Egy valóban csodálatos Júlia

Jósika Miklós és Podmaniczky Júlia

Az ifjú pár Jósika erdélyi birtokára, Szurdokra költözik. Az író lelkes Kossuth-párti, ahogyan ismerőseik és sógora, Frici is. Egyedül az árvízi hajós nem nézi jó szemmel mindezt, Kasszandra- jóslatának azonban egyikük sem hisz.

1848 márciusának eseményei után Jósikáék Pestre költöznek, az író komoly feladatot kap, majd - az osztrákok fellépésekor - először Debrecenbe, majd Szegedre menekülnek.
A szabadságharc leverése után pedig kénytelenek elhagyni Magyarországot, és a németországi átmeneti tartózkodás után Brüsszelbe utaznak.

Jósikát lelkileg teljesen összetöri az emigráció és a szabadságharc leverése, bajtársainak bebörtönzése és kivégzése, már írni sem hajlandó, mert kinek is írna? Bár Júlia is számos megpróbáltatáson ment eddig is keresztül, elhatározza, hogy erős lesz, tartani fogja a lelket a férjében, akit írásra buzdít:

   - Elég volt, Miklós, kérem, hagyja abba! - Júlia hangja szokatlanul komoly volt. - Nem tudom, pontosan, hányan emigráltak az országból, bizonyára valamennyiüknek rosszul megy a soruk, de a legrosszabban azoknak, akik ennyire elhagyják magukat. Tudom, maga többet vesztett, mint én, mert nemcsak hazáját vesztette el, gyermekeit, bajtársait, az eszmét, amelyért mindent feláldozott, hanem az alkotás örömét is elrabolták. Úgy érzi, hiába írna, nem jut el azokhoz, akiknek szánja, és akik talán vigaszt, reményt találnak írásaiban. De ez csak most van, Miklós! Magának magyarázzam, hogy egyszer a legnagyobb vihar is elcsendesedik, a legvadabb hullámok is lecsillapszanak?! Eljön az az idő, amikor éppen úgy olvassák a maga írásait, mint eddig olvasták. Az emberek emlékeznek magára, maga tanította meg őket az olvasás örömére. Írnia kell, Miklós, hogy mire eljön az az idő, kész regényeket küldhessen a kiadóknak.

Júlia pedig csipkeboltot nyit. Ne feledjük, hogy ő egy báró leánya és egy másik báró felesége, aki ráadásul magyar is, mégis boltosnak áll. Mit szólnának ehhez otthon, Magyarországon? Ő fittyet hány minderre, és hamarosan népszerűvé válik az üzlete. Férje korábbi buzdítására pedig ismét írni kezd.

Természetesen közben sok minden történik, megjelenik Kossuth Zsuzsanna a kislányaival és idős édesanyjával, levelek, hírek és régi ismerősök érkeznek brüsszeli otthonukba.

Ahogyan a bevezetőben írtam, már az elején magába szippantott ez a bájos, de egyáltalán nem cukormázas regény, ám amikor Frici Kossuth követté választását ecsetelte, félre kellett tennem. Mert teljes joggal olvashatunk az eseményről a regényben, nekem akkor nem fűlött a fogam a politikához. Ellenben, amikor két könyvvel később újra fellapoztam, két nap alatt a végére értem. Bár politikában ismét nem volt hiány, minderre szükség volt az események pontos megismeréséhez.

Ráadásul közben olyan ismert korabeli hírességekkel találkoztam, mint Jókai Mór és felesége, Laborfalvi Róza, megismerhettem a Pulszky családot, Telekiéket és Júlia testvéreit is megszerettem, főleg a két húgát. Az édesanyjukat eleinte nem kedveltem, inkább sajnáltam, hogy ennyire megkeseredett, hiszen egész életében férje előző feleségére volt féltékeny. A gyerekeit pedig nem irigyeltem, hiszen a rögeszméje miatt szólt bele mindenbe, amit tettek vagy tenni akartak.

Jósika Júlia méltán megérdemli a csodálatos jelzőt, hiszen egy erős, okos, szerény, elszánt és kitartó nőt ismerhettem meg személyében. Akinek bár az élete nem tündérmeseként alakult, ő nem adta fel és mindent megtett, hogy a maga módján azzá varázsolja. Az elején lányregénynek éreztem, de mégsem mondanám rá, hogy tipikusan az. Hiszen egy lányregény habos-babos, romantikus, szinte giccses. Jósika Júlia életéről pedig ez nem mondható el.
Kertész Erzsébettől ismét nagyszerű korrajzot kaptam, és bár régen tanultam az 1848-49-es eseményekről, tudott újdonsággal szolgálni.

Megpróbáltatások, szenvedés, megaláztatás, szerelem, könnyek és vidám percek egyaránt jellemzik Júlia életét és a regényt. Hugonnai Vilmáról azt írtam annak idején, hogy igazi példakép. Nos, Jósika Júliáról is csak ezt mondhatom, már csak ezért is érdemes megismerkedni vele. Júlia egy-egy gondolata felér több önjelölt életmód-tanácsadó műveivel.

Továbbá azért is szerettem olvasni, mert ez is egy olyan könyv, ami elgondolkodtat és - jó esetben - önvizsgálatra sarkall. Míg Júliáék megpróbáltatásait olvassuk, talán eszünkbe jutnak a saját kisebb-nagyobb problémáink, és belátjuk, hogy a mieink talán eltörpülnek az övéik mellett.
Jósika azt mondja Júliáról, hogy a várakozás ideje alatt sosem hallotta panaszkodni jegyesét, pedig lett volna rá oka. Azt hiszem, ezen a téren is követendő példaként szolgál. Frances Mayesnek szívesen a kezébe nyomnám, ha lenne angol fordítása.

Örülök, hogy a Móra Kiadó 2014-ben újra megjelentette, és remélem, hamarosan újabb, a boltok polcairól eltűnt Kertész Erzsébet-regény kerül vissza a helyére, onnan pedig az olvasók kezébe.


Kertész Erzsébet: Csipkebolt Brüsszelben
Jósika Júlia életregénye
Sorozat: Kertész Erzsébet könyvei
234 oldal
Móra Kiadó, 2014
2490 Ft

Kép: Cultura.hu