Hamarosan csatlakoznak Caudebec báró Rómába tartó zarándokaihoz, hogy az út biztonságosabb és kevésbé unalmas legyen számukra. Azonban három hugenotta számára nem éppen egyszerű egy katolikus csapattal együtt utazni, de Pierre-t most sem hagyja cserben az esze, miközben a szép, ám annál félénkebb Samsoné egészen máshol jár.
Egy sikeres "haditett" után hőseink útjai elválnak a zarándokokétól és megérkeznek Montpellier városába, ahol Sanche patikus mester házában szállnak meg. A nagy hírű mester "érdekes" családjával él, ahol éppen az a szokás, hogy a feleség csak egy függönnyel arrébb elválasztva, vacsora közben hozza világra csemetéjét.
A házhoz tartozik Fogacer baccalaureus is, aki a későbbiekben a tanulmányaik megkezdésére készíti fel - természetesen jó pénzért - az ifjakat, és megismerteti őket leendő professzoraikkal, valamint a várossal is.
Elérkezik Szent Lukács napja, és Pierre és Samson első napja nem várt eseményeket tartogat...
A továbbiakban nemcsak a tanulmányokkal, a kialakuló barátságokkal és afférrokkal ismerkedhetünk meg, hanem a vallási és politikai helyzettel is. Ne feledjük, hogy Franciaország katolikus fele a hugenották ellen, míg hugenotta fele a katolikusok ellen van, és egy ilyen puskaporos helyzet mindig magában hordozza az események vérfürdőbe torkolását. Arról nem is beszélve, hogy Pierre nemcsak a szebbik nemet, de a bajt is vonzza.
A szűk másfél év történetét feldolgozó regényben a már említettek mellett jó néhány fogadóba ellátogatunk, felkeresünk nem egy befolyásos személyt, kiderül, mi rejtőzik egy tűboltban, milyen titkot rejt Fogacer vagy éppen hogyan tanultak a korabeli orvostanhallgatók.
Magam sem tudom, miért, bár pörögnek az események, valamiért a Montpellier-ben történtek sokkal izgalmasabbak voltak (a lapok is gyorsabban fogytak), mint az odáig vezető út, habár addig sem volt hiány kalandokból.
Ezt a részt is nagyon szerettem, Pierre narrátorként emlékezik egy-egy korábbi eseményre és az otthon maradottakra, így nem éreztem teljesen feledékenynek magam. E mellett folyamatosan gondoskodik róla, hogy egy percig se unatkozzunk ott, ahol ő megjelenik. Ráadásul jobbnál jobb gondolatokat gyűjtöttem össze tőle, ill. van egy tanács is köztük, amit ő kap egy félvilági nőtől:
Nagy kellemetlensége a szerzetesi életnek, hogy ott az ember nem köteles a kapott ütésekért elégtételt venni, mint a nemesek között szokás. Ellenkezőleg, mivel az alázat náluk erénynek számít, nyakig beléburkolózhatnak, mint holmi köpönyegbe.
A hálátlanság valóban furcsa vétek, s ámbár igen elterjedt, az nem teszi kevésbé ocsmánnyá, ellenkezőleg: úgy elcsúfítja a lelket, mint a pestises fekély akár a legszebb testet is.
Pierre, olyan a nő, akár a szél s a vihar; hogy mire képes, senki előre meg nem mondhatja.
Ha világunkat csakugyan Isten teremtette s jónak teremtette, szeretném tudni, ki packázta azóta ennyire el!
Olykor nem könnyű bizony tisztába jönnünk vele: mit is érzünk, s még kevésbé, hogy mit is kívánunk.
Ám hogy mi jogon ítéli el Isten nevében egyik ember a másikat, azt, az ördögbe is, meg nem foghatom!
Az ember gonosz, s az igazságszolgáltatás sánta.
A könyv fél tégla mérete ne ijesszen el senkit az olvasástól, mert csak ismételni tudom magam: számtalan kalandban, veszélyben, szerelemben és hátborzongató eseményben lesz részünk, ha elolvassuk a sorozat második kötetét, így biztosítva, hogy egyetlen pillanatig se unatkozzunk.
Ráadásul hála a rengeteg latin kifejezésnek és mondatnak, kiderült, hogy az elmúlt egy évtizedben nem is kopott meg annyira a latin tudásom, mint gondoltam. Azért a latinul nem tudóknak sem kell megrémülniük, az idegen szavakat és kifejezéseket mindig megtaláljuk a lábjegyzetben.
Robert Merle: Csikóéveink
Francia história sorozat II.
Eredeti cím: En nos vertes anées
Ford.: Görög Lívia
544 oldal
Európa Kiadó, 2011
3500 Ft
A borítón: Louis (vagy Antoine) Le Nain: Őrszobán
16. század
Európa Kiadó
francia
Francia história
Franciaország
Robert Merle
sorozat
történelmi
vallásháború
Bejegyzések
0 hozzászólás