A
Napsütötte Toszkána újraolvasása közben beugrott egy töltelékbejegyzés ötlete, amelyben
összegyűjtök néhány érdekességet, melyet Frances Mayes felkeresett. A válogatás természetesen szubjektív, és aki még nem olvasta a könyvet, annak is marad újdonság.
Kalandozzunk egy kicsit Cortonában!
 |
| Cortona |
A kitűnő Blue Guide: Northern Italy hét teljes oldalt szentel Cortonának. (...)
Most, hogy már egy kicsit ismerem a várost, kétszer akkora érdeklődéssel tanulmányozom az útikönyvet. Amikor a belső városfal mellett árnyékot adó akácokról ír, előttem vannak a szerény kőházak az egyik oldalon, és látom magam előtt a Val di Chiana panorámáját is a másikon. (...)
Bármi áll is az útikönyvben, szimat és ösztön dolga, hogy megragad-e egy hely valakit, és hogy emlékezni fog-e rá.
 |
| A Palazzo Casali, azaz az Etruszk Múzeum |
A piazza meghatározó épülete a tekintélyes Palazzo Casali, az Etruszk Múzeum (...) Az etruszk gyűjtemény mellett meglepően gazdag egyiptomi kollekció is helyet kapott. A világon olyan sok múzeum van egyiptomi gyűjtemény, hogy felmerül bennem a kérdés: lehet, hogy az ókori egyiptomi művek közül nem pusztul ek semmi...? Mindig megnézem itt a kedvenc képeimet is. Az egyik, talán a legkedvesebb, Polühümniát ábrázolja kék köpenyben, babérkoszorúval. Sokáig úgy gondolták, hogy ez egy ókori római festmény az első századból. Polühümnia a vallásos, kultikus költészet múzsája - mintha gondolkodóba esett volna a ránehezedő felelősségtől, Újabban azt mondják, kitűnő 17. századi másolata egy római festménynek, de a múzeumban nem cserélték ki a kép alatt a feliratot.
 |
| Polyhymnia (olaj fán, 38 cm magas) |
Hogy ma is tanuljak valamit, a
Cortonai Etruszk Akadémia honlapján, ahol a képet is találtam, a leírás szerint a 16. század első feléből származik a kép, és
enkausztikus festési technikával készült.
Dipinto a olio a encausto su lavagna - nem tudtam, mi az az
encausto, így rákerestem. A forró viaszhoz pigmenteket adnak, ezt pedig egy felületre, itt fára viszik fel.
A pigmentációhoz szárított porított pigmentek használhatók, bár egyes művészek pigmentált viaszt, tintákat, olajfestékeket vagy más pigmentációs formákat használnak. (Wikipedia - ezt ilyen szépen lefordította a Chrome angolról.)
 |
| A Palazzo Casali oldala |
Tetszetős családi címerpajzsok díszelegnek a Palazzo Casali oldalán (hattyúkkal, körtével, fantasztikus állatokkal).
Ki fedezte fel a Mediciek címerét is?
 |
| Fra Angelico: Angyali üdvözlet (1434-36) |
Egy rövid utcácska vezet a Duomóhoz és a Museo Diocesanóhoz (korábban Chiesa del Gesùnak hívták), ahová beugrok néha, hogy megnézzem az emeleten Fra Angelico Angyali üdvözletét, amelyen neonos narancssárga az angyal haja. A szájából latin szavak tartanak a Szűz felé, a Szűz szavai pedig fejjel lefelé áramlanak az angyal irányába. Ez Fra Angelico egyik remekműve. Tíz évig dolgozott Cortonában, de sajnos csak ez a triptichon maradt meg és egy félköríves festmény a San Domenicóban.
 |
| A Múzeum épülete |
Érdekesség, hogy eredetileg templom volt, ahogy az olasz neve is mutatja (Jézus temploma), ma pedig vallási tárgyú műveket nézhetünk meg itt. Nincs honlapjuk, a Facebookon létrehoztak 2012-ben egy oldalt, de még nem töltöttek fel semmit.
 |
| A Teatro Signorelli kívülről |
A Palazzo Casali jobb oldalán a Teatro Signorelli áll, a város legújabb, neoreneszánsz stílusú 1854-ben felhúzott épülete; íves oszlopcsarnoka árnyékot ad a tövében tanyázó zöldségárusoknak, akik beállnak az árkádok alá, ha elered az eső. Az operaház belső kialakítása valami miatt mindig az egyik Márquez regényt juttatja eszembe: ovális nézőtér, többemeletnyi apró páholy, bordó kárpit a székeken, szűk kis színpad (ahol egyszer volt alkalmam két órán keresztül gyönyörködni egy olasz balett-társulat előadásában). Újabban itt a mozi is telente.
 |
| és belülről |
 |
| a Santa Maria del Calcinaio |
Először a Santa Maria del Calcinaio nagyszerű reneszánsz épülete alatt haladunk el, azután egy 280 fokos kanyar után már az épülettel egy szintben vagyunk, majd nemsokára fölülről nézhetünk le az ezüst színű kupolára, a latin kereszt elrendezésű pompás épületre. A cserzővargák építették ezt a templomot, miután Szűz Mária arca megjelent a cserzőműhelyük falán. Ő a "Mészkőbánya Máriája", mivel meszet használtak a bőr cserzéséhez, és a templomot a kőfejtő helyén emelték. Érdekes, hogy a szent hely milyen gyakran szent marad a későbbiekben is: a templom alatt etruszk romok találhatóak: valószínűleg egy szentély vagy sírkamra maradványai.
 |
| A San Niccolò |
A kapuból visszafordulva egy másik pompás templom, a San Niccolò felé veszem az irányt. A tizenötödik század közepén épült. A San Cristoforóhoz hasonlóan a díszítés itt is naiv. Van itt komoly értéket képviselő mű is, Signorelli kétoldalú festménye: levétel a keresztről az egyik oldalon, Madonna a gyermekkel a másik oldalon. Felvonulások alkalmával annak idején körbehordozták a városon, de a templomszolga a látogatók kedvéért ma is megfordítja. Forró napokon jó ide betérni. Szépet lát a szem, hűvös kövön jár a láb.
 |
| Luca Signorelli: Levétel a keresztről (1516 körül) |
 |
| Madonna a gyermekkel és szentekkel (Péterrel és Pállal -1510 körül) |
Képek:
Bejegyzések
0 hozzászólás