Catherine Morland, a hősnő

Négy éve már írtam Jane Austen ezen regényéről, de valamiért nem vagyok teljesen megelégedve azzal a bejegyzéssel, így az újraolvasás után megérdemel egy - remélhetőleg - jobbat.

Catherine Morland nem született hősnőnek. Fullertonban él szüleivel és kilenc testvérével, ahol a környék semmiféle szórakozási lehetőséggel nem kecsegtet. Catherine olyan semmilyen kislány: szeleburdi, szépnek sem nevezhető, így hát híján van mindannak, ami egy hősnőt jellemezhetne.

De ahogy telnek az évek, Catherine is megváltozik, betölti tizenhetedik életévét, egészen takaros lánnyá serdül és a világ is feltárul előtte: azon a télen Mr. Allent az orvosa fürdőkúrára küldi Bathba, ahová a felesége is elkíséri, aki úgy dönt, magával viszi pártfogoltját, Catherine-t is.

 Micsoda hely Bath! Van itt ivócsarnok, Alsó és Felső Kaszinó, esténként színházba és koncertekre lehet járni, míg otthon legfeljebb a könyvekben juthatott el ilyen helyekre Catherine. De van egy bökkenő: sajnos nincs ismerősük a városban, így az első esték egyhangúan telnek. Ám minő szerencse, hogy felbukkan egy fiatalember, Mr. Henry Tilney, aki szívesen szóba elegyedik a hölgyekkel. Ráadásul Mrs. Allen egy hölgyben felismeri egykori iskolatársnőjét, aki immáron a Mrs. Thorpe nevet viseli és gyermekeivel érkezett a városba. Catherine gyorsan barátságot köt Isabella Thorpe-pal és kiderül, bátyjaik együtt tanulnak Oxfordban, a téli szünetet James Morland már a családnál töltötte.

Mr. Tilney néhány napra eltűnik, ami Catherine-t elszomorítja - bár a világ előtt ezt be nem vallaná -, de rövidesen megérkezik húgával, akivel hősnőnk is megismerkedik és összebarátkozik.
   Isabella mellett felbukkan bátyja, John és Catherine fivére, James is.

Catherine, mivel eddig nem járt társaságba, így nem ismerhette meg az emberi jellemet sem, végtelenül naiv. Nem meglepő tehát, hogy a folyamatosan magáról beszélő John Thorpe eleinte nem zavarja, de később belátja: Mr. Thorpe kellemetlen ember.

Isabella hamarosan igencsak örömteli hírrel szolgál legdrágább Catherine-e számára, de ekkor felbukkan a színen a Tilney testvérek bátyja, Tilney kapitány is.

Eleonore Tilney kisasszony annyira szívébe zárja Catherine-t, hogy távozásuk előtt meghívja magukhoz Northanger Klastromba, amit hősnőnk boldogan el is fogad és szabadjára ereszti képzeletét: vajon mi vár rá a titokzatos klastromban? Hiszen mi másra is gondolhatna egy olyan lány, aki falja a gótikus regényeket?

- Kegyed igen kedvező elképzelést alkotott a klastromról - mondta mosolyogva Henry.
- De még mennyire. Hát nem gyönyörű, ódon hely, szakasztott, mint amilyenről az ember olvas?
- És kegyed kellőképpen felvértezte magát, hogy mindazon rémségekkel találkozik, amelyeket egy épület "amilyenről olvas az ember", csak tartogathat? Eléggé erős a szíve? Felkészültek az idegei ál-falakra, rejtekajtókra?
- Ó, igen! Nem hiszem, hogy könnyen megijednék, hiszen olyan sokan lesznek a házban - meg aztán nem volt lakatlan és elhagyatott hosszú évekig, mikor a család váratlanul megérkezik, értesítés nélkül, ahogy általában történni szokott.

Forrás

Már nem is emlékszem, mikor olvastam utoljára a regényt, de most, hogy újra kinyitottam, ismét roppant jól szórakoztam. Az eddig megszokott első fejezetbeli szereplőbemutatás is ironikus és humoros, ahogyan az egész regény is.

Hősnőnk, aki nem született annak, ám egy csapásra mégis azzá válik, hihetetlenül butuska, járatlan a világ dolgaiban és mindehhez még naivitás is párosul. Mindez természetesen jól jön az öntelt és gőgös Isabellának és bátyjának, akik kapva kapnak az alkalmon, hogy közelebbi viszonyba kerülhessenek a leányzóval, ha már James megnyerte tetszésüket. John Thorpe és kedves húga méltán kerül fel a legidegesítőbb Austen-alakok listájára.

Catherine életét pedig már ez előtt is felbolygatja valami: szerelmes lesz. De vajon Mr. Tilney hogyan érez iránta? Reménykedhet-e hősnőnk miközben Bath-ban  kart karba öltve sétálgat Isabellával, együtt táncol Henry-vel vagy éppen a Tilney testvérekkel tölti idejét?

 A klastrom titka nagyon szellemes, a többi Austen-regénytől merőben eltérő alkotás. Itt sem maradhatnak el a közös táncok, spekulálgatások, intrikák és az irónia, de ezúttal a korban oly nagy népszerűségnek örvendő gótikus regény paródiáját is visszaköszön a lapokon.

Szombat délután 14:20-kor pedig megnézhetünk egy igencsak izgalmasnak ígérkező dokumentumfilmet Miss Austenről az m1-en.


Jane Austen: A klastrom titka
Eredeti cím: Northanger Abbey
Fordította: Borbás Mária
224 oldal
Palatinus Kiadó, 2006
2200 Ft