Könyvörömök

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Für Anikó. Összes bejegyzés megjelenítése

Egy olyan esős napon, mint a mai, az egyik legjobb dolog meghallgatni egy újabb Mazsola-hangoskönyvet, ~~és közben könyvjelzőt varrni~~.

Rögtön az első történetben, mely a Vigyük haza címet kapta, egy esős napon találkozunk régi ismerőseinkkel, akikhez megérkezik Varjú bácsi, aki a Futrinka utcai fantasztikus madárijesztő-kiállításról mesél. Nem is gondoltuk volna, hogy a madárijesztőknél is létezik divat, most éppen a csörgő konzervdobozok divatosak, melyekről hallva Mazsola rögtön kérlelni kezdi Manócskát, hogy most azonnal oda kell menniük! Manócska végül rááll a dologra. A buszmegállóul szolgáló gomba alatt állva különös hang üti meg a fülüket: egy kis tengerimalac sírása, aki kiesett a kosárból.
Mazsola megsajnálja a kis jószágot, ezért könyörögni kezd Manócskának, hogy vigyék haza, hiszen így állandó játszótársa lehet. Manócska pedig beadja a derekát, és a kiállítás helyett hazamennek a tökházba.

Csakhogy Tádé még kicsi, akinek sok alvásra van szüksége, így Mazsola nem játszhat minden percben vele. Sőt, Mazsola szerint Tádé csak és kizárólag az övé, így nem tűri, hogy Egérke a mi Tádénknak nevezze. Mit képzel ez az Egérke?
A tökház élete is Tádé körül forog, amit Mazsola nehezen visel, és féltékeny az új jövevényre. Éppen ezért mindent elkövet, hogy Manócska őt is úgy kezelje, mint az apróságot, de mellette a saját módján nevelni is kezdni Tádét, ami nem mindig célravezető.

– Kinek az ötlete volt elpocsékolni ezt a sok finom spárgatököt?
Tádé Mazsolára nézett. Mazsola sűrű pislogással igyekezett eszébe juttatni azt, amit előre megbeszéltek. Csodák csodája, sikerült is.
– Tádé ötlete volt – szólalt meg a kis tengerimalac szelíden.
Manócska értetlenül nézett rá.
– A tiéd? De hogyan jutott ilyesmi az eszedbe?
– Sehogyan – felelte Tádé, kis fekete gombszemét Manócskára függesztve. – Mazsola mondta.

Szerencsére ilyenkor Manócska mindig következetes a "gyermekeivel", és segít nekik levonni a megfelelő tanulságot az esetből. De arra is van példa, hogy Mazsolának már egyedül is sikerül ez, mint a Hol kicsi, hol nagy c. mesében, melyben egyikük sem hajlandó diót darálni a pitébe, ezért Manócska figyelmezteti őket, mi vár rájuk ezért.

– Azt mondtad, nem haragtartó – törte meg a csendet végül is Tádé. Mazsola vállat vont.
– Hiszen nem is. Vagy te haragosnak láttad?
– Nem… – Tádé csöndesen ingatta a fejét. – Inkább…olyan…vidámnak!
– Mert ő nem a haragot tartja – sóhajtott Mazsola –, hanem a szavát. De azt nagyon.

A hangoskönyvben található mind a nyolc mese tanulságos és nagyon szórakoztató felnőttként hallgatva is. A célcsoport pedig ismét sokat tanulhat Mazsolától, különösen azok a gyerekek, akik hozzá hasonlóan kistestvért kaptak.
Mazsola megunhatatlan, az egyetlen bajom, hogy ezzel is el is fogytak a hangoskönyvek és a könyvek is.
Remélem, a mai számítógéppel készült animációs mesék világában sok gyerek azért a tökház lakóival is megismerkedik.

Für Anikó most is zseniális, a kedvencem még mindig, amikor Mazsolát szólaltatja meg:

Érdekes, hogy Bálint Ágnes fehér alapon fekete foltosnak írta meg Tádét, aki a bábfilmben rózsaszín foltokat kapott.

Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

Für Anikó előadásában
75 perc
A CD-n található mesék:
Vigyük haza
Tádé orra
Ki fürdik előbb
Sárgarépa
Alvóbaba
Hol kicsi, hol nagy
Tengeri csata
Hol az a Tádé
Kossuth Kiadó, 2008
1990 Ft
A CD azonban nem tartalmazza a könyvben szereplő Tigrisjáték c. mesét.

A néhány héttel ezelőtti Mazsola-rajongásom ezt a hangoskönyvet meghallgatva csak fokozódott. Mert Mazsolával mindig történik valami, és akármilyen szeleburdi ez a zöld kismalac, nem lehet nem szeretni.

Ezen a hangoskönyvön is nyolc mesét hallgathatunk meg, és ismét találkozhatunk Mazsolával, Manócskával, Fülöpkével és Varjú bácsival, de Mazsola új barátra is szert tesz Menyus, a medvebocs személyében, és megismerhetjük Rezsőkét, a kis rókát is.

Mazsola kedvenc elfoglaltsága továbbra is a turkálás, ami sokszor hasznosnak is bizonyul, de legalább ennyiszer okoz vele valamilyen galibát, amit előbb-utóbb igyekszik jóvá is tenni.

A turkálás mellett Mazsola nagy focirajongó is, amit remekül bizonyít a Kukoricarajongók Kupája című epizód, melyben Mazsola kedvenc csapata, a Mangalica FC bejut a Bajnokok Ligája, akarom mondani a Kukoricarajongók Kupája elődöntőjébe, ahol a külföldi Bergshire FC-vel méri össze erejét.
Sajnos - Manócska legnagyobb bánatára - nem a tévé, hanem a rádió közvetíti a meccset, amit Mazsola a tökházban hallgat Menyussal.

Ezek mellett fény derül A tavasz hírnökeire is, Rezsőke olyan új dolgokkal ismerteti meg Mazsolát, mint a papírsárkány és a kedvező széljárás, és ahogy már megszokhattuk, kalandokból, lustaságból, hencegésből és falánkságból most sincs hiány.

Azért arra kíváncsi vagyok, Manócska vajon milyen zsírt ken a kenyérre, amit Mazsola Menyus barátjához hasonlóan piros paprikával megszórva jóízűen el is fogyaszt?

Mindegyik mesét nagyon szerettem, de a két kedvencem a már említett Kukoricarajongók Kupája és A vaddisznó lett, melyben Mazsola megnézi A világjáró vaddisznó című színes, szélesvásznú filmet, és a moziból hazatérve Manócska és Varjú bácsi legnagyobb megdöbbenésére, felcsap vaddisznónak.

A kicsik és a nagyok is biztosan szeretni fogják ezeket a meséket Für Anikó továbbra is nagyszerű előadásában. Mert Mazsola történetei kortalanok, bűbájosak és mindig tartogatnak valamilyen tanulságot.

Bálint Ágnes: Megint Mazsola
Für Anikó előadásában
Audió CD - 75 perc
Kossuth Kiadó - Mojzer Kiadó, 2007
1990 Ft
A könyvváltozat a Holnap Kiadónál jelent meg (68 oldal, 2013 - 2500 Ft, 72 oldal, 2015 - 2700 Ft)

Mazsolát, a kis zöld malacot talán nem kell bemutatnom, hiszen mindannyiunk számára ismerős a tévéből és/vagy a mesekönyvből. De aki eddig még nem hallott róla, vagy csak nosztalgiázni szeretne, nyugodtan olvasson tovább.

Annak idején én is néztem a Mazsolát a tévében, de valamilyen megmagyarázhatatlan okból a mesekönyv nem volt meg, így ezt a hiányosságomat most hangoskönyv formájában pótoltam.

Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy nap fedél nélkül maradt, ugyanis korábbi otthonát - egy ócska kalapot - egyszerűen elfújta a szél. Szerencsére Manócska talált egy jókora sütőtököt, ahová beköltözött. Csakhogy egy este csámcsogásra lett figyelmes: egy kis malac éppen az új otthonát kezdte el enni! Manócska előbb el akarta zavarni a kis falánkot, végül befogadta Mazsolát, akivel mindig történik valami.

A tisztára mosdatott Mazsola már régen aludt, mikor a varjú és Manócska még mindig róla beszélgettek.
- Nagy gond a házban egy ilyen kismalac - vélte a varjú. - Nem is mindenki vállalná.
Manócska erre mindössze annyit mondott:
- Persze az egyedüllét legalább olyan gond. És így mégiscsak vígabban telik az idő.

A CD-n hallható nyolc meséből megtudhatjuk, hogy sikerült valakinek megfürödnie, leszoknia a csámcsogásról, milyen egy hencegő, irigy, lusta kismalac, aki valójában jószívű és segítőkész, van lelkiismerete és egyszerűen imádni való.
Mazsola és Manócska mellett megismerkedünk Egérkével és Fülöpkével, akik szívesen játszanak Mazsolával, és felbukkan Varjú bácsi is, aki Manócska régi barátja.

Mind a nyolc mese bűbájos, tanulságos és nem lehet nem szeretni. Für Anikó előadásában pedig pláne nem, aki zseniálisan bújik minden szereplő bőrébe. Kicsiknek, nagyoknak remek kikapcsolódás.
Már alig várom, hogy meghallgathassam a következő részt.

Bálint Ágnes: Mazsola
Für Anikó előadásában
Audio CD - 66 perc
Kossuth Kiadó - Mojzer Kiadó, 2006
1990 Ft
A könyv idén is megjelent a Holnap Kiadónál: 80 oldal, 2700 Ft

Leonardóról tudjuk, hogy igazi reneszánsz ember volt, hiszen nemcsak ebben a korban élt, de briliáns festő, szobrász és mérnök is volt. Az írói oldaláról viszont kevesebben ismertük, pedig ez igazán említésre méltó.

Korábban könyvformátumban már megjelentek itthon is a meséi (Vox Nova Kiadó, 2010 - borító a bejegyzés végén, és egyszer majd szeretnék egy saját példányt), és a Kossuth Kiadó jóvoltából tavaly óta Für Anikó felolvasásában hangoskönyvben is megismerkedhetünk velük.

Nem véletlenül hasonlítják Aiszóposz és La Fontaine meséihez őket, de nekem a címeket elnézve és az első néhányat meghallgatva, eszembe jutott, mennyire szerettem amikor Phaedrus állatmeséit olvastuk latinórán. Így biztos voltam benne, hogy Leonardo meséit is szeretni fogom.

A polihisztor is a természetből választotta ki szereplőit, nagy részük valamilyen állat (bagoly, patkány, pók, tengelic stb.), illetve növény (diófa, fügefa, köles, cédrus stb.), de ezek mellett felbukkan a vízcsepp, a torony, a borotvapenge és a kő is.

Ahogy a bejegyzés címéből is kiderül, minden mese rövid, Leonardo nem szaporítja a szót, ám annál fontosabb tanulságokat tár elénk. Olvashatunk a hiúságról, a nagyravágyásról, csúfolódásról, jótettről és amit cserébe kapott a jótevő.

Egy-egy szereplő több történetben is felbukkan (pl. a bagoly és a fügefa), és bár a mesék több mint fél évezrede íródtak, a hallgató ugyanúgy tisztában van vele, hogy minden szereplője egy-egy emberi tulajdonságot jelenít meg. És valljuk be, az eltelt évszázadok óta az emberiség ezen a téren egy csöppet sem változott. Ma is vannak hiú, nagyravágyó, telhetetlen emberek, de - hála az égnek - önzetlenek is akadnak még.

A CD-n található huszonnyolc történet között mindenki megtalálja a kedvencét, akár többet is. A mesék végén hallható zenék is legalább annyira zseniálisak, mint a szövegek és Für Anikó előadása. Utóbbi kettő csak még kerekebbé teszi az adott mesét, imádtam a kárörvendést megjelenítő zenéket.
Azért hozzáteszem, hogy ezek a mesék nem a legkisebbeknek íródtak, a célcsoport egyértelműen a felnőtt korosztály. Bár a középiskolás korosztály számára is tanulságosak lehetnek.

Mindegyik mese nagyon tetszett, de végül A hiú borotvapengét emelném ki, annak is az utolsó mondatát, mert ma is legalább annyira aktuális, ahogy Leonardo korában volt.

A hiú borotvapenge
Egy borotvapenge önállósította magát, kibújt a tokjából, és kifeküdt a napra. Rettenetesen büszke volt magára - ahogy csillogott rajta a fény, valóban lenyűgöző látványt nyújtott. "Menjek vissza a sötét borbélyüzletbe?"- háborgott magában. - "Hogy én vagdossam mosdatlan parasztok szakállát, és kaparásszak zsíros tokákon? Még mit nem!" Szépen bebújt egy fa odvába, és csak néhány hónap múlva jött elő újra a fényre, hogy csodálja magát. Addigra viszont megette a rozsda - a borbélyüzlet pedig nem érezte meg a hiányát, csilingelő ajtajától továbbra is sima, illatos tokával távoztak az elégedett parasztok. A tanulság: ne a látszatra adj, inkább műveld magad te szerencsétlen, különben rozsdás lesz az agyad!

Leonardo Da Vinci meséi
Felolvassa: Für Anikó
Fordította: Szálinger Balázs
Audio CD
Kossuth Kiadó, 2014
990 Ft
A mesét innen hoztam

Mottó

.

Aki keres...

.

"A hősök sem teljesen makulátlanok, és egyetlen antihős sem csak rossz."

Andrea

Itt is megtalálsz

Népszerűek a héten

Bejegyzések

Szerzők

Műfajok, egyebek

Kiadók

Hozzászólások

Híres ember

Ország, város

Nemzetiség szerint

Személyiségtípusok

Sorozatok