• Főoldal
  • A blogról
  • Enneagram 4 típusok
  • Versek A-tól Z-ig
  • Verslelőhelyek
Könyvörömök
Mondanom sem kell, hogy azonnal beleszerettem a borítóba :). Igen, festmény van rajta, méghozzá  
Ilya Repin Micsoda szabadság c. képe ;).

Fülszöveg:
Tíz újabb nagyszerű történet Alice Munrótól, a Nemzetközi Man Booker-díj 2009-es díjazottjától. Miközben még mindig a régi témái foglalkoztatják - szerelem, barátság, házasságtörés, gyereknevelés, család, betegség, aljasság, árulás és megbocsátás -, ezekben az élet alkonyán keletkezett szövegekben egyre inkább jelen van a kiszolgáltatottság, az erőszak és a magány is. A Munrótól már megszokott pontos, szikár, múltidéző szövegek vakmerőbbek és provokatívabbak, mint valaha. Az öntörvényűek, a társadalmon kívüliek és a betegek mellett ezúttal felbukkannak a józanok és átlagosak is, akiknek életét az előbbiek visszafordíthatatlanul megváltoztatják.
  
Alice Munro: Mennyi boldogság!
Fordította: Mesterházi Mónika
344 oldal
Park Könyvkiadó, 2011
3900 Ft
Várható megjelenés: április 4. Az Alexandrában már biztosan kapható, most néztem meg ;).

Egy perditatörténet:

Fülszöveg:
Párizs a hatvanas években. A 25 éves, fiús életet élő homoszexuális lány elrontott orvosi tanulmányai és az első, szerencsétlenül végződő szerelem után az éjszakai életbe veti magát. Gigola néven tökéletesen férfias dendivé válik. Szmokingban jár, vörös szegfűvel a gomblyukában, ezüstgombos, kobra fejű botot lóbálva. Így lesz a Pigalle prostituáltjainak és az előkelő negyedek gazdag nőinek a kedvence lesz, lányokat futtató, kifinomult selyemfiú-lány.
Dől a pénz és az alkohol. De találkozása a távolságtartó Alice-szal, aki a legjobban ellenáll vágyának és uralkodásának, a hanyatlását jelenti.
Az 1972-ben kinyomtatott Gigolát akkor a cenzúra betiltotta. A "kígyófejű bot gombjának" erotikus képe riasztotta volna el a véleményformálókat? Évtizedekkel később Gigola még mindig a hatvanas évek Pigalle-jának egyik legelbűvölőbb (vagy legbotrányosabb) személyisége.

Laure Charpentier: Gigola - A selyemfiú-lány
Fordította: Dr. Kertész János
228 oldal
K. u. K. Kiadó, 2011
2400 Ft
Várható megjelenés: április 7.

Végre egy ezer éve beszerezhetetlen könyv is újra kiadásra kerül, bár borító még sehol sincs róla és egyedül a Libriben rendelhető csak elő:
 Italo Calvino: Ha egy téli éjszakán egy utazó 

Fülszöveg:
Nyájas Olvasó! Új regényének első mondatával így szólít meg téged a szerző, Italo Calvino: Italo Calvino új regényét, a Ha egy téli éjszakán egy utazó-t kezded éppen olvasni... Kényelmesen elhelyezkedsz tehát, és olvasnád. De jaj, a mese megszakad: s aztán valami baj az újabb kötettel is van, amit hibás példányod helyett a könyvesboltban kapsz. Nyomozásba fogsz hát, nyájas Olvasó. Kíváncsi vagy a mesére. Amikor azonban a mese fordulóponthoz ér, valami mindig történik. A könyv elvész, ellopják, elkobozzák, műanyagba öntik, gépbe táplálják, szavakra bontják, betiltják, megsemmisítik, bezúzzák. Még szerencse, hogy nyomozásod roppant regényesnek bizonyul. Egyre újabb és újabb kalandokba botlasz: beleszeretsz az Olvasónőbe, együtt nyomoztok, el-elváltok, majd ismét találkoznak az útjaitok. Tíz regény végül is megmarad izgalmas torzónak. A tizenegyediket - a sajátodat fejezd be te, nyájas Olvasó! Italo Calvino (19231985) a XX. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotója volt. Emlékezetes regényét az életműsorozat második köteteként jelentetjük meg most új kiadásban.  

Fordította: Telegdi Polgár István
304 oldal
Európa Kiadó, 2011
2900 Ft
Várható megjelenés: április

A mostani drámák és színművek iránti rajongásomnak kedvez a Geopen Kiadó:

„Lessing ebben az éles eszű században is a legokosabbak közé tartozott. A pascali embertípusba, amelynek emésztő szenvedélye az igazság, amelynek öncél és legfőbb gyönyörűség a gondolkodás. Műveinek máig ható varázsát az adja, hogy át tudják sugározni az olvasóba a gondolkozás közben érzett örömet. Látjuk, hogyan születik meg szemünk előtt, hogyan ölt testet, lesz egyre harcosabb és diadalmasabb a gondolat. Egy csodálatos értelem karon fog bennünket, és megmutatja nekünk műhelyének titkait” Szerb Antal, A világirodalom története
A német Gotthold Ephraim Lessing a felvilágosodás kiemelkedő alakja, drámaíró, esztéta, dramaturg, a modern színházi kritika megteremtője. Művei Magyarországon alig ismertek, a máig legteljesebb Lessing-válogatás több mint ötven éve jelent meg magyarul, esszéinek csupán töredéke olvasható nyelvünkön. Darabjait német nyelvterületen játsszák, de Magyarországon alig. Pedig Kazinczy Ferenc már a 18–19. század fordulóján felismerte jelentőségét, és csaknem valamennyi drámáját lefordította. A Bölcs Náthán nagy ritkán felbukkan egy-egy hazai színház műsorán, de más műve nem.
A Fenyő Ervin összeállításában megjelenő kötet a Lessing-darabok teljes válogatása, amely Szeredás András tolmácsolásában eddig magyarul nem olvasható színdarabokkal, töredékekkel és két dráma újrafordításával is kiegészült.

Gotthold Ephraim Lessing: Drámák
Fordította: Szeredás András
784 oldal
Geopen Kiadó, 2011
4500 Ft
A kiadó honlapja szerint már kapható.


Mivel végre van borító és ráadásul olasz, így őt sem hagyhatom ki:
Egyszer átmennek Elbára - persze úszva, mondták -, és soha többé nem jönnek vissza.

A fiatal Silvia Avallone regénye a tavalyi év egyik legnagyobb könyvszenzációja volt Olaszországban. A színhely az Elba szigetére néző, toscanai Piombino. Ennek a tengerparti városnak azonban nem sok köze van a "sole mió"-s Itáliához. A helyi iparnegyedben vagyunk, ahol nyáron a bénító forróság, télen pedig a kongó üresség és a szitáló eső miatt bágyadt unalom az élet. Az itt élők hozzászürkültek a környezetüket uraló acélművekhez, a lerobbant bérházrengeteghez, a koszos és olajos tengerparthoz. Az agyonhajszolt apák és a drogmámorba menekülő nagyfiúk az acélgyárban dolgoznak, az asszonyok pedig harmincévesen már püffedt lábbal, fásultan végzik a háztartási teendőket.
A két főszereplő kamasz lány, Anna és Francesca, mégis úgy érzi: csupa ígéret az élet, övék a világ. A végtelen boldogsághoz már csak az kell, hogy betöltsék a tizennégyet, részt vehessenek a nyári ünnepen, megismerjék a testi szerelmet, és eljussanak a napfényben fürdő szemközti szigetre. Lehet-e ez a kiút sivár valóságukból?
Kamaszregénynél jóval több: lebilincselő sodrású, váratlan fordulatokban és erotikus intermezzókban, miniatűrszerű pontossággal kidolgozott jellemrajzokban gazdag, eleven lüktetésű mű az Acél. Egy kiábrándult új korosztály szigorú látlelete Itália sötétebbik feléről.

Silvia Avallone: Acél
Fordította: Lukácsi Margit
504 oldal
Európa Kiadó, Modern Könyvtár, 2011
2900 Ft
Várható megjelenés: április 13.
Részlet a könyvből


Egy gyönyörűség, amit megint csak a Libriben lehet előjegyeztetni:

 A világ múzeumai sorozat 3. kötete

A Bécsben 1891-ben megnyílt Kunsthistorisches Museum a világ egyik legjelentősebb művészeti gyűjteménye. Bár festménykollekciója számottevő részében olyan művekből áll, amelyek Lipót Vilmos főherceg, Németalföld kormányzója szerzett meg, a Habsburg család több nemzedéke munkálkodott gyarapításán. Állami tulajdonba 1918-ban, a köztársaság kikiáltásakor került. A képtár egésze, mintegy ezernégyszáz alkotás bemutatásával, az európai festészet átfogó panorámáját nyújtja.


 Kunsthistorisches Museum - Bécs
160 oldal, színes képekkel
Grafo Kiadó, A világ múzeumai sorozat
4900 Ft
Várható megjelenés: április 5.  



Végül még egy könyv az Európától, ami ráadásul magyar :)


 Fülszöveg:
Az "Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is.
Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva.
Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." 
 (Tandori Dezső)

Vámos Miklós: Apák könyve
544 oldal
Európa Kiadó, 2011
3500 Ft 
Várható megjelenés: május 6.


Április 14. és 17. között pedig immáron 18. alkalommal kerül megrendezésre a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison.
Az eseményről bővebben itt lehet olvasni.
Aki teheti, menjen el, nézelődjön helyettem is.
"Kareninék, férj és feleség, továbbra is egy házban éltek, mindennap találkoztak, de teljesen idegenek voltak egymás számára. Vronszkij nem fordult meg Alekszej Alekszandrovics házában, de Anna házon kívül találkozott vele, s ezt a férje is tudta."
Röviden és tömören ennyi a fő szál összefoglalása. De remélem, senki sem éri be ennyivel, elvégre mi lesz akkor a többiekkel? A cselekményre nem is térnék ki a továbbiakban, remélem, mindenki nagyjából tisztában van vele, hanem nézzük a többieket! Hiszen nem maradhat ki Sztyepan Arkagyics, Anna bátyja; Dolly, a sógornője; Kitty, előbbi húga és Levin, akiben Tolsztoj önmagát írta meg.



A hat hét alatt, míg a regényt olvastam (csendben megjegyzem, ment volna gyorsabban is), teljesen magával ragadott a kor, a szereplők, az egész miliő, és ahogy a címben is szerepel Kitty mondata, amikor először találkozik Annával, engem is elvarázsolt. Aki azt hinné, hogy az Anna Karenina csak egy házasságtörő asszony története, ki kell, hogy ábrándítsam. A felsoroltakon kívül sokan feltűnnek, akik fontos szerepet kapnak az idézetben szereplő három ember életében. 


Miközben szó esik, politikáról, vallásról, társadalmi pozíciókról, mezőgazdaságról, gazdaságról - főleg Levinnek köszönhetően -, Tolsztoj az idegeinkkel is játszik. Amikor éppen belemerülnénk valamely páros életének egy izgalmas szakaszába, hirtelen a következő fejezetben már másokkal találkozunk. Zseniális, ahogyan a szereplők érzéseit bemutatja és fokozatosan összeérnek a szálak. 
"Anna Dolly sovány, elkínzott arcára nézett, a porlepte ráncokra, s azt akarta mondani, amit épp gondolt is, azaz hogy Dolly lefogyott; de aztán eszébe jutott, hogy ő maga meg megszépült, a Dolly szeme is ezt mondta - fölsóhajtott hát, s magáról kezdett el beszélni.
- Rám nézel - mondta -, s azt gondolod, lehetek-e boldog a helyzetemben. És itt van, látod! Szégyellem bevallani, de megbocsáthatatlanul boldog vagyok. Valami varázslat történt rajtam, mint amikor az ember álmában fél, szorong, aztán hirtelen fölébred, s azt érzi, hogy a félelmei nincsenek többé. Én is fölébredtem. Átéltem a gyötrelmeket, a rettenetest, s most már rég, különösen mióta itt vagyunk, olyan boldog vagyok! - S félénk, kérdő mosollyal pillantott Dollyra."

Bizony, nem könnyű olvasmány, de  ha az elején hagyjuk, hogy magával ragadjon, a későbbiekben sem lesz probléma. De mi mást is mondhatna, aki önkényesen az idei évet e könyvének kiáltotta ki? Persze, persze, néha nekem is sok volt Levin filozofálásából, de nem ő az egyetlen, akinek valamely gondolata valaha az eszébe jutott. Elvégre ő testesíti meg a tolsztojániznust.


Sajnálom és nem is értem, annak idején miért nem volt kötelező, miért volt elég az Ivan Iljics halála, miért ugrottunk át ezen a regényen? Biztosan akkor is szerettem volna. Az eseményem résztvevőinek és mindenkinek üzenem, aki még nem vette kezébe, hogy bátran tegye meg. Hogy miért? Mert egyrészt a plazacicákat rendkívül hatásosan lehet sokkolni azzal, hogy az ember Anna Kareninát olvas (ami elég szomorú, mert ezek szerint ők sosem fogják elolvasni és nem tudják, mit veszítenek), másrészt az olvasás ideje alatt ragacsokkal jelölgettem be az idézeteket és a két kötetben összesen (egy-kettő még nincs bejelölve) huszonhármat használtam fel. 
Íme a bizonyíték: 




Ezek után pedig az esemény is megérdemel egy saját gyártású képet:



A regény számos filmfeldolgozást megért, az 1997-es láttam és Sean Bean nem Vronszkij!.
Egy szó, mint száz: tessék Anna Kareninát (is) olvasni! :)




Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina I-II.  
Eredeti cím: Анна Каренина
Fordította: Németh László
1060 oldal
Európa Kiadó (diákkönyvtár), 2006
1500 Ft
A regény a MEK-ben.

A Kultúrmisszóval kapcsolatban jutott eszembe, hogy mostanában nemhogy regényt, novellát nem olvasnak sokan, de még kevesebben vannak, akik verseskötet vesznek a kezembe. Nemhogy kortársat, de még klasszikust sem. Miért lehet ez? Ennyire megcsömörlöttek vajon az iskolában? Ennyire elege lett volna az embereknek a költészetből? Sok volt az a néhány vers, amit memoriterként adtak fel annak idején?
Emlékszem, gyerekkoromban talán minden szombat este - amikor még csak 1-es meg 2-es csatorna volt - a Híradó után volt az "Egyesen" a Vers mindenkinek, ahol egy-egy nagyszerű színész mondott el egy verset. Aztán eltűnt. Talán tavaly vagy azelőtti évben Kamarás Iván ötlete kapcsán született meg a Mobilvers, ami a Vers mindenkinek  modern változata lett. Itt mobiltelefonon rögzítettek egy-egy verset. De mostanában már ezzel sem találkoztam. Egyedül a Duna TV-n hallhatunk verset a déli harangszó után és valamikor éjszaka. Egyértelmű, mennyire optimális az időpont, hiszen délben a legtöbben otthon sincsenek, éjjel meg általában ilyenkor már alszik a nép.
Miért jobb napi szappanoperát meg valóságshowt nézni egy-egy néhány perces vers helyett? Kíváncsian várom  a véleményeket :). Tessék hozzászólni!!! :)

Bevallom, a kortárs magyar költészettel kicsit hadilábon állok, de igyekszem megismerkedni vele, addig is két klasszikus verset hoztam: Arany Jánostól A walesi bárdokat (most véletlenül bukkantam rá) és Csokonaitól A Reményhezt, melynek sorai mostanában gyakran eszembe jutottak.


Arany János: A walesi bárdok Sinkovits Imre előadásában:



Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Sztankay István előadásában:

          Ma este az alábbi e-mailt kaptam, amelyben a segítségemet kérték és természetesen örömmel teszek eleget a felkérésnek :).

"Egy csupa huszonéves fiatalból álló, független stábbal az év eleje óta egy dokumentumfilmet forgatunk Versmob 0411 címmel. A célunk annyi volt, hogy fölkutassuk a kortárs magyar költészetet, beszélgessünk minél több költővel arról, hogy hol van ma, 2011-ben a vers, a rím, az irodalom helye és szerepe a világban.

44 költővel volt lehetőségünk beszélgetni, közülük készítettünk interjút a 18-éves Kemény Lilivel, a 82 éves Kányádi Sándorral, Akkezdet Phiai tagjaival, Varró Danival, Karafiáth Orsolyával, Bereményi Gézával, Lovasi Andrással, Parti Nagy Lajossal, Térey Jánossal, stb. A filmet keresztül-kasul az országban, Soprontól Pécsig, Szegedtől Budapestig, Győrtől Szajláig forgattuk.

A fölvett 50 órányi interjúanyagunkból április 11-re, a költészet napjára egy 20-30 perces kisfilmet vágunk, amit a versmob.hu című portálon fogunk publikálni. Ezen az oldalon a film és innen szabadon beágyazható vimeós videóként április 11-től teljesen ingyen korlátlanul elérhető lesz bárki számára.

A dokumentumfilm párjaként egy 10 perces fikciós kisjátékfilmet is készítünk, ami keretbe foglalja majd a dokumentumfilmet. A Virrasztás című webfilmünket Trill Zsolt, Kovács Krisztián és Petrik Andrea főszereplésével és DJ Bootsie zenei közreműködésével szintén a költészet napján fogjuk publikálni."

Mivel A Költészet Napjáról tavaly is megemlékeztem, idén  egy újabb videót is hozok, hála a Versmob csapatának. Ahogyan Adél is fogalmazott az e-mailben "a költészet egy nagyon is élő, vagány és fantasztikus dolog."  Mondanom sem kell, hogy teljesen egyetértek vele és remélem, sokakhoz eljut majd a film és az üzenetük :).



versmob 0411 [trailer] from versmob on Vimeo.
A VIRÁGÁRUSLÁNY  (bizonytalanul tiltakozva) Nekem éppúgy szabad itt maranni, mint magának.
A NOTESZES Olyan nőnek, aki ilyen elkeserítő, förtelmes hangokat képes kiadni a torkán, sehol a világon nem szabad megmaradnia... annak nincs joga élni. Jusson eszébe, hogy maga emberi lény, akinek lelke van, akinek megadatott az artikulált beszéd képessége! Jusson eszébe, hogy a maga nyelve Shakespeare nyelve, Milton nyelve, a biblia nyelve! Ne gőgicséljen itt, mint egy epebajos gerlice.
A VIRÁGÁRUSLÁNY (le van sújtva; részben csodálkozó, részben könyörgő pillantást vet rá, de a fejét nem meri felemelni) Hű-ű-ű...
A NOTESZES (jegyez) Úristen! Micsoda hang! (Jegyez, majd kezében a notesszel a lány minden egyes hangját pontosan utánozza) Hű-ű-ű...
A VIRÁGÁRUSLÁNY (annyira mulattatja a produkció, hogy akarata ellenére elneveti magát) Mi a franc!...
A NOTESZES Látja, hallja ezt a nőszemélyt a hajmeresztő dialektusával? Élete végéig ki nem vakarodna az utca mocskából. Nos, uram, én ebből a lányból három hónap alatt olyan hercegnőt faragok a módszeremmel, hogy megállja a helyét bármelyik nagykövet estélyén... sőt olyat, hogy felvennék akár szobalánynak vagy boltoskisasszonynak - mert ahhoz kell ám csak jó kiejtés! 


 A tegnapi esős délutánon valami vidámra vágytam. Ekkor jutott eszembe a Pygmalion. Másodikban (gimnáziumban) vettük Ovidiustól a Metamorphosest (Átváltozások), és sorra került az eredeti történet is, a tanárnőm pedig szóba hozta G. B. Shaw színművét, ami már akkor is néhány éve szépen várt a sorára a testvérei között (a testvérek a PopulArt sorozatot jelentik). 
Végre előkerestem, és már az elején sokszor mosolyt csalt az arcomra, és ez végig így maradt. 

Egy nyári, londoni estén, melyen szakad az eső, néhány ember gyűlik össze a Szent Pál-templom előtt, itt keresve menedéket. Van köztük fiatal és idős, anya és lánya, egy virágáruslány és egy férfi, aki a noteszébe jegyzetel. A téma természetesen az időjárás és az, hogyan juthatnak haza. Hamarosan kiderül: a noteszes úr bárkiről megtudja mondani honnan származik, amint egyetlen mondatot kiejt a száján, míg a virágáruslány kosarával és beszédével hívja fel magára a figyelmet. Az eső elálltával a kis csapat létszáma megcsappan, ám a jelenlévők megtudják, hogy a noteszes egy híres nyelvészprofesszor, Higgins; az ácsorgók közt pedig Pickering ezredest fedezzük fel. Ők ketten fogadást kötnek, hogy a szabad szájú és rondán beszélő Elizából, a virágáruslányból hat hónap alatt Higgins úrinőt farag, míg Pickering minden költséget állni fog, mely ez alatt felmerülhet. Így hát Eliza hamarosan a Wimpole Streeten találja magát, ahol a professzor él. Azonban a tanulás sem indul zökkenőmentesen:

PEARCE-NÉ (Higgins házvezetőnője) Magának itt a helye. Ez lesz a hálószobája.
LIZA Jaj, nem tunnék itt megalunni, jóasszony! Nagyon puccos ez a magamfajtának. Egy frászba vónék, hogy hozzáérek valamihöz. Nem vagyok még hercegnő, tudhassa!
PEARCE-NÉ Magának is olyan tisztára kell mosdania, mint ez a szoba: akkor majd nem fél tőle. Engem pedig ne jóasszonynak szólítson, hanem asszonyomnak. (Kinyitja a fürdőszobává alakított öltözőszoba ajtaját)
LIZA Azannya! Hát e' mi? Itt szokják mosni a ruhát? Micsoda muris nagy vájdling!
PEARCE-NÉ Ez nem vájdling, ebben mosdani szoktunk, lányom. Ebben fogom én magát mindjárt tisztára mosni.
LIZA Csak nem képzeli, hogy belemászok, csupa víz lennék. Azt má nem! Bele is halnék! Vót arra mifelénk egy spiné, az minden szombaton ezt csináta, de el is patkót rövidúton.
PEARCE-NÉ Higgins tanár úrnak külön fürdőszobája van odalent, és minden reggel hideg fürdőt vesz.
LIZA Vasbul van az a pacák!
PEARCE-NÉ Ha maga egy szobában akar tartózkodni a tanár úrral és az ezredes úrral, hogy tanuljon tőlük, akkor magának is fürödnie kell. Ha nem fürdik, nem fogják állni a szagát. De fürödhet olyan meleg vízben, amilyenben tetszik. Itt van két csap: hideg, meleg.
LIZA (sírva) Köll is nekem! Kutyának való az! Bele is pusztulnék! Sose mártóztam én meg életemben tetőtül talpig.
PEARCE-NÉ Hát nem akar tiszta lenni, csinos, illatos, mint egy úrinő? Tanulja meg, hogy a lelke sem lehet tiszta az olyan lánynak, akinek a teste ragad a piszoktól.
LIZA Brühühhü!!!!
PEARCE-NÉ Ne bőgjön, hanem menjen be a szobájába, és vessen le mindent. Azután bújjon bele ebbe (a fogasról egy fürdőköpenyt akaszt le, és a lány kezébe nyomja), és jöjjön vissza. Majd én elkészítem a fürdőt.
LIZA (könnyek között) Ne, ne, ne!!! Nem vagyok én ahhoz szokva! Nem szokok én pucérra vetkőzni! Nem való az, tudhassa.
PEARCE-NÉ Bolond beszéd, gyermekem. Hát este tán nem vetkőzik le, mikor ágyba fekszik?
LIZA (megbotránkozva) Má mér vetkőznék le? Bele is halnék. A szoknyámat, azt levetem, persze. 


   
Az öt felvonás alatt sokat nevettem, miközben felbukkant a színen Eliza apja, a már korábban említett anya és lánya (akiknek a későbbiekben fontos szerepük lesz), ill. Higgins anyja is. 
  
A lezárás számomra kicsit szokatlan volt, ugyanis a függöny legördülte után G.B. Shaw maga mondja el, és nem a szereplők szájába adja későbbi életük alakulását. 

Erősen ajánlott együltőhelyben  elolvasni a színművet, elvégre nem hosszú, de úgyis kíváncsivá teszi az olvasót az előző felvonás vége. 

A fordítás szenzációs, viszont  szörnyű volt tapasztalnom, hogy Eliza beszédstílusa ma is használatos. Egyszerűen a hajam égnek áll, amikor valaki az oan alakot használja. Persze ez a műben vicces és nevet egy jót rajta az ember, de amikor ezt egy e-mailben vagy más írott formában olvassa, elgondolkodik. 
Higgins professzornak ma ki sem kellene mennie az utcára, elég lenne egy kis időt eltöltenie az interneten és máris listát írhatna leendő tanítványairól...


Ha valaki ebben a tavasszal érkezett szinte téli időben egy kis vidámságra vágyik, bátran vegye a kezébe, nem fog csalódni.

1938-ban filmet is forgattak belőle Leslie Howard és Wendy Hiller főszereplésével, míg  1964-ben készült a My Fair  Lady, ami minden idők egyik legsikeresebb musicale George Cukor rendezésében, Audrey Hepburnnel és Rex Harrisonnal a  főszerepben, amit Mindenkinek ajánlok, de előbb azért olvassa el az eredeti művet is, mely napjainkban is szerepel a színházak repertoárján. 



G. B. Shaw: Pygmalion
Fordította: Mészöly Dezső
107 oldal
INTERPOPULART KÖNYVKIADÓ, 1996
Tudtommal jelenleg ebben a kiadásban kapható:
 G. B. Shaw: Színművek
1212 oldal
Európa Kiadó, 2008
5900 Ft 
Aki szeret és tud is gépen olvasni, itt elolvashatja (az idézeteket is innen hoztam).
Képek: Google.hu


Eliza Barbie
"- Marie Antoinette-ről beszélünk és arról a képről, amit róla barkácsolt össze magának a nép. - Jenny lehúzza jobb mutató- és középső ujjáról a gyűrűket, bal kezében meglengeti őket, majd újra fölveszi.
- A barkácsolásban sajnos ő maga is benne volt, mégpedig mindkét kezével - ismeri be Sybille. - Túl sokáig pocsékolta a pénzt meg a saját esélyeit. Ha valaki állandóan az egekben jár, annak számolnia kell azzal, hogy fölingerelheti mindazokat, akik ezenközben a mocsokban csúszkálnak négykézláb, hogy az ő padlóját súrolják és fényesítsék. Előbb-utóbb kerül valaki, akinek kedve szottyan lerántani a fellegek közül, és...
- ...és jól beletunkolni a mocsokba - mondja Barbara, miközben a macskáját dédelgeti. - Az obszcén mocsokba."


Sybille Schlick 38 éves friss Oscar-díjas filmrendező eddig kizárólag vígjátékokat dirigált, azonban 11 éves fia, Louis történelem házi dolgozata hatására úgy dönt, filmvászonra viszi a tragikus sorsú Marie Antoinette  utolsó napjait. Ehhez összeül a kupaktanács, amelynek nőtagjai mindannyian 38 évesek, Karla (aki nevével ellentétben férfi és díszlet- és jelmeztervező). Feladat: a megjelent rendező, díszlettervező és a producer a történész Barbara segítségével kiválassza a három jelölt közül a megfelelőt a címszerepre. Természetesen a jelöltek között megindul a rivalizálás, azonban a többiekkel együtt számos párhuzamot fedeznek fel Marie Antoinette élete és a saját életük, ill. mai világunk között. A beszélgetés fő témája a pornográfia, azon belül is a korban a királynéról megjelent pamfletek, amelyek a megérkezése után nem sokkal látnak napvilágot. Marie Antoinette, Mária Terézia lánya még 15 éves sem volt, amikor házasságot kötött a nála egy évvel idősebb trónörökössel, akit 1775-ben XVI. Lajos néven királlyá koronáztak. Házasságuk, pontosabban házaséletük nem indult egyszerűen, így rögtön megindultak a találgatások, a pletykák a királyi párral kapcsolatban.




 
A királyi hálószobák mellett bepillantást nyerünk a francia társadalom életébe, csakúgy, mint a kívülről gyönyörű, belülről azonban a mocsok lepte Versailles-ba. Már olvastam arról, hogy a higiénia nem igazán volt ismert fogalom a korban, de most nagyon megdöbbentem.

A színésznők rivalizálása és nyafogása egyszer-kétszer zavart, azonban az írónő alapossága, melyet a könyvben Barbara testesít meg mindenért kárpótolt. Nem is gondolnánk, hogy már akkoriban létezett a ma is aranykorát élő bulvársajtó és az elégedetlenség micsoda pletykáknak ad alapot. Ami a legjobban megdöbbentett, hogy választ kaptam arra, miért szerették az emberek - és véleményem szerint ma is vannak ilyenek - a nyilvános kivégzéseket. Hihetetlen, hogy örömüket lelték az általuk bűnösnek ítélt utolsó perceiben, abban, hogy megalázhatják. Azonban nem számoltak Marie Antoinette tartásával:
" - Ő is pont az a fajta volt. Mint aki nevet az exhibicionistán.
- Hogyhogy nevet? Vedd csak azt a képet, mikor a kivégzésre viszik a taligán... hát ott aztán nem nevet, keserűbben néz a halálnál is, nem is csoda.
- De egyenes háttal ül, nem sikoltozik, nem vinnyog segítségért. Egy álló órán át hurcolták azon a taligán az őrjöngő nép közt, akik mindenféle mocsokkal hajigálták. És akkor sem omlott össze, mikor a térre értek, a rengeteg várakozó elé, akik nyíltan kitombolták tébolyult gyűlöletüket. Ő ugyan nem mosolygott a vérpadra lépve, mint az az Eglé, de nem is habozott, nem is remegett. És ezzel valószínűleg a mulatság legjobb részétől fosztotta meg a nézősereg nagy többségét.
- Ó, szegények - szól Rita.
- Szegények bizony. A nagy többség bizonyosan szegény volt - magyarázza Sybille. - A nyilvános kivégzés intézménye nem volt más, mint a szegények peepshow-ja."

Emlékeim szerint Marie Antoinette legfeljebb említés szintjén szerepelt a gimnáziumi tananyagban, mindenesetre kíváncsi lettem az életére, hogyan vált fiatal lányból pazarló királynévá, akit annyi mindennel megvádoltak.

Tegnap ügyet kellett intéznem és sorban állásközben elővettem a könyvet. Azt hiszem, nem kell részleteznem a döbbent arcokat, amit nemcsak az olvasó ember, hanem a cím látványa kiváltott.


Lea Singer: Osztrák kurva - Tizenhárom beszélgetés Marie Antoinette királynéról és a pornográfiáról
Eredeti cím: Die österreichische Hure
Fordította: Falvay Dóra
204 oldal
Cartaphilus Kiadó, 2007
2500 Ft (ha egyszer megint akciós lesz, biztosan meg fogom venni)
Képek: Google

"- Lehetséges lenne, hogy ez a festmény a vétkes a gyilkosságokban?
- Az inspektor úgy bámult rám, mintha elment volna az eszem, ezért gyorsan hozzáfűztem: - Megmondtam, hogy ostoba gondolat.
- Az áldozatok emberi kéz által haltak meg, nem egy festmény alakjai ölték meg őket - szögezte le Katoen. - Másrészt az észrevételed tagadhatatlanul igaz. Talán valóban fontos szerepe van a képnek, csak másként, mint ahogy gondolod. Hol van most a kép?
- Bár tudnám. Itt mindenesetre nincs, mindenütt megnéztem."

1669 augusztusában szörnyű gyilkosság rázta meg Amszterdam városát. Egy kékfestő brutális módon megölte a feleségét és gyermekeit, ezért a Raphuis börtönében várja a halálos ítéletet, ahol öngyilkosságot követ el. A foglárok megdöbbennek az önmagán elkövetett tetten is. Két foglár: narrátorunk,  Cornelis Suythof (valós személy) és barátja, Ossel miután látta a cellát, szóba kerül közöttük egy festményt, melyet a kékfestő hozatott be a börtönbe titokban Ossellel. A képet Cornelis gyorsan elrejti a holttesthez érkezők elöl, majd barátja lakásába viszik. A festmény az elhunyt iparost és családját ábrázolja, első pillantásra Rembrandt munkájának tűnik, azonban a mester nem használt kéket, így megkezdődik a találgatás a festő kiléte után. Másnap ismét gyilkosság borzolja a kedélyeket: Ossel kegyetlen módon megölte az élettársát, így ő is a hírhedt dologházba kerül. Barátja beszélni próbál vele, azonban csak annyit tud mondani:
"A festmény, a festmény volt... kék..."

A korabeli Raphuis
 
A festmény különleges kék színe megbabonázza az embereket. De hogy ölni tudjon? Cornelis - aki maga is festő - ígéretet tesz Osselnek, hogy kideríti az igazságot, azonban amikor barátja lakására megy a képért, már csak a hűlt helyét találja.
A nyomozás a 17. században sem olyan egyszerű. Közben fontos szerepet kap az ekkor már nagy szegénységben élő Rembrandt és családja, műkincskereskedők, kereskedők, orvostudomány, történelem, vallás, sőt egy birkózó is.

Rembrandt háza ma Amszterdamban (forrás: Wikipedia)

 
Ebben a könyvben minden megvan, ami egy jó krimihez kell: bűntény, indíték, izgalom, cselszövés, ehhez jön némi történelmi háttér, egy kis festészet és persze Rembrandt mester. Kell ennél több?
(Olvasás közben  én is meglepődtem, hogy Rembrandt valóban nem használt kéket a festményein, egyszerűen nem szerette ezt a színt. Ismerem néhány képét, és eddig fel sem tűnt.)


Jörg Kastner: Az ördög színe Kék - Fény és árnyék Amszterdam aranykorában
Eredeti cím: Die Farbe Blau
Fordította: Almássy Ágnes
368 oldal
Geopen Kiadó, 2009
2990 Ft

Újabb bejegyzések Régebbi bejegyzések Főoldal

Keresés

Fordító/Translator

Mottó

"Sose felejtse el, aki minősít, egyben önmaga képét is felvázolja, saját igénye, ízlése, érdeklődése, érzékenysége irányát (...)." (Szabó Magda)

.

Mark Wolynn - Örökölt családminták

Ahogy mindjárt véget ér ennek az évnek a fele, ismét feltűntek a Hogyan valósítsd meg az áloméleted még 2025-ben  vagy a Hogyan indítsd újr...

Népszerűek a héten

  • Mark Wolynn - Örökölt családminták
    Ahogy mindjárt véget ér ennek az évnek a fele, ismét feltűntek a Hogyan valósítsd meg az áloméleted még 2025-ben  vagy a Hogyan indítsd újr...
  • Vers hétfőn ~ Tihanyi Tóth Kinga - Homokba írj
    Homokba írj, ha megbántottak, a hóba írd, ha nincs már semmid, az esőnek súgd, ha hited csorbult, a szélbe kiáltsd, ha nincsen senkid. Ne kő...
  • Émile Ajar - Salamon király szorong
    Émile Ajar ezúttal 1978 -ba, Párizs ba kalauzol bennünket, ráadásul három szuperérzékeny főszereplő társaságában.  Narrátorunk, a huszonöt é...
  • Alice Hoffman - Átkozott boszorkák
    Alice Hoffman regényét nyolc éve olvastam először, írtam is róla , és többen is csatlakoztak a könyv/film rajongótáborához a hozzászólásokb...
  • Vers hétfőn ~ Paul Valéry - Alvó nő
    Fordította: Rónay György Szivében mily tüzes titkot hevít a drága, virágot lehelő lélek a maszk alatt? Milyen haszontalan táplálékból fakad ...
  • Vers hétfőn ~ William Glendown - Boszorkányszombat
    A hegyeken túlra, messzire vágyom, Széllel-szőtt kavargó hópelyhek közé, Hol boszorkányszombatok vad tüze lobban, Ha éj ereszkedik a fenyves...
  • Vers hétfőn ~ Ady Endre - Most már megállhatok
    Ady Endre: Most már megállhatok Csak másért a másét Sohasem akartam, Csupán a viharért Nem jártam viharban. Becsületes szivem Becsületes jus...
  • Vers hétfőn ~ Tóth Krisztina - Lusták dala
    Gyere, lusta, feküdj mellém, kezdjünk együtt lustálkodni, és csak lógjunk itt egész nap, mint kötélen fél pár zokni! Gyere, bújj be mellém, ...
  • A kis szürke agysejtek nyomában - Ismerd meg az INFJ Enneagram 4 típust! - Hercule Poirot
    Téged is mindig érdekelt, mit is takarhatnak a híres kis szürke agysejtek, amiket a nagy Hercule Poirot előszeretettel emleget és használ, h...
  • Melinda Gates - A nő helye
    Melinda Gates 2019-ben megjelent könyvéről tavaly decemberig nem is hallottam, mígnem egy antikváriumban fel nem fedeztem. Belelapoztam, és...

Bejegyzések

  • ►  2025 (54)
    • ►  június (9)
    • ►  május (10)
    • ►  április (9)
    • ►  március (9)
    • ►  február (9)
    • ►  január (8)
  • ►  2024 (112)
    • ►  december (13)
    • ►  november (8)
    • ►  október (10)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (10)
    • ►  július (9)
    • ►  június (8)
    • ►  május (8)
    • ►  április (11)
    • ►  március (8)
    • ►  február (9)
    • ►  január (8)
  • ►  2023 (126)
    • ►  december (11)
    • ►  november (9)
    • ►  október (10)
    • ►  szeptember (8)
    • ►  augusztus (11)
    • ►  július (10)
    • ►  június (12)
    • ►  május (12)
    • ►  április (10)
    • ►  március (10)
    • ►  február (12)
    • ►  január (11)
  • ►  2022 (50)
    • ►  december (13)
    • ►  november (10)
    • ►  október (9)
    • ►  szeptember (9)
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (1)
    • ►  február (2)
    • ►  január (4)
  • ►  2020 (1)
    • ►  március (1)
  • ►  2018 (66)
    • ►  június (8)
    • ►  május (11)
    • ►  április (12)
    • ►  március (12)
    • ►  február (10)
    • ►  január (13)
  • ►  2017 (92)
    • ►  december (11)
    • ►  november (13)
    • ►  október (13)
    • ►  szeptember (15)
    • ►  augusztus (14)
    • ►  július (12)
    • ►  június (10)
    • ►  május (2)
    • ►  január (2)
  • ►  2016 (10)
    • ►  december (3)
    • ►  november (1)
    • ►  október (2)
    • ►  március (3)
    • ►  február (1)
  • ►  2015 (92)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  július (4)
    • ►  június (15)
    • ►  május (12)
    • ►  április (13)
    • ►  március (16)
    • ►  február (16)
    • ►  január (14)
  • ►  2014 (139)
    • ►  december (15)
    • ►  november (12)
    • ►  október (8)
    • ►  szeptember (13)
    • ►  augusztus (9)
    • ►  július (14)
    • ►  június (14)
    • ►  május (13)
    • ►  április (11)
    • ►  március (13)
    • ►  február (9)
    • ►  január (8)
  • ►  2013 (103)
    • ►  december (13)
    • ►  november (10)
    • ►  október (8)
    • ►  szeptember (12)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  június (6)
    • ►  május (9)
    • ►  április (10)
    • ►  március (13)
    • ►  február (8)
    • ►  január (13)
  • ►  2012 (130)
    • ►  december (14)
    • ►  november (16)
    • ►  október (13)
    • ►  szeptember (13)
    • ►  augusztus (8)
    • ►  július (8)
    • ►  június (11)
    • ►  május (12)
    • ►  április (9)
    • ►  március (10)
    • ►  február (8)
    • ►  január (8)
  • ▼  2011 (97)
    • ►  december (10)
    • ►  november (9)
    • ►  október (7)
    • ►  szeptember (6)
    • ►  augusztus (11)
    • ►  július (11)
    • ►  június (8)
    • ►  május (9)
    • ►  április (7)
    • ▼  március (7)
      • Tavaszi könyvzsongás (2011. március - április)
      • "Van valami idegen, ördögi és gyönyörű benne"
      • De mi a helyzet a versekkel?
      • Kultúrmisszió
      • Miből lesz a cserebogár?
      • Királyi hálószobák
      • Kék fény és árnyék
    • ►  február (3)
    • ►  január (9)
  • ►  2010 (31)
    • ►  december (7)
    • ►  november (4)
    • ►  október (2)
    • ►  szeptember (2)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (2)
    • ►  június (3)
    • ►  május (1)
    • ►  április (3)
    • ►  március (2)

Szerzők

A. A. Milne (1) Ada Negri (2) Adolf Meschendörfer (1) Ady Endre (30) Afonso Cruz (1) Agatha Christie (21) Alberto Moravia (1) Alejandro Romualdo (1) Alekszandr Blok (2) Alekszandr Szergejevics Puskin (3) Alekszandr Szolzsenyicin (1) Alessandra Fregolent (1) Alessandro Baricco (1) Alessandro D'Avenia (1) Alessandro Manzoni (1) Alexandre Dumas id. (5) Alfred Tennyson (1) Alice Hoffman (2) Almudena Grandes (2) Almási Kitti (5) Amanda Palmer (1) Amelia Blas Nieves (1) Andreas Ebert (1) Andrew O'Hagan (1) Andrássy Réka (1) Anette von Droste-Hülshoff (1) Angelo Tartuferi (1) Anna Gavalda (6) Anne Brontë (2) Anton Pavlovics Csehov (3) Antonietta Abbruscato (1) Arany János (7) Aranyosi Ervin (1) Arthur Rimbaud (1) B. Radó Lili (1) Babits Mihály (14) Bagdy Emőke (5) Balassi Bálint (1) Barbara Corrado Pope (1) Bea Johnson (1) Bedő Gábor (1) Benedek Elek (1) Betti Alver (1) Boda Magdolna (1) Boldizsár Ildikó (2) Boris Dänzer-Kantof (1) Borisz Paszternak (5) Bret Easton Ellis (1) Bródy Sándor (2) Buda László (1) Budapest (2) Bálint Ágnes (3) Bódás János (2) Bókay János (1) Böjte Csaba (2) Böszörményi Gyula (1) C. W. Gortner (2) Carlo Goldoni (2) Carlos Ruiz Zafón (1) Carol McCleary (2) Carol S. Dweck (1) Carolina Pérez López (1) Cecília Meireles (1) Cesare Pavese (2) Charles Baudelaire (1) Charles Bukowski (1) Charles Dickens (4) Charles FitzRoy (1) Charles Frazier (1) Charlotte Brontë (1) Chuck Palahniuk (1) Claire Tomalin (1) Clarissa Pinkola Estés (1) Claudia Hammond (1) Csiky Gergely (1) Csokonai Vitéz Mihály (1) Csukás István (3) Csáth Géza (1) Csíkszentmihályi Mihály (2) Csóka Judit (2) Czesław Miłosz (1) Czóbel Minka (4) D. H. Lawrence (1) Damjan Damjanov (1) Danielle Steel (1) Danyi Magdolna (1) David Foenkinos (1) Delmira Agustini (1) Denis Diderot (1) Dimitri Casali (1) Dr. Gyarmati Andrea (1) Dsida Jenő (9) Dutka Ákos (1) Edgar Allan Poe (1) Edith Eva Eger (1) Edmund Spenser (1) Eduardo Sacheri (1) Elaine N. Aron (2) Elena Ferrante (2) Elena Ginanneschi (1) Elif Shafak (2) Elisabeth Szél (2) Elizabeth Barrett-Browning (2) Elizabeth Gilbert (3) Emauela Marri (1) Emily Brontë (2) Emily Dickinson (6) Erich Kästner (2) Erlend Loe (1) Ernest Hemingway (4) Ernestina Champourcín (1) Eszéki Erzsébet (1) Eugenio Montale (1) F. G. Haghenbeck (1) F. Scott Fitzgerald (2) F. Várkonyi Zsuzsa (2) Fabio Geda (1) Faludy György (1) Federico García Lorca (9) Fehér Béla (1) Fekete István (8) Fernando Pessoa (4) Fiorella Nicosia (1) Frances Mayes (7) Francesca Marciano (1) François Trassard (1) Friedrich Dürrenmatt (3) Friedrich Schiller (1) Füst Milán (1) G. B. Shaw (2) Gabriel García Márquez (2) Gabriela Mistral (3) Georg Trakl (2) George Byron (1) George Orwell (2) George Sand (2) Georges Feydeau (1) Gerald Durrell (13) Giacomo Leopardi (3) Gilles Néret (1) Giosuè Carducci (5) Giovanni Pascoli (1) Giuseppe Tomasi di Lampedusa (1) Giuseppe Ungaretti (1) Graham Spence (1) Grégorie Delacourt (1) Guillaume van der Graft (1) Gulyás Pál (1) Gyalwa Dokhampa (1) Gyulai Pál (2) Gyurkovics Tibor (1) Gyöngyösi Adrienn (1) Győrei Zsolt (1) Gábor Andor (1) Gárdonyi Géza (5) Géró Györgyi (1) H. M. R. (1) Hajnal Anna (1) Halina Poświatowska (1) Halász Péter (1) Hamvas Béla (2) Heinrich Mann (1) Helen Fielding (2) Heltai Jenő (11) Henrik Ibsen (1) Henrik Nordbrandt (1) Henry Gidel (1) Hermann Hesse (6) Hilda Conkling (1) Honoré de Balzac (3) Hozleiter Fanny (1) Ian McEwan (2) Illyés Gyula (1) Isabel Allende (1) Italo Calvino (1) J. L. Runeberg (1) Jack London (1) Jackie Bouchard (1) Jakupcsek Gabriella (1) James Herriot (1) Jane Austen (16) Janikovszky Éva (1) Javier Marías (7) Jean Shinoda Bolen (1) Jean de La Motte (1) Jean-Gabriel Causse (1) Jean-Paul Didierlaurent (1) Jeanette Winterson (2) Jeannie Labno (1) Jennifer Crusie (1) Jennifer Lopez (1) Jesús Moncada (1) Joanne Harris (8) Johann Wolfgang von Goethe (1) Johannes R. Becher (1) John Banville (1) John Irving (1) John Keats (3) John Vermeulen (1) Jorge Amado (1) Jorge Luis Borges (1) Josefina Pla (1) José Gomes Ferreira (1) José Saramago (6) Juan Ramón Jiménez (2) Judith Sills (1) Juhász Gyula (16) Jékely Zoltán (12) Jókai Mór (2) József Attila (18) Jörg Kastner (1) Kaffka Margit (6) Karafiáth Orsolya (2) Karel Schulz (1) Karen Essex (1) Karinthy Frigyes (4) Kassák Lajos (1) Kasza-Marton Lajos (1) Katarina Mazetti (1) Kate Chopin (1) Kathryn Stockett (1) Katie Fforde (1) Kazuo Ishiguro (1) Keresztes Ágnes (2) Kertész Erzsébet (4) Kertész Judit (2) Kiss Angéla (1) Kiss Judit Ágnes (2) Komjáthy Jenő (1) Kondor Lajos (1) Kosztolányi Dezső (31) Kozma-Vízkeleti Dániel (1) Krúdy Gyula (5) Kádár Annamária (4) Kálnay Adél (2) Kányádi Sándor (1) Károlyi Csaba (1) Kölcsey Ferenc (1) Kövecses Anna (1) Laurel Corona (1) Lawrence Anthony (1) Lea Singer (1) Leonardo Da Vinci (4) Lev Tolsztoj (1) Liane Schneider (1) Lily Prior (1) Lisa Genova (1) Lope de Vega (2) Lord Chesterfield (1) Louis Aragon (1) Louisa May Alcott (3) Louise Labé (1) Lucius Annaeus Seneca (1) Lucy Maud Montgomery (11) Luigi Guarini (1) Luigi Pirandello (4) Luis De Góngora (1) Luis Leante (1) Lux Judit (1) Marcello D' Orta (2) Marcos Ana (1) Margarita Görrissen (1) Marie Under (1) Mario Puzo (1) Mario Vargas Llosa (9) Mariolina Venezia (1) Mark Crick (1) Mark Wolynn (1) Martin Pistorius (1) Mary Shepard (1) María Dueñas (1) Mathilde Campilho (1) Matthew Quick (1) Maurice Lever (1) Max Lucado (1) Melinda French Gates (1) Michael Kumpfmüller (1) Michael Ondaatje (1) Mihai Eminescu (1) Mihail Bulgakov (1) Mikszáth Kálmán (7) Milan Kundera (1) Milena Busquets (1) Modla Zsuzsanna (1) Mohás Lívia (1) Molière (1) Molnár Ferenc (13) Moretti Gemma (1) Muriel Barbery (1) Márai Sándor (10) Mészáros István (1) Móra Ferenc (2) Móricz Zsigmond (8) Mörk Leonóra (1) Nagy Lajos (1) Nagy László (2) Nagy Szilvia (1) Nemes Nagy Ágnes (8) Niccolò Ammaniti (2) Nicholas Oldland (1) Nick Bruel (1) Nick Hornby (1) Nicole Krauss (1) Nicolás Guillén (2) Nikolaus Lenau (1) Nora Ikstena (1) Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1) Nyáry Krisztián (2) Nádori Lídia (1) Octavio Paz (1) Odysseas Elytis (1) Orbán Ottó (1) Orosz Katalin (2) Orvos-Tóth Noémi (1) P. L. Travers (1) Pablo Neruda (2) Paksy Gáspár (1) Paolo Santarcangeli (1) Parti Nagy Lajos (1) Passuth László (1) Paul Valéry (1) Paul Verlaine (3) Paul Éluard (1) Paula McLain (1) Pedro Calderón de la Barca (1) Percy Bysshe Shelley (3) Peter Mayle (2) Petőfi Sándor (5) Philippa Gregory (2) Pierre La Mure (1) Polcz Alaine (1) Popper Péter (1) Publius Ovidius Naso (2) Pál Ferenc (1) Quintus Horatius Flaccus (1) Radnóti Miklós (14) Raeleen d'Agostino Mautner (1) Rainer Maria Rilke (4) Rakovszky Zsuzsa (1) Reményik Sándor (4) Reviczky Gyula (8) Richard Dehmel (1) Richard Maltby Jr. (2) Richard Rohr (1) Robert Browning (2) Robert Burns (1) Robert Capa (1) Robert Frost (1) Robert Fulghum (2) Robert Merle (4) Robin Maxwell (1) Romain Gary (2) Romain Puértolas (1) Rose Tremain (1) Ross King (4) Rudyard Kipling (1) Rupert Livesey (1) Salman Rushdie (1) Salvatore Quasimodo (2) Samuel Beckett (1) Schlachtovszky Csaba (1) Schmidt Lívia (1) Selma Lagerlöf (1) Sergio Martinez (1) Sibilla Aleramo (1) Silvia Avallone (1) Silvia Borghesi (1) Simon Józsefné (1) Sofi Oksanen (1) Sofia de Mello Breyner Andresen (1) Somlyó György (9) Somlyó Zoltán (1) Sophia Loren (1) Srečko Kosovel (1) Stan Phillips (1) Stefan Augustin Doinas (1) Stefano Benni (2) Stéphane Mallarmé (1) Sully Prudhomme (1) Sulyok Vince (1) Susan David (1) Sylvia Plath (4) Sylvie Matton (1) Szabadi Lívia (1) Szabó Lőrinc (15) Szabó Magda (21) Szabó T. Anna (6) Szalai Vivien (1) Szendi Gábor (4) Szendrey Júlia (2) Szerb Antal (5) Szergej Jeszenyin (6) Szilágyi Rita (5) Szondy Máté (1) Szádeczky-Kardos György (1) Száraz Miklós György (1) Szécsi Margit (1) Szécsi Noémi (1) Szép Ernő (6) Szűcs Judit (1) Sárbogárdi Jolán (1) Sárközi Mátyás (1) Sütő András (2) T. S. Eliot (1) Tarbay Ede (1) Tari Annamária (2) Telegdi Ágnes (1) Tennessee Williams (4) Tersánszky Józsi Jenő (2) Thomas Gray (1) Tihanyi Tóth Kinga (8) Tolnai Lajos (1) Tomas Tranströmer (1) Tracy Chevalier (2) Truman Capote (1) Tótfalusi István (2) Tóth Enikő Enci (1) Tóth Eszter (1) Tóth Krisztina (3) Tóth Árpád (20) Török Sophie (2) Túrmezei Erzsébet (1) Umberto Eco (1) Umberto Saba (2) Vanora Bennett (1) Varga P. Melinda (1) Varga-Körtvélyes Zsuzsanna (3) Varró Dániel (1) Vas István (3) Vicente Cervara Salinas (1) Victor Eftimiu (1) Victor Hugo (2) Virginia Woolf (10) Viviane Villamont (1) Vladimir Nabokov (7) Váci Mihály (1) Vágó István (1) Vámos Miklós (1) Váradi Krisztina (1) Várnai Zseni (3) Vörös Tibor (1) Vörösmarty Mihály (1) Walt Whitman (1) Walter Tevis (1) Walter Trier (1) Wass Albert (3) Werner Lansburgh (1) Weöres Sándor (3) William Black (1) William Blake (6) William Butler Yeats (1) William Glendown (1) William Shakespeare (3) William Somerset Maugham (3) William Wordsworth (2) Woo-kyoung Ahn (1) Yael Adler (1) a dalai láma (1) ifj. Alexandre Dumas (1) Ágai Ágnes (1) Áprily Lajos (2) Émile Ajar (1) Émile Zola (2) Étienne de la Boétie (1)

Kiadók

Agave Kiadó (1) Akadémiai Kiadó (3) Akkord Kiadó (4) Alfaguara (1) Alinea Kiadó (1) Art Nouveau Kiadó (1) Athenaeum Kiadó (4) Bethlen Gábor Könyvkiadó (1) Bioenergetic Kiadó (1) Bookline Könyvek (1) Cartaphilus Kiadó (7) Centrál Médiacsoport (1) Ciceró Könyvstúdió (1) Corvina Kiadó (10) Duna International (5) Ediciones SM (1) Editorg Kiadó (3) Európa Kiadó (144) Gabo Kiadó (2) General Press (3) Geopen Kiadó (10) Grafo Kiadó (3) Grimm Kiadó (1) HVG Könyvek (3) Helikon Kiadó (9) Holnap Kiadó (4) Háttér Kiadó (1) Interpopulart Könyvkiadó (10) Jaffa Kiadó (7) Jelenkor Kiadó (1) K.u.K. Kiadó (7) Klett Kiadó (5) Kossuth Kiadó (18) Kulcslyuk Kiadó (11) L'Harmattan Kiadó (1) Lazi Kiadó (15) Lexika Kiadó (1) Libri Kiadó (11) M-érték Kiadó (4) Magvető Kiadó (25) Magyar Helikon (3) Manó Könyvek (2) Maxim Kiadó (2) Mojzer Kiadó (3) Míves Céh (1) Móra Kiadó (20) Naphegy Kiadó (1) Nemzeti Színház - Palatinus (1) Noran Kiadó (8) Nyitott Könyvműhely (1) Osiris Kiadó (2) Palatinus Kiadó (16) Pannon Könyvkiadó (1) Papirusz Books (1) Park Kiadó (20) Partvonal Kiadó (3) Saxum Kiadó (1) Scolar Kiadó (9) Sensum Donum Kiadó (1) Strucc Kft. (1) Studium-Effektive Kiadó (1) Szukits Kiadó (2) Szépirodalmi Könyvkiadó (4) Tarandus Kiadó (1) Tericum Kiadó (15) Tessloff Babilon (1) Timóteus Társaság (1) Typotex Kiadó (1) Ulpius-ház (21) Unikornis Kiadó (2) Ursus Libris Kiadó (1) Vince Kiadó (3) XXI. Század Kiadó (1) Zeneművészeti Kiadó (1) i.P.C. Könyvek (1) Édesvíz Kiadó (2)

Sorozatok

A Rougon-Macquartok (2) A krimi királynője (9) A magyar dráma gyöngyszemei (1) A magyar próza klasszikusai (1) A világ múzeumai (3) Anne (10) Arany klasszikusok (1) Arany pöttyös könyvek (2) Barcelona-trilógia (1) Barátnőm Bori (1) Csokoládé-trilógia (3) Francia história (2) Katalán Könyvtár (1) Kisasszonyok (3) Korfu-trilógia (4) Lyra Mundi (2) Lélekbúvár Könyvek (3) Magvető Remekírók (4) Magyar királynék és nagyasszonyok (5) Magánélet sorozat (2) Micimackó (1) Modern Könyvtár (3) Móricz Zsigmond prózai művei (1) Nagy művészek élete (2) Nemzeti Színház Színműtár (1) Nobel-díjasok könyvtára (1) Nyaralás-trilógia (1) Nyitott Akadémia (4) Nápolyi regények (2) Osiris Klasszikusok (1) PONS (6) Paletta (1) Pom Pom meséi (1) Radnay-trilógia (3) Romantikus Klasszikusok (1) Szerelmes Világirodalom (1) Talentum Diákkönyvtár (2) Történelmi útikönyvek (1) Ungvári Tamás színműfordításai (2) Vörös Pöttyös Könyvek (1)

Személyiségtípusok

INFJ (6) INTJ (1) enneagramm (12)

Műfajok, egyebek

A Költészet Világnapja (7) Gabriel García Márquez (2) II. világháború (15) Karácsony (22) LMBTQ (5) Négy évszak - öt könyv a saját könyvespolcomról (5) Színházi világnap (5) Vers hétfőn (368) a Költészet Napja (10) abszurd (1) advent (20) antológia (2) babona (4) ballada (1) barokk (5) bestseller (1) buddhizmus (1) carmen (1) családregény (12) családállítás (1) cserokik (1) disztópia (3) divat (2) dokumentumregény (1) dolgozat (1) dráma (41) dvd (1) egészség (1) elbeszélés (4) elbeszélések (5) emigráció (8) epigenetika (1) erotika (4) esszé (5) evolúciós pszichológia (2) farsang (1) felvilágosodás (1) feminizmus (8) festészet (29) film (3) filmadaptáció (154) filmadaptációk (1) füveskönyv (3) gasztronómia (7) gasztroregény (4) groteszk (1) gyerekszemmel (2) gyerekszáj (2) gyermekirodalom (12) gyász (1) gótikus regény (1) hangoskönyv (8) hiedelmek (1) holokauszt (1) hulladékgazdálkodás (1) humor (41) hétköznapi mágia (2) ifjúsági regény (19) illusztrált (16) impresszionizmus (3) interjú (4) irodalmi karikatúrák (1) irodalomtudomány (1) ismeretterjesztő (22) jelenet (1) kalandregény (2) kisregény (5) krimi (25) kvíz (1) képzőművészet (2) kétnyelvű (3) költészet (3) környezetvédelem (1) levelezés (1) levélregény (1) memoár (13) mese (12) meseregény (4) meseterápia (5) mesék (5) mitológia (5) mágia (1) mágikus realizmus (5) művelődéstörténet (1) művészet (23) napló (4) naplóregény (1) naturalizmus (1) novella (28) nyelvkönyv (4) nyelvtanulás (12) nyelvvizsga (1) népszokás (1) opera (5) operamese (2) posztimpresszionizmus (2) posztmodern (4) pszichiátria (1) pszichológia (32) publicisztika (1) pályázat (1) rajzfilm-adaptáció (1) realizmus (3) reklám (4) reneszánsz (15) romantikus (20) sakk (2) sorozatadaptáció (16) spiritualizmus (6) szakmai szókincs (1) szatíra (1) szegregáció (1) szimbolizmus (1) szonett (30) szuperérzékenység (19) színház (7) színháztörténet (3) színmű (2) szórakoztató irodalom (29) szótár (3) szúfizmus (1) thriller (1) tánc (1) társadalomkritika (5) társadalomtudomány (1) töltelékbejegyzés (49) történelmi (13) vers (426) válogatás (1) vígjáték (12) életrajz (3) életrajzi (3) életrajzi regény (22) érdekesség (1) érzelmi rugalmasság (1) évforduló (33) önfejlesztés (23) öngyógyítás (3) önismeret (39) önéletrajzi (19) útirajzok (1) útiszótár (2)

Nemzetiség szerint

amerikai (78) angol (99) ausztrál (1) belga (1) bhutáni (1) bolgár (1) brazil (2) brit (1) chilei (6) cseh (2) dán (1) dél-afrikai (3) dél-amerikai (4) dél-koreai (1) finn (1) francia (49) görög (2) indiai (1) kanadai (15) katalán (1) kolumbiai (1) kubai (2) latin (5) lengyel (2) lett (1) magyar (435) mexikói (2) norvég (2) német (19) olasz (59) orosz (29) osztrák (7) perui (9) portugál (13) román (4) skót (2) spanyol (35) svájci (5) svéd (4) szlovén (1) tibeti (1) török (1) uruguayi (1) észt (2) ír (4)

Ország, város

Anglia (6) Azerbajdzsán (1) Belgium (1) Brazília (1) Brüsszel (1) Cortona (2) Csehország (1) Erdély (6) Firenze (8) Granada (1) Görögország (6) Indonézia (2) Itália (25) Kecskemét (1) Kongó (1) Korfu (5) Lisszabon (1) London (10) Madrid (8) Marokkó (2) Milánó (2) Márrakes (1) New Orleans (1) New York (4) Nápoly (5) Németalföld (5) Palesztina (1) Portugália (2) Párizs (26) Róma (8) Salzburg (1) San Francisco (1) Siena (1) Spanyolország (2) Svédország (5) Szahara (1) Szentpétervár (1) Toledo (1) Toscana (7) Törökország (1) Velence (10) Írország (1)

Híres ember

Ady Endre (30) Beatrix Potter (2) Boleyn Anna (1) Caravaggio (1) Cesare Borgia (1) Claude Monet (2) Coco Chanel (3) El Greco (2) Elizabeth Barrett-Browning (2) Eugène Delacroix (1) Fedák Sári (1) Fernando Pessoa (4) Flora Tristán (1) Franz Kafka (1) Frida Kahlo (1) Gabriel Harvey (1) Giacomo Puccini (2) Giotto (1) Henri de Toulouse-Lautrec (1) Isadora Duncan (2) Jósika Júlia (1) Jósika Miklós (1) Leonardo Da Vinci (4) Marie Antoinette (2) Marilyn Monroe (1) Marlene Dietrich (1) Mary Anning (1) Michelangelo (2) Molière (1) Molnár Ferenc (13) Niccolò Machiavelli (1) Paul Gauguin (2) Rembrandt (2) Roger Casement (1) Sophia Loren (1) Steve Jobs (1) Szendrey Júlia (2) VIII. Henrik (2) XVI. Lajos (2)

Rólam

"És ez az ajándék, amit én nyújthatok, sohasem fogy el. A testi szépség mulandó. Időleges tulajdonság. De az értelem szépsége, a szellem gazdagsága, a szív gyöngédsége – ami nekem van – az nem fogy el, csak gyarapszik! Az évek számával nő! (...) Ha meggondolom, én nagyon, nagyon gazdag vagyok!" (Tennessee Williams: A vágy villamosa)
Üzemeltető: Blogger.

Hozzászólások

Creative Commons Licenc
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

Feliratkozás

Bejegyzések
Atom
Bejegyzések
Megjegyzések
Atom
Megjegyzések
Follow

Üzenetet küldök

Név

E-mail *

Üzenet *

Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi