Amikor a függöny felgördül
a térben az ember eltörpül,
figyelmes nézések több-száza
behatol a színpad odvába.
Ott benn a tünemények suhognak,
lámpás éjszakában ragyognak,
a színek fémessé szépülnek,
szavakból paloták épülnek.
Nem szűnik a játék varázsa,
távozóban nézünk egymásra,
mert egymásban látjuk a jámbort,
aki a játékban király volt.
Szeptember 21-én ünnepeljük A magyar dráma napját, ezúttal verssel a blogban.
Vers: Meglepetésvers
Bejegyzések
0 Megjegyzés
Köszönöm, hogy itt vagy.
Neked más a véleményed? Hibát találtál? Szólj hozzá(m) bátran :).