kalendáriomjaikat, amelyekbe legbizalmasabb feljegyzéseiket teszik... Óvakodj a vízicsikó fejű nőktől.

A címadó novella már meggyőzött, bár utána egy picit elszomorodtam a háborús visszaemlékezéseket olvasva, de ezekből csak kevés van, így nem sokkal később már ismét örömmel vettem a kezembe a kötetet.
Megszerettem a Szindbád-novellákat, szívesen sétáltam én is a vásárcsarnokban, ahol a kereskedők portékái mellett az illatok is szerepet kaptak, időztem a csárdákban, végre bepótoltam az egyik nagy hiányosságomat: Az utolsó vacsora az Arabs Szürkénélt (amely csak címében azonos a Jancsó Miklós filmjével), de a kedvencem Szent Mihály és családja, különösen az anyósa, Sztárayné (Rózsi) lett.

Az egész kötetet áthatja a nosztalgia érzése és a gasztronómiai szeretete. Egy igazi színes, illatos és ínycsiklandozó válogatás ez, mely hol mosolyt csal az arcunkra, hol egy picit elszomorít, de biztosan mindannyiunkat evésre ösztönöz. Ezért ajánlott inkább evés után olvasni, de érdemes bárhol, bármikor kinyitni, mert ha csak kevés időnk van is, egy-egy novellára, sőt gasztronovellára biztosan jut belőle.

A novellákban is felbukkan egy-két recept, de a kötet végén megismerhetünk tizenhármat, melyek közül néhányat én is kipróbálok majd.

- Nem kell komolyan venni az életet, csak a jó bort kell mindig keresni - mond Szépvadászné.


Krúdy Gyula: A has ezeregyéjszakája
416 oldal
Tericum Kiadó, 2015
3970 Ft
Boda Magdolna: Idegen madár

Idegen vagyok. Igaz már tudod, hogy két cukorral iszom a kávét 
és hogy reggelente nem fésülködöm. Tudod, hogy tudom: jó a 
világ és rossz. Hogy néha úgy megyek, hogy állok. 
Idegen vagyok. 

Tudod, hogy erős vagyok, néha mégis sírok, ha elbukni látszom. 
Hogy bátorságomban félek és hogy sokat beszélek, de igazából 
már én sem figyelek magamra. 
Idegen vagyok. 

A bizonyosságok elhagytak. Idegen tenyerekből idegen mosolyokat 
szemelgetek, 
mint egy folyton éhes madár. 
Mint egy folyton éhes idegen madár. 

Vajon meddig tart az idegenség sivatagja, vajon meddig tart e 
tikkasztó vándorlás? 
Mikor mondod, hogy isten hozott? 





Forrás:
vers
kép

Mazsolát, a kis zöld malacot talán nem kell bemutatnom, hiszen mindannyiunk számára ismerős a tévéből és/vagy a mesekönyvből. De aki eddig még nem hallott róla, vagy csak nosztalgiázni szeretne, nyugodtan olvasson tovább.

Annak idején én is néztem a Mazsolát a tévében, de valamilyen megmagyarázhatatlan okból a mesekönyv nem volt meg, így ezt a hiányosságomat most hangoskönyv formájában pótoltam.

Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy nap fedél nélkül maradt, ugyanis korábbi otthonát - egy ócska kalapot - egyszerűen elfújta a szél. Szerencsére Manócska talált egy jókora sütőtököt, ahová beköltözött. Csakhogy egy este csámcsogásra lett figyelmes: egy kis malac éppen az új otthonát kezdte el enni! Manócska előbb el akarta zavarni a kis falánkot, végül befogadta Mazsolát, akivel mindig történik valami.

A tisztára mosdatott Mazsola már régen aludt, mikor a varjú és Manócska még mindig róla beszélgettek.
- Nagy gond a házban egy ilyen kismalac - vélte a varjú. - Nem is mindenki vállalná.
Manócska erre mindössze annyit mondott:
- Persze az egyedüllét legalább olyan gond. És így mégiscsak vígabban telik az idő.
 
 A CD-n hallható nyolc meséből megtudhatjuk, hogy sikerült valakinek megfürödnie, leszoknia a csámcsogásról, milyen egy hencegő, irigy, lusta kismalac, aki valójában jószívű és segítőkész, van lelkiismerete és egyszerűen imádni való.
Mazsola és Manócska mellett megismerkedünk Egérkével és Fülöpkével, akik szívesen játszanak Mazsolával, és felbukkan Varjú bácsi is, aki Manócska régi barátja.

 Mind a nyolc mese bűbájos, tanulságos és nem lehet nem szeretni. Für Anikó előadásában pedig pláne nem, aki zseniálisan bújik minden szereplő bőrébe. Kicsiknek, nagyoknak remek kikapcsolódás.
Már alig várom, hogy meghallgathassam a következő részt.





Bálint Ágnes: Mazsola
Für Anikó előadásában
Audio CD - 66 perc
Kossuth Kiadó - Mojzer Kiadó, 2006
1990 Ft
A könyv idén is megjelent  a Holnap Kiadónál: 80 oldal, 2700 Ft
Újabb bejegyzések Régebbi bejegyzések Főoldal

Keresés

Fordító/Translator

Mottó

"Sose felejtse el, aki minősít, egyben önmaga képét is felvázolja, saját igénye, ízlése, érdeklődése, érzékenysége irányát (...)." (Szabó Magda)

.

Mark Wolynn - Örökölt családminták

Ahogy mindjárt véget ér ennek az évnek a fele, ismét feltűntek a Hogyan valósítsd meg az áloméleted még 2025-ben  vagy a Hogyan indítsd újr...

Népszerűek a héten

  • Mark Wolynn - Örökölt családminták
    Ahogy mindjárt véget ér ennek az évnek a fele, ismét feltűntek a Hogyan valósítsd meg az áloméleted még 2025-ben  vagy a Hogyan indítsd újr...
  • Vers hétfőn ~ Tihanyi Tóth Kinga - Homokba írj
    Homokba írj, ha megbántottak, a hóba írd, ha nincs már semmid, az esőnek súgd, ha hited csorbult, a szélbe kiáltsd, ha nincsen senkid. Ne kő...
  • Émile Ajar - Salamon király szorong
    Émile Ajar ezúttal 1978 -ba, Párizs ba kalauzol bennünket, ráadásul három szuperérzékeny főszereplő társaságában.  Narrátorunk, a huszonöt é...
  • Alice Hoffman - Átkozott boszorkák
    Alice Hoffman regényét nyolc éve olvastam először, írtam is róla , és többen is csatlakoztak a könyv/film rajongótáborához a hozzászólásokb...
  • Vers hétfőn ~ Paul Valéry - Alvó nő
    Fordította: Rónay György Szivében mily tüzes titkot hevít a drága, virágot lehelő lélek a maszk alatt? Milyen haszontalan táplálékból fakad ...
  • Vers hétfőn ~ William Glendown - Boszorkányszombat
    A hegyeken túlra, messzire vágyom, Széllel-szőtt kavargó hópelyhek közé, Hol boszorkányszombatok vad tüze lobban, Ha éj ereszkedik a fenyves...
  • Vers hétfőn ~ Ady Endre - Most már megállhatok
    Ady Endre: Most már megállhatok Csak másért a másét Sohasem akartam, Csupán a viharért Nem jártam viharban. Becsületes szivem Becsületes jus...
  • Vers hétfőn ~ Tóth Krisztina - Lusták dala
    Gyere, lusta, feküdj mellém, kezdjünk együtt lustálkodni, és csak lógjunk itt egész nap, mint kötélen fél pár zokni! Gyere, bújj be mellém, ...
  • A kis szürke agysejtek nyomában - Ismerd meg az INFJ Enneagram 4 típust! - Hercule Poirot
    Téged is mindig érdekelt, mit is takarhatnak a híres kis szürke agysejtek, amiket a nagy Hercule Poirot előszeretettel emleget és használ, h...
  • Melinda Gates - A nő helye
    Melinda Gates 2019-ben megjelent könyvéről tavaly decemberig nem is hallottam, mígnem egy antikváriumban fel nem fedeztem. Belelapoztam, és...

Bejegyzések

  • ►  2025 (54)
    • ►  június (9)
    • ►  május (10)
    • ►  április (9)
    • ►  március (9)
    • ►  február (9)
    • ►  január (8)
  • ►  2024 (112)
    • ►  december (13)
    • ►  november (8)
    • ►  október (10)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (10)
    • ►  július (9)
    • ►  június (8)
    • ►  május (8)
    • ►  április (11)
    • ►  március (8)
    • ►  február (9)
    • ►  január (8)
  • ►  2023 (126)
    • ►  december (11)
    • ►  november (9)
    • ►  október (10)
    • ►  szeptember (8)
    • ►  augusztus (11)
    • ►  július (10)
    • ►  június (12)
    • ►  május (12)
    • ►  április (10)
    • ►  március (10)
    • ►  február (12)
    • ►  január (11)
  • ►  2022 (50)
    • ►  december (13)
    • ►  november (10)
    • ►  október (9)
    • ►  szeptember (9)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (1)
    • ►  február (2)
    • ►  január (4)
  • ►  2020 (1)
    • ►  március (1)
  • ►  2018 (66)
    • ►  június (8)
    • ►  május (11)
    • ►  április (12)
    • ►  március (12)
    • ►  február (10)
    • ►  január (13)
  • ►  2017 (92)
    • ►  december (11)
    • ►  november (13)
    • ►  október (13)
    • ►  szeptember (15)
    • ►  augusztus (14)
    • ►  július (12)
    • ►  június (10)
    • ►  május (2)
    • ►  január (2)
  • ►  2016 (10)
    • ►  december (3)
    • ►  november (1)
    • ►  október (2)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
  • ▼  2015 (92)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  július (4)
    • ►  június (15)
    • ▼  május (12)
      • PONS Tematikus szótár vs. Maxim Szókincs
      • A titkokkal teli ládika - Tegnap, ma, holnap
      • Vers hétfőn ~ Nagy László - Pünkösdi hajnal és Ric...
      • Vers hétfőn ~ Vörösmarty Mihály - A merengőhöz
      • Saramago kicsi emlékei
      • A Test Angyala
      • Vers hétfőn ~ Ady Endre - Az élet
      • Öltések közt az idő
      • Sárkány a lépcsőházban
      • "De most táplálkozásról van szó" - Gasztronómiai k...
      • Vers hétfőn ~ Boda Magdolna - Idegen madár
      • Mesék a zöld disznóról - Mazsola
    • ►  április (13)
    • ►  március (16)
    • ►  február (16)
    • ►  január (14)
  • ►  2014 (139)
    • ►  december (15)
    • ►  november (12)
    • ►  október (8)
    • ►  szeptember (13)
    • ►  augusztus (9)
    • ►  július (14)
    • ►  június (14)
    • ►  május (13)
    • ►  április (11)
    • ►  március (13)
    • ►  február (9)
    • ►  január (8)
  • ►  2013 (103)
    • ►  december (13)
    • ►  november (10)
    • ►  október (8)
    • ►  szeptember (12)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  június (6)
    • ►  május (9)
    • ►  április (10)
    • ►  március (13)
    • ►  február (8)
    • ►  január (13)
  • ►  2012 (130)
    • ►  december (14)
    • ►  november (16)
    • ►  október (13)
    • ►  szeptember (13)
    • ►  augusztus (8)
    • ►  július (8)
    • ►  június (11)
    • ►  május (12)
    • ►  április (9)
    • ►  március (10)
    • ►  február (8)
    • ►  január (8)
  • ►  2011 (97)
    • ►  december (10)
    • ►  november (9)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (6)
    • ►  augusztus (11)
    • ►  július (11)
    • ►  június (8)
    • ►  május (9)
    • ►  április (7)
    • ►  március (7)
    • ►  február (3)
    • ►  január (9)
  • ►  2010 (31)
    • ►  december (7)
    • ►  november (4)
    • ►  október (2)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (2)
    • ►  június (3)
    • ►  május (1)
    • ►  április (3)
    • ►  március (2)

Szerzők

A. A. Milne (1) Ada Negri (2) Adolf Meschendörfer (1) Ady Endre (30) Afonso Cruz (1) Agatha Christie (21) Alberto Moravia (1) Alejandro Romualdo (1) Alekszandr Blok (2) Alekszandr Szergejevics Puskin (3) Alekszandr Szolzsenyicin (1) Alessandra Fregolent (1) Alessandro Baricco (1) Alessandro D'Avenia (1) Alessandro Manzoni (1) Alexandre Dumas id. (5) Alfred Tennyson (1) Alice Hoffman (2) Almudena Grandes (2) Almási Kitti (5) Amanda Palmer (1) Amelia Blas Nieves (1) Andreas Ebert (1) Andrew O'Hagan (1) Andrássy Réka (1) Anette von Droste-Hülshoff (1) Angelo Tartuferi (1) Anna Gavalda (6) Anne Brontë (2) Anton Pavlovics Csehov (3) Antonietta Abbruscato (1) Arany János (7) Aranyosi Ervin (1) Arthur Rimbaud (1) B. Radó Lili (1) Babits Mihály (14) Bagdy Emőke (5) Balassi Bálint (1) Barbara Corrado Pope (1) Bea Johnson (1) Bedő Gábor (1) Benedek Elek (1) Betti Alver (1) Boda Magdolna (1) Boldizsár Ildikó (2) Boris Dänzer-Kantof (1) Borisz Paszternak (5) Bret Easton Ellis (1) Bródy Sándor (2) Buda László (1) Budapest (2) Bálint Ágnes (3) Bódás János (2) Bókay János (1) Böjte Csaba (2) Böszörményi Gyula (1) C. W. Gortner (2) Carlo Goldoni (2) Carlos Ruiz Zafón (1) Carol McCleary (2) Carol S. Dweck (1) Carolina Pérez López (1) Cecília Meireles (1) Cesare Pavese (2) Charles Baudelaire (1) Charles Bukowski (1) Charles Dickens (4) Charles FitzRoy (1) Charles Frazier (1) Charlotte Brontë (1) Chuck Palahniuk (1) Claire Tomalin (1) Clarissa Pinkola Estés (1) Claudia Hammond (1) Csiky Gergely (1) Csokonai Vitéz Mihály (1) Csukás István (3) Csáth Géza (1) Csíkszentmihályi Mihály (2) Csóka Judit (2) Czesław Miłosz (1) Czóbel Minka (4) D. H. Lawrence (1) Damjan Damjanov (1) Danielle Steel (1) Danyi Magdolna (1) David Foenkinos (1) Delmira Agustini (1) Denis Diderot (1) Dimitri Casali (1) Dr. Gyarmati Andrea (1) Dsida Jenő (9) Dutka Ákos (1) Edgar Allan Poe (1) Edith Eva Eger (1) Edmund Spenser (1) Eduardo Sacheri (1) Elaine N. Aron (2) Elena Ferrante (2) Elena Ginanneschi (1) Elif Shafak (2) Elisabeth Szél (2) Elizabeth Barrett-Browning (2) Elizabeth Gilbert (3) Emauela Marri (1) Emily Brontë (2) Emily Dickinson (6) Erich Kästner (2) Erlend Loe (1) Ernest Hemingway (4) Ernestina Champourcín (1) Eszéki Erzsébet (1) Eugenio Montale (1) F. G. Haghenbeck (1) F. Scott Fitzgerald (2) F. Várkonyi Zsuzsa (2) Fabio Geda (1) Faludy György (1) Federico García Lorca (9) Fehér Béla (1) Fekete István (8) Fernando Pessoa (4) Fiorella Nicosia (1) Frances Mayes (7) Francesca Marciano (1) François Trassard (1) Friedrich Dürrenmatt (3) Friedrich Schiller (1) Füst Milán (1) G. B. Shaw (2) Gabriel García Márquez (2) Gabriela Mistral (3) Georg Trakl (2) George Byron (1) George Orwell (2) George Sand (2) Georges Feydeau (1) Gerald Durrell (13) Giacomo Leopardi (3) Gilles Néret (1) Giosuè Carducci (5) Giovanni Pascoli (1) Giuseppe Tomasi di Lampedusa (1) Giuseppe Ungaretti (1) Graham Spence (1) Grégorie Delacourt (1) Guillaume van der Graft (1) Gulyás Pál (1) Gyalwa Dokhampa (1) Gyulai Pál (2) Gyurkovics Tibor (1) Gyöngyösi Adrienn (1) Győrei Zsolt (1) Gábor Andor (1) Gárdonyi Géza (5) Géró Györgyi (1) H. M. R. (1) Hajnal Anna (1) Halina Poświatowska (1) Halász Péter (1) Hamvas Béla (2) Heinrich Mann (1) Helen Fielding (2) Heltai Jenő (11) Henrik Ibsen (1) Henrik Nordbrandt (1) Henry Gidel (1) Hermann Hesse (6) Hilda Conkling (1) Honoré de Balzac (3) Hozleiter Fanny (1) Ian McEwan (2) Illyés Gyula (1) Isabel Allende (1) Italo Calvino (1) J. L. Runeberg (1) Jack London (1) Jackie Bouchard (1) Jakupcsek Gabriella (1) James Herriot (1) Jane Austen (16) Janikovszky Éva (1) Javier Marías (7) Jean Shinoda Bolen (1) Jean de La Motte (1) Jean-Gabriel Causse (1) Jean-Paul Didierlaurent (1) Jeanette Winterson (2) Jeannie Labno (1) Jennifer Crusie (1) Jennifer Lopez (1) Jesús Moncada (1) Joanne Harris (8) Johann Wolfgang von Goethe (1) Johannes R. Becher (1) John Banville (1) John Irving (1) John Keats (3) John Vermeulen (1) Jorge Amado (1) Jorge Luis Borges (1) Josefina Pla (1) José Gomes Ferreira (1) José Saramago (6) Juan Ramón Jiménez (2) Judith Sills (1) Juhász Gyula (16) Jékely Zoltán (12) Jókai Mór (2) József Attila (18) Jörg Kastner (1) Kaffka Margit (6) Karafiáth Orsolya (2) Karel Schulz (1) Karen Essex (1) Karinthy Frigyes (4) Kassák Lajos (1) Kasza-Marton Lajos (1) Katarina Mazetti (1) Kate Chopin (1) Kathryn Stockett (1) Katie Fforde (1) Kazuo Ishiguro (1) Keresztes Ágnes (2) Kertész Erzsébet (4) Kertész Judit (2) Kiss Angéla (1) Kiss Judit Ágnes (2) Komjáthy Jenő (1) Kondor Lajos (1) Kosztolányi Dezső (31) Kozma-Vízkeleti Dániel (1) Krúdy Gyula (5) Kádár Annamária (4) Kálnay Adél (2) Kányádi Sándor (1) Károlyi Csaba (1) Kölcsey Ferenc (1) Kövecses Anna (1) Laurel Corona (1) Lawrence Anthony (1) Lea Singer (1) Leonardo Da Vinci (4) Lev Tolsztoj (1) Liane Schneider (1) Lily Prior (1) Lisa Genova (1) Lope de Vega (2) Lord Chesterfield (1) Louis Aragon (1) Louisa May Alcott (3) Louise Labé (1) Lucius Annaeus Seneca (1) Lucy Maud Montgomery (11) Luigi Guarini (1) Luigi Pirandello (4) Luis De Góngora (1) Luis Leante (1) Lux Judit (1) Marcello D' Orta (2) Marcos Ana (1) Margarita Görrissen (1) Marie Under (1) Mario Puzo (1) Mario Vargas Llosa (9) Mariolina Venezia (1) Mark Crick (1) Mark Wolynn (1) Martin Pistorius (1) Mary Shepard (1) María Dueñas (1) Mathilde Campilho (1) Matthew Quick (1) Maurice Lever (1) Max Lucado (1) Melinda French Gates (1) Michael Kumpfmüller (1) Michael Ondaatje (1) Mihai Eminescu (1) Mihail Bulgakov (1) Mikszáth Kálmán (7) Milan Kundera (1) Milena Busquets (1) Modla Zsuzsanna (1) Mohás Lívia (1) Molière (1) Molnár Ferenc (13) Moretti Gemma (1) Muriel Barbery (1) Márai Sándor (10) Mészáros István (1) Móra Ferenc (2) Móricz Zsigmond (8) Mörk Leonóra (1) Nagy Lajos (1) Nagy László (2) Nagy Szilvia (1) Nemes Nagy Ágnes (8) Niccolò Ammaniti (2) Nicholas Oldland (1) Nick Bruel (1) Nick Hornby (1) Nicole Krauss (1) Nicolás Guillén (2) Nikolaus Lenau (1) Nora Ikstena (1) Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1) Nyáry Krisztián (2) Nádori Lídia (1) Octavio Paz (1) Odysseas Elytis (1) Orbán Ottó (1) Orosz Katalin (2) Orvos-Tóth Noémi (1) P. L. Travers (1) Pablo Neruda (2) Paksy Gáspár (1) Paolo Santarcangeli (1) Parti Nagy Lajos (1) Passuth László (1) Paul Valéry (1) Paul Verlaine (3) Paul Éluard (1) Paula McLain (1) Pedro Calderón de la Barca (1) Percy Bysshe Shelley (3) Peter Mayle (2) Petőfi Sándor (5) Philippa Gregory (2) Pierre La Mure (1) Polcz Alaine (1) Popper Péter (1) Publius Ovidius Naso (2) Pál Ferenc (1) Quintus Horatius Flaccus (1) Radnóti Miklós (14) Raeleen d'Agostino Mautner (1) Rainer Maria Rilke (4) Rakovszky Zsuzsa (1) Reményik Sándor (4) Reviczky Gyula (8) Richard Dehmel (1) Richard Maltby Jr. (2) Richard Rohr (1) Robert Browning (2) Robert Burns (1) Robert Capa (1) Robert Frost (1) Robert Fulghum (2) Robert Merle (4) Robin Maxwell (1) Romain Gary (2) Romain Puértolas (1) Rose Tremain (1) Ross King (4) Rudyard Kipling (1) Rupert Livesey (1) Salman Rushdie (1) Salvatore Quasimodo (2) Samuel Beckett (1) Schlachtovszky Csaba (1) Schmidt Lívia (1) Selma Lagerlöf (1) Sergio Martinez (1) Sibilla Aleramo (1) Silvia Avallone (1) Silvia Borghesi (1) Simon Józsefné (1) Sofi Oksanen (1) Sofia de Mello Breyner Andresen (1) Somlyó György (9) Somlyó Zoltán (1) Sophia Loren (1) Srečko Kosovel (1) Stan Phillips (1) Stefan Augustin Doinas (1) Stefano Benni (2) Stéphane Mallarmé (1) Sully Prudhomme (1) Sulyok Vince (1) Susan David (1) Sylvia Plath (4) Sylvie Matton (1) Szabadi Lívia (1) Szabó Lőrinc (15) Szabó Magda (21) Szabó T. Anna (6) Szalai Vivien (1) Szendi Gábor (4) Szendrey Júlia (2) Szerb Antal (5) Szergej Jeszenyin (6) Szilágyi Rita (5) Szondy Máté (1) Szádeczky-Kardos György (1) Száraz Miklós György (1) Szécsi Margit (1) Szécsi Noémi (1) Szép Ernő (6) Szűcs Judit (1) Sárbogárdi Jolán (1) Sárközi Mátyás (1) Sütő András (2) T. S. Eliot (1) Tarbay Ede (1) Tari Annamária (2) Telegdi Ágnes (1) Tennessee Williams (4) Tersánszky Józsi Jenő (2) Thomas Gray (1) Tihanyi Tóth Kinga (8) Tolnai Lajos (1) Tomas Tranströmer (1) Tracy Chevalier (2) Truman Capote (1) Tótfalusi István (2) Tóth Enikő Enci (1) Tóth Eszter (1) Tóth Krisztina (3) Tóth Árpád (20) Török Sophie (2) Túrmezei Erzsébet (1) Umberto Eco (1) Umberto Saba (2) Vanora Bennett (1) Varga P. Melinda (1) Varga-Körtvélyes Zsuzsanna (3) Varró Dániel (1) Vas István (3) Vicente Cervara Salinas (1) Victor Eftimiu (1) Victor Hugo (2) Virginia Woolf (10) Viviane Villamont (1) Vladimir Nabokov (7) Váci Mihály (1) Vágó István (1) Vámos Miklós (1) Váradi Krisztina (1) Várnai Zseni (3) Vörös Tibor (1) Vörösmarty Mihály (1) Walt Whitman (1) Walter Tevis (1) Walter Trier (1) Wass Albert (3) Werner Lansburgh (1) Weöres Sándor (3) William Black (1) William Blake (6) William Butler Yeats (1) William Glendown (1) William Shakespeare (3) William Somerset Maugham (3) William Wordsworth (2) Woo-kyoung Ahn (1) Yael Adler (1) a dalai láma (1) ifj. Alexandre Dumas (1) Ágai Ágnes (1) Áprily Lajos (2) Émile Ajar (1) Émile Zola (2) Étienne de la Boétie (1)

Kiadók

Agave Kiadó (1) Akadémiai Kiadó (3) Akkord Kiadó (4) Alfaguara (1) Alinea Kiadó (1) Art Nouveau Kiadó (1) Athenaeum Kiadó (4) Bethlen Gábor Könyvkiadó (1) Bioenergetic Kiadó (1) Bookline Könyvek (1) Cartaphilus Kiadó (7) Centrál Médiacsoport (1) Ciceró Könyvstúdió (1) Corvina Kiadó (10) Duna International (5) Ediciones SM (1) Editorg Kiadó (3) Európa Kiadó (144) Gabo Kiadó (2) General Press (3) Geopen Kiadó (10) Grafo Kiadó (3) Grimm Kiadó (1) HVG Könyvek (3) Helikon Kiadó (9) Holnap Kiadó (4) Háttér Kiadó (1) Interpopulart Könyvkiadó (10) Jaffa Kiadó (7) Jelenkor Kiadó (1) K.u.K. Kiadó (7) Klett Kiadó (5) Kossuth Kiadó (18) Kulcslyuk Kiadó (11) L'Harmattan Kiadó (1) Lazi Kiadó (15) Lexika Kiadó (1) Libri Kiadó (11) M-érték Kiadó (4) Magvető Kiadó (25) Magyar Helikon (3) Manó Könyvek (2) Maxim Kiadó (2) Mojzer Kiadó (3) Míves Céh (1) Móra Kiadó (20) Naphegy Kiadó (1) Nemzeti Színház - Palatinus (1) Noran Kiadó (8) Nyitott Könyvműhely (1) Osiris Kiadó (2) Palatinus Kiadó (16) Pannon Könyvkiadó (1) Papirusz Books (1) Park Kiadó (20) Partvonal Kiadó (3) Saxum Kiadó (1) Scolar Kiadó (9) Sensum Donum Kiadó (1) Strucc Kft. (1) Studium-Effektive Kiadó (1) Szukits Kiadó (2) Szépirodalmi Könyvkiadó (4) Tarandus Kiadó (1) Tericum Kiadó (15) Tessloff Babilon (1) Timóteus Társaság (1) Typotex Kiadó (1) Ulpius-ház (21) Unikornis Kiadó (2) Ursus Libris Kiadó (1) Vince Kiadó (3) XXI. Század Kiadó (1) Zeneművészeti Kiadó (1) i.P.C. Könyvek (1) Édesvíz Kiadó (2)

Sorozatok

A Rougon-Macquartok (2) A krimi királynője (9) A magyar dráma gyöngyszemei (1) A magyar próza klasszikusai (1) A világ múzeumai (3) Anne (10) Arany klasszikusok (1) Arany pöttyös könyvek (2) Barcelona-trilógia (1) Barátnőm Bori (1) Csokoládé-trilógia (3) Francia história (2) Katalán Könyvtár (1) Kisasszonyok (3) Korfu-trilógia (4) Lyra Mundi (2) Lélekbúvár Könyvek (3) Magvető Remekírók (4) Magyar királynék és nagyasszonyok (5) Magánélet sorozat (2) Micimackó (1) Modern Könyvtár (3) Móricz Zsigmond prózai művei (1) Nagy művészek élete (2) Nemzeti Színház Színműtár (1) Nobel-díjasok könyvtára (1) Nyaralás-trilógia (1) Nyitott Akadémia (4) Nápolyi regények (2) Osiris Klasszikusok (1) PONS (6) Paletta (1) Pom Pom meséi (1) Radnay-trilógia (3) Romantikus Klasszikusok (1) Szerelmes Világirodalom (1) Talentum Diákkönyvtár (2) Történelmi útikönyvek (1) Ungvári Tamás színműfordításai (2) Vörös Pöttyös Könyvek (1)

Személyiségtípusok

INFJ (6) INTJ (1) enneagramm (12)

Műfajok, egyebek

A Költészet Világnapja (7) Gabriel García Márquez (2) II. világháború (15) Karácsony (22) LMBTQ (5) Négy évszak - öt könyv a saját könyvespolcomról (5) Színházi világnap (5) Vers hétfőn (368) a Költészet Napja (10) abszurd (1) advent (20) antológia (2) babona (4) ballada (1) barokk (5) bestseller (1) buddhizmus (1) carmen (1) családregény (12) családállítás (1) cserokik (1) disztópia (3) divat (2) dokumentumregény (1) dolgozat (1) dráma (41) dvd (1) egészség (1) elbeszélés (4) elbeszélések (5) emigráció (8) epigenetika (1) erotika (4) esszé (5) evolúciós pszichológia (2) farsang (1) felvilágosodás (1) feminizmus (8) festészet (29) film (3) filmadaptáció (154) filmadaptációk (1) füveskönyv (3) gasztronómia (7) gasztroregény (4) groteszk (1) gyerekszemmel (2) gyerekszáj (2) gyermekirodalom (12) gyász (1) gótikus regény (1) hangoskönyv (8) hiedelmek (1) holokauszt (1) hulladékgazdálkodás (1) humor (41) hétköznapi mágia (2) ifjúsági regény (19) illusztrált (16) impresszionizmus (3) interjú (4) irodalmi karikatúrák (1) irodalomtudomány (1) ismeretterjesztő (22) jelenet (1) kalandregény (2) kisregény (5) krimi (25) kvíz (1) képzőművészet (2) kétnyelvű (3) költészet (3) környezetvédelem (1) levelezés (1) levélregény (1) memoár (13) mese (12) meseregény (4) meseterápia (5) mesék (5) mitológia (5) mágia (1) mágikus realizmus (5) művelődéstörténet (1) művészet (23) napló (4) naplóregény (1) naturalizmus (1) novella (28) nyelvkönyv (4) nyelvtanulás (12) nyelvvizsga (1) népszokás (1) opera (5) operamese (2) posztimpresszionizmus (2) posztmodern (4) pszichiátria (1) pszichológia (32) publicisztika (1) pályázat (1) rajzfilm-adaptáció (1) realizmus (3) reklám (4) reneszánsz (15) romantikus (20) sakk (2) sorozatadaptáció (16) spiritualizmus (6) szakmai szókincs (1) szatíra (1) szegregáció (1) szimbolizmus (1) szonett (30) szuperérzékenység (19) színház (7) színháztörténet (3) színmű (2) szórakoztató irodalom (29) szótár (3) szúfizmus (1) thriller (1) tánc (1) társadalomkritika (5) társadalomtudomány (1) töltelékbejegyzés (49) történelmi (13) vers (426) válogatás (1) vígjáték (12) életrajz (3) életrajzi (3) életrajzi regény (22) érdekesség (1) érzelmi rugalmasság (1) évforduló (33) önfejlesztés (23) öngyógyítás (3) önismeret (39) önéletrajzi (19) útirajzok (1) útiszótár (2)

Nemzetiség szerint

amerikai (78) angol (99) ausztrál (1) belga (1) bhutáni (1) bolgár (1) brazil (2) brit (1) chilei (6) cseh (2) dán (1) dél-afrikai (3) dél-amerikai (4) dél-koreai (1) finn (1) francia (49) görög (2) indiai (1) kanadai (15) katalán (1) kolumbiai (1) kubai (2) latin (5) lengyel (2) lett (1) magyar (435) mexikói (2) norvég (2) német (19) olasz (59) orosz (29) osztrák (7) perui (9) portugál (13) román (4) skót (2) spanyol (35) svájci (5) svéd (4) szlovén (1) tibeti (1) török (1) uruguayi (1) észt (2) ír (4)

Ország, város

Anglia (6) Azerbajdzsán (1) Belgium (1) Brazília (1) Brüsszel (1) Cortona (2) Csehország (1) Erdély (6) Firenze (8) Granada (1) Görögország (6) Indonézia (2) Itália (25) Kecskemét (1) Kongó (1) Korfu (5) Lisszabon (1) London (10) Madrid (8) Marokkó (2) Milánó (2) Márrakes (1) New Orleans (1) New York (4) Nápoly (5) Németalföld (5) Palesztina (1) Portugália (2) Párizs (26) Róma (8) Salzburg (1) San Francisco (1) Siena (1) Spanyolország (2) Svédország (5) Szahara (1) Szentpétervár (1) Toledo (1) Toscana (7) Törökország (1) Velence (10) Írország (1)

Híres ember

Ady Endre (30) Beatrix Potter (2) Boleyn Anna (1) Caravaggio (1) Cesare Borgia (1) Claude Monet (2) Coco Chanel (3) El Greco (2) Elizabeth Barrett-Browning (2) Eugène Delacroix (1) Fedák Sári (1) Fernando Pessoa (4) Flora Tristán (1) Franz Kafka (1) Frida Kahlo (1) Gabriel Harvey (1) Giacomo Puccini (2) Giotto (1) Henri de Toulouse-Lautrec (1) Isadora Duncan (2) Jósika Júlia (1) Jósika Miklós (1) Leonardo Da Vinci (4) Marie Antoinette (2) Marilyn Monroe (1) Marlene Dietrich (1) Mary Anning (1) Michelangelo (2) Molière (1) Molnár Ferenc (13) Niccolò Machiavelli (1) Paul Gauguin (2) Rembrandt (2) Roger Casement (1) Sophia Loren (1) Steve Jobs (1) Szendrey Júlia (2) VIII. Henrik (2) XVI. Lajos (2)

Rólam

"És ez az ajándék, amit én nyújthatok, sohasem fogy el. A testi szépség mulandó. Időleges tulajdonság. De az értelem szépsége, a szellem gazdagsága, a szív gyöngédsége – ami nekem van – az nem fogy el, csak gyarapszik! Az évek számával nő! (...) Ha meggondolom, én nagyon, nagyon gazdag vagyok!" (Tennessee Williams: A vágy villamosa)
Üzemeltető: Blogger.

Hozzászólások

Creative Commons Licenc
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Feliratkozás

Bejegyzések
Atom
Bejegyzések
Megjegyzések
Atom
Megjegyzések
Follow

Üzenetet küldök

Név

E-mail *

Üzenet *

Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi