Évekkel ezelőtt ment az m1-en egy ismeretterjesztő sorozat, a Magyar elsők. Ekkor hallottam először Hugonnai Vilmáról, aki az első magyar orvosnő volt. Azóta eltelt néhány év és amikor felfedeztem, hogy Kertész Erzsébet regényt írt az életéről, megjelent a kisördög, hogy ezt bizony el kell olvasnom. A kisördög pedig hamarosan velem együtt örülhetett, amikor rábukkantam a regényre, amire gyorsan le is csaptam, nehogy valaki elvigye előlem. Szépen fel is került a polcra, és - ahogy sok más könyvvel is lenni szokott - várt a sorára. Eddig.
A grófi családba született Hugonnai Vilma a nagytétényi kastélyból került Pestre intézetbe. A hatgyermekes édesanyja tüdőbetegsége miatt csak tíz percet töltött naponta gyermekeivel, így a kislány úgy érezte, nem is szereti őt, ezért a saját kis világába és a könyvekhez menekült.
Édesanyjuk halála után apjuk két idősebb leányai kiházasítását szorgalmazta, és nem bánta volna, ha Vilma fejét is hamarosan bekötik. A két nővér esküvője után az akkor tizenhat éves Vilmának is kérője akadt az intézetben megismert Fruzsina nagybátyja, a nála húsz esztendővel idősebb Szilassy György személyében.
A rosszul sikerült házasságban Vilma a könyvekhez, férje a kaszinóba és egy msik nőhöz menekült. Vilmát azonban nem a romantikus regények vonzották, hanem a korabeli orvostudományi könyvek, melyek rendszeresen érkeztek a vasadi birtokra. Mindezt sem férje, sem anyósa nem nézte jó szemmel, különösen azt, hogy a könyvekből szerzett tudást a fiatalasszony a személyzeten és a környékbelieken alkalmazza, azaz elkezdte gyógyítani őket.
A grófi családba született Hugonnai Vilma a nagytétényi kastélyból került Pestre intézetbe. A hatgyermekes édesanyja tüdőbetegsége miatt csak tíz percet töltött naponta gyermekeivel, így a kislány úgy érezte, nem is szereti őt, ezért a saját kis világába és a könyvekhez menekült.
Édesanyjuk halála után apjuk két idősebb leányai kiházasítását szorgalmazta, és nem bánta volna, ha Vilma fejét is hamarosan bekötik. A két nővér esküvője után az akkor tizenhat éves Vilmának is kérője akadt az intézetben megismert Fruzsina nagybátyja, a nála húsz esztendővel idősebb Szilassy György személyében.
A rosszul sikerült házasságban Vilma a könyvekhez, férje a kaszinóba és egy msik nőhöz menekült. Vilmát azonban nem a romantikus regények vonzották, hanem a korabeli orvostudományi könyvek, melyek rendszeresen érkeztek a vasadi birtokra. Mindezt sem férje, sem anyósa nem nézte jó szemmel, különösen azt, hogy a könyvekből szerzett tudást a fiatalasszony a személyzeten és a környékbelieken alkalmazza, azaz elkezdte gyógyítani őket.
Évekkel később Szilassy az újságban egy hírre bukkan, mely szerint a zürichi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt is, és ha felesége továbbra is orvos akar lenni, menjen.
Hat évvel később friss orvosi diplomával a zsebében Vilma hazatér az immáron Budapesten élő családjához, de ekkor még nem is sejti, mi mindenen kell keresztül mennie, hogy egy napon ő is praktizálhasson.
Hugonnai Vilma életét gyerekkorától a budapesti doktorrá avatásáig követhetjük nyomon. Megismerhetjük a családját, a pesti intézetet, a Szilassy családot, a zürichi egyetemi és azt azt követő itthoni évek történetét. Természetesen mindezek miatt is érdemes elolvasni, mert rendkívül olvasmányos, olykor szívfacsaró, de számomra a legfontosabb, hogy egy olyan asszonyt ismerhetünk meg, aki hitt abban, hogy egy napon Magyarországon is elismerik a tudását, és az átélt megaláztatások, a rokonok és ismerősök gúnyolódása közepette sem adta fel, ami a hasonló cipőben járóknak is rengeteget segíthet.
Vilma komolyságát ellensúlyozza a cserfes és szeleburdi Fruzsina, akinek felbukkanása szinte mindig mosolyt csalt az arcomra. De nem feledkezhetem meg Annáról sem, Vilma pesti mindeneséről sem, aki mindenben támogatta asszonyát és nem egyszer kiált mellette (ahogyan az idézetben is). Szilassy Györgyről inkább nem nyilatkozom, mert a véleményem lesújtó lenne.
Míg olvastam a regényt, szándékosan nem néztem utána Hugonnai Vilma életének, de később találtam néhány információt, ami eltér a regénybeli eseményektől. Nem mennék bele ezek fejtegetésébe, hiszen mindenki előtt ott az internet, ahol alaposan utána nézhet mindennek.
Mindenesetre az első magyar orvosnő története ma is példaértékű mindannyiunk számára: irigylésre méltó a kitartása és a tudásvágya. Talán nem is sejtjük, mennyit köszönhetünk neki.
Ha jókor kerül a kezünkbe, különösen sokat adhat.
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
384 oldal
Móra Kiadó, 2008
1990 Ft
Hat évvel később friss orvosi diplomával a zsebében Vilma hazatér az immáron Budapesten élő családjához, de ekkor még nem is sejti, mi mindenen kell keresztül mennie, hogy egy napon ő is praktizálhasson.
- Mert tudja meg mindenki - jelentette ki fennhangon -, hogy az én asszonyom többet tud minden orvosnál, de a férfiak mind irigylik, acsarkodnak rá, s nem engedik, hogy orvos legyen! De ne féljenek, eljön egyszer az ő napja is, felvirrad az igazság!
Hugonnai Vilma életét gyerekkorától a budapesti doktorrá avatásáig követhetjük nyomon. Megismerhetjük a családját, a pesti intézetet, a Szilassy családot, a zürichi egyetemi és azt azt követő itthoni évek történetét. Természetesen mindezek miatt is érdemes elolvasni, mert rendkívül olvasmányos, olykor szívfacsaró, de számomra a legfontosabb, hogy egy olyan asszonyt ismerhetünk meg, aki hitt abban, hogy egy napon Magyarországon is elismerik a tudását, és az átélt megaláztatások, a rokonok és ismerősök gúnyolódása közepette sem adta fel, ami a hasonló cipőben járóknak is rengeteget segíthet.
Vilma komolyságát ellensúlyozza a cserfes és szeleburdi Fruzsina, akinek felbukkanása szinte mindig mosolyt csalt az arcomra. De nem feledkezhetem meg Annáról sem, Vilma pesti mindeneséről sem, aki mindenben támogatta asszonyát és nem egyszer kiált mellette (ahogyan az idézetben is). Szilassy Györgyről inkább nem nyilatkozom, mert a véleményem lesújtó lenne.
Míg olvastam a regényt, szándékosan nem néztem utána Hugonnai Vilma életének, de később találtam néhány információt, ami eltér a regénybeli eseményektől. Nem mennék bele ezek fejtegetésébe, hiszen mindenki előtt ott az internet, ahol alaposan utána nézhet mindennek.
Mindenesetre az első magyar orvosnő története ma is példaértékű mindannyiunk számára: irigylésre méltó a kitartása és a tudásvágya. Talán nem is sejtjük, mennyit köszönhetünk neki.
Ha jókor kerül a kezünkbe, különösen sokat adhat.
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
384 oldal
Móra Kiadó, 2008
1990 Ft
Bejegyzések
