Tévedések vígjátéka


    Néhány hónapja, amikor szombat esténként a Duna TV-n színházi előadások voltak, egyik alkalommal a Bolha a fülbe került műsorra (hogy a sok közül melyik társulat előadása, arra nem emlékszem). Csak annyit tudtam a darabról, amit a teletexten sikerült elolvasni róla, hogy rengeteg humorral és félreértéssel tűzdelt. Vártam is az esti kezdést, de a teletexten szembesültem a műsorváltozással. Amit csak azért se néztem meg. Ezért is örültem meg, amikor egy hónapja felfedeztem az előrendelések közt könyvformában, és nem volt kérdés, hogy a virtuális kosaramban landol.
      Felhívnám a Kedves Olvasó figyelmét az idézetre, aminek a mindenféle - finoman fogalmazva - korhatáros kereső szavakkal a blogra akadók is valamelyest örülhetnek végre :).

    A három felvonás (az első és a második helyszíne Párizs) egyetlen nap története, mégis annyi minden történik ez alatt a néhány óra alatt! Raymonde egy postán érkezett nadrágtartó kapcsán szembesül azzal, hogy a férje megcsalja. Pedig éppen ő készült megcsalni a férfit! Mindezt legjobb barátnőjével, Lucienne-nel osztja meg, aki nem akar hinni neki. De mi más lehetne a legjobb bizonyíték, mint hogy Chandebise (a férj) jó ideje hanyagolja házastársi kötelességét, ráadásul megérkezik a már említett a nadrágtartó a Tüzes Kandúr nevű hotelből, melynek neve is árulkodó.

LUCIENNE      Ha egyszer nincs bizonyítékod?
RAYMONDE    Nincs bizonyítékom? Te mit szólnál hozzá, ha a férjed, miután eddig teljes gőzzel a férjed volt... egyszer csak... - mintha elvágták volna... Vége! Máról holnapra!
LUCIENNE     (gyönyörrel) Azt mondanám: végre!
RAYMONDE   Mi? Mi? Végre? Így beszél az, aki még nyeregben van! emlékszem én! Tavasszal még sokalltam is! Hű, de fárasztó volt! Már azt mondtam magamban: "Csak egy kis felhő jönne már! Csak egy összeveszés, valami baj, akármi!" Már azon voltam, hogy szeretőt keresek magamnak, csak hogy valami komplikáció legyen.
LUCIENNE      Szeretőt!
RAYMONDE    Persze! Már választottam is!... A nevét persze nem mondom meg... Romain Tournel - tudod, az, akivel tegnapelőtt voltál itt vacsorán. Nem vetted észre, hogy udvarol nekem? Csodálnám! Egy hajszálon múlt, drágám, egy hajszálon, hogy nem lett a szeretőm.
LUCIENNE     Ne mondd!
RAYMONDE  De most már nem is lesz!... Nem kell szerető, nem - mióta a férjem megcsal... vége!
LUCIENNE     Mondhatok valamit?
RAYMONDE  Mit?
LUCIENNE    Te fülig szerelmes vagy a férjedbe.
RAYMONDE  Én?
LUCIENNE     Miért tiltakozol?
RAYMONDE  Mert dühös vagyok. Hogy én akartam megcsalni, az rendben van, de hogy ő megcsal!... Ez disznóság!

   Ekkor Raymonde tervet eszel ki, hogyan csalja tőrbe hűtlen urát. Lucienne segítségével levelet ír Chandebise-nek, akit aznap délutánra a Tüzes Kandúrba hív randevúra, ahol majd tetten érheti. A levél elkészül és el is juttatják a férjhez. Azonban itt kezdenek bonyolódni ez események.

  Megérkezik a korábbi szerető-jelölt, Tournel, Finache doktor, Lucienne borzasztóan féltékeny spanyol férje, de ne feledkezzünk meg Chandebise beszédhibás, ám nőcsábász unokaöccséről, Camille-ről sem vagy az inasról, Étienne-ről és annak feleségéről Antoinette-ről sem.

   És ha ez még nem lenne elég, a második felvonásban végre bepillanthatunk a Tüzes Kandúr életébe is, ami számtalan meglepetést tartogat...


   A kedvenc szereplőm a már említett Camille és a Tüzes macskában szobát bérlő angol, Rugby volt. Utóbbi csak angolul beszél, ami még több kalamajkát okoz, ill. Camille, akinek érthetetlen beszéde számtalan galiba forrása. De a többiek sem hagyják unatkozni az olvasót, ha egy szürke délutánon vagy estén a kezébe veszi. 

 
Georges Feydeau: Bolha a fülbe
Eredeti cím: La puce à l’oreille
Fordította: Mészöly Dezső
128 oldal
Kortárs Kiadó, 2012
1900 Ft

0 hozzászólás