Marcos Ana: És az élet?
Fordította: Simor András
Mondd el, milyen egy fa ága.
Mondd el, mit dalol a folyó,
mikor madár száll habjára.
Szólj a tengerről. Beszéld el,
milyen a mezőn a pára.
Üzenj csillagokkal. Széllel.
Mutass olyan láthatárra,
melynek - akár egy kunyhónak -
nincs kulcsa és nincsen zárja.
Mondd el, milyen is a csókja
egy asszonynak. Már hiába
idézem ízét e szónak.
Permetében a holdfénynek
szerelemtől fellobogva
illatoznak még az éjek?
Vagy ez a sírverem öl meg,
a kripta homályos fénye,
a kőlap, dala a kőnek?
22 év... Már a tárgyak
színűket vesztik örökre,
illatuk sincs... Tétovázva
írom ide: „mező", „tenger"...
„Erdő" - mondom, és egy fának
körvonala sem dereng fel.
Arról szólok, mit szívemből
az évek lassan kiölnek.
(Nem folytathatom; közelről
hallatszik lépte az őrnek.)
Mondd el, mit dalol a folyó,
mikor madár száll habjára.
Szólj a tengerről. Beszéld el,
milyen a mezőn a pára.
Üzenj csillagokkal. Széllel.
Mutass olyan láthatárra,
melynek - akár egy kunyhónak -
nincs kulcsa és nincsen zárja.
Mondd el, milyen is a csókja
egy asszonynak. Már hiába
idézem ízét e szónak.
Permetében a holdfénynek
szerelemtől fellobogva
illatoznak még az éjek?
Vagy ez a sírverem öl meg,
a kripta homályos fénye,
a kőlap, dala a kőnek?
22 év... Már a tárgyak
színűket vesztik örökre,
illatuk sincs... Tétovázva
írom ide: „mező", „tenger"...
„Erdő" - mondom, és egy fának
körvonala sem dereng fel.
Arról szólok, mit szívemből
az évek lassan kiölnek.
(Nem folytathatom; közelről
hallatszik lépte az őrnek.)
Vers
A költőről a Wikipedián. Figyelem, spanyol nyelvű, ahogyan a blogja is.
Amit esetleg magyarul érdemes tudni róla: eredeti neve: Fernando Macarro Castillo. Írói nevét szülei neveinek felhasználásával alkotta meg. 1920-ban született Spanyolországban, és a Franco-diktatúra idején 23 évet töltött börtönben. Utóbbi azt hiszem, megmagyarázza a vers születését is, bár azt nem tudom, mikor írta. De az biztos, hogy az Amnesty Internationalnek köszönhetően 1962-ben szabadult.
A rovat visszatért. Mert azt látom, hogy szerencsére még vannak, akik keresik és szeretik a verseket.
A költőről a Wikipedián. Figyelem, spanyol nyelvű, ahogyan a blogja is.
Amit esetleg magyarul érdemes tudni róla: eredeti neve: Fernando Macarro Castillo. Írói nevét szülei neveinek felhasználásával alkotta meg. 1920-ban született Spanyolországban, és a Franco-diktatúra idején 23 évet töltött börtönben. Utóbbi azt hiszem, megmagyarázza a vers születését is, bár azt nem tudom, mikor írta. De az biztos, hogy az Amnesty Internationalnek köszönhetően 1962-ben szabadult.
A rovat visszatért. Mert azt látom, hogy szerencsére még vannak, akik keresik és szeretik a verseket.
6 hozzászólás
:-) helyes.
VálaszTörlésEsetleg nincs kedved úgy bővíteni a rovatot, hogy némi kontextus kiderüljön a versről? Akár egy wiki link is elég, csak hogy az ebéd utáni kávészünetbe beleférjen. :-)
:).
TörlésJó ötlet, bár a vers értelmezését mindig Rátok, Olvasókra bíztam. De mostantól egy kicsit változtatok ezen is :). Belinkeltem a Wikipedia vonatkozó oldalát, de mivel a spanyol mellett katalánul, olaszul, franciául és vietnámiul van csak szócikke, a spanyolból bár információt átvettem róla, hogy el lehessen helyezni az irodalmi világban :). Egyébként én is véletlenül fedeztem fel a múlt héten és nagyon megtetszett ez a verse.
Azt pedig elárulom, hogy jövő hónaptól minden hónap tematikus lesz, azaz egy költőtől választok verset hétfőre. A március már foglalt, ha április, akkor József Attila, de ha van esetleg kedvenc költőd/versed, nyugodtan írd meg, mindig örülök a versajánlatoknak :).
A kedvenc verseimet (ha lennének) ugye bármikor meg tudnám nézni. Annak nem nagyon lenne értelme, hogy csak azért jöjjek ide, mert egy általam kedvelt verset olvashatok. A meglepi verseket jobban szeretem. :-)
TörlésLogikus :). Igaz is, úgyis újítani szeretnék a rovaton, úgyhogy már az április tematikán is változtattam, úgyhogy igyekszem majd kevésbé ismert költők még kevésbé ismert verseire vadászni :).
TörlésVégre visszatértél! Várhatunk könyves beszámolókat is? :)
VálaszTörlésÉn is örülök ám Neked :). Nem ígérek semmit, majd meglátjuk.
Törlés