A hattyú - 145 éve született Molnár Ferenc

Molnár Ferenc születésnapja egyértelműen megérdemel egy újabb bejegyzést, a kérdés csupán az volt, melyik művét válasszam a jeles napra? Végül úgy döntöttem, A hattyút, melyet korábban már olvastam, de nem ártott újra felidézni.

Egy trónfosztott család leghőbb álma, hogy ismét uralkodóvá váljanak, azonban ez nem olyan egyszerű. Beatrix, az özvegy hercegné, a lányát, Alexandrát, a trónörökös Albert herceghez adná feleségül, aki néhány napja meg is érkezett hozzájuk, de eddig semmi jelét nem mutatta a vonzalomnak a hattyú iránt - ahogy boldogult édesapja nevezte a lányt.

A herceg - nem elég, hogy sokat alszik -, ahelyett, hogy Alexandra rózsakertjét csodálná meg, inkább a tehénistállót és az új találmányt, a fejőgépet nézi meg.

BEATRIX Hát beleszeretett ő itt mindenkibe, csak Alexandrába nem.
JÁCIT Mit vártál tőle három nap alatt?
BEATRIX Szerelmet nem. De legalább egy kis érdeklődést a lányom iránt, valami kis közeledést. És hiába. Pedig igazán mindent megtettünk.

Beatrix ezek után határozza el, hogy kezébe veszi az események irányítását. Erre jó alkalmat kínál az aznap rendezendő estélyük, ahol döntő lépésre szánja el magát a siker érdekében. Tervébe a testvéreit, Symphorosát és az immár szerzetes Jácintot (születési nevén Károlyt, mert a darabban is így szólítják) avatja be:

BEATRIX Engem az utamon nem állít meg senki és semmi. Ne sírj. Parancsolom, hogy tedd el a zsebkendődet. Most én életveszélyes vagyok. Ővele pedig ne törődj. Mindig volt véleménye és sose volt modora. Ha a férfiakon múlt volna, már a tizennyolcadik században trónfosztottak lettünk volna. Menj és küldd be Alexandrát.
ALEXANDRA Hívattál, anyám.
BEATRIX Igen, gyermekem. Ezen a világon te állsz legközelebb az én szívemhez. Benned az én vérem folyik. Te meg fogsz érteni engem.
ALEXANDRA Igen, anyám.
BEATRIX Te éppúgy tudsz akarni, ahogy én.
ALEXANDRA Ó, igen, anyám.
BEATRIX És ha nem tudnál, akkor akarj úgy akarni. Olyan nagyon, olyan szívósan, mint én. És azt, amit én.
ALEXANDRA Igen, anyám.
BEATRIX Tudod, miről beszélek és tudod, mit akarok.
ALEXANDRA Akarod-e te is, olyan nagyon, mint én.
BEATRIX Akarom, anyám. Tudom az értelmét, a súlyát, a jelentőségét. Mindent tudok és értek.
BEATRIX A hiúság kis sebei hamar begyógyulnak. Végül a rózsák mégiscsak szebb teremtményei Istennek, mint a tehenek.
ALEXANDRA Ó, anyám....
BEATRIX És az akarat az egyetlen erő ebben a földi küzdelemben. Értesz, lányom.

Az estély nem várt fordulatokat tartogat, ahogyan a másnap reggel is. Bár a cím alatt az szerepel, hogy Komédia három felvonásban, mégsem nevezném klasszikus vígjátéknak, ahogyan már Az üvegcipőnél is éreztem. Igen, vannak komikus részei a darabnak, de én sokkal mélyebbnek érzem. Az estély alatt Alexandra és Ági (Ági Miklós, Beatrix fiainak nevelője), ill. Albert párbeszéde nagyon is elgondolkodtató:

ALEXANDRA Szeretném ismerni a húgát.
ÁGI Drezdában van.
ALEXANDRA Nagyon szereti?
ÁGI Nagyon, fenség.
ALEXANDRA Ugye, ez ostoba kérdés volt?
BEATRIX Igen, lányom, az volt.
ÁGI Nem, fenség, okos kérdés volt, mert jólesik rá felelni. Szeretem, nagyon szeretem... a húgomat. Minden rossz napomon rágondolok. Őbenne a legerősebb a hit, hogy én nem arra való vagyok, hogy elgázoljanak, hogy kár értem, mert én is egy egész világ vagyok.
ALBERT (kissé gúnyosan) Egy egész világ?
ÁGI Igen, Fenség.
ALEXANDRA Milyen szép ez.
ALBERT Nem lesz ez egy kicsit sok?
ÁGI (bátran) Nem, Fenség. Én csillagász vagyok: ott tanulja meg az ember, hogy nem szabad lenézni a legkisebb pontot sem. (Célzatosan) Azok a kis pontok az égen, az mind egy-egy nagy világ.
ALBERT Mind?
ÁGI (bátrabban) Mind!
ALBERT (kissé élesen) Talán csak azt hiszik ezt azok a kis pontok.
ÁGI (még bátrabban) Ó, én tudom, hogy a nagyurak ezt nehezen tudják elképzelni. Ők úgy beszélnek: tízmillió lakos, kétmilliós hadsereg... pedig az mind külön-külön egy szuverén világ, amit nem szabad összetörni.

Molnár Ferenc A hattyúban ismét megmutatta, milyen jól ismeri az emberi lelket, és teszi ezt szórakoztatóan, humoros helyzetek és dialógusok köré csomagolva. A szereplőit egy letűnt korból választotta, akik szerethetőek, esendőek, és megértjük, mit miért tesznek.

Beatrix céltudatos, izgatott vad anya, aki a család érdekei mellett a lánya boldogságát is szem előtt tartja, ahogy a később megérkező Mária Dominika is, Albert anyja.

Alexandra is megmutatja az emberi oldalát, és a darab végére megtanulja, milyen is igazi hattyúnak lenni.

Mégis Jácintot és Ágit szerettem a legjobban, mivel előbbi nagyon empatikus, míg Ági végre mert önmaga lenni, felvállalni a saját érzéseit és nézeteit, nem a mások elvárásainak megfelelően viselkedett és formált véleményt. Ezek a tulajdonságok pedig ma is nagyon értékesek és fontosak.

(Nem megyek bele hosszasabb jellemzésbe, mert sokan nem ismerik még a darabot, de aki olvasta és/vagy látta már, bátran ossza meg a véleményét.)

Ahogy a bevezetőben írtam, korábban már olvastam A hattyút, de bizonyos részeire nem emlékeztem, így most is meg tudott lepni. Ráadásul az idei évem mottóját/mantráját is megtaláltam benne, éppen ezért is érdemes nyitott szemmel olvasni, ahogyan Molnár Ferenc többi színművét is.

ALEXANDRA De emberebb vagyok, mint gondoltam... és hála az én jó anyám... nagy szeretetének... hogy ezt most megtaláltam magamban.

Néhány napja felkerült a YouTube-ra a Madách Színház 1974-es előadása*, melyben olyan színészek játszanak, mint Tolnay Klári (Beatrix), Márkus László (Albert), Sunyovszky Szilvia (Alexandra) és Balázsovits Lajos (Ági). Nem is tudtam erről az előadásról, úgyhogy feltétlenül megnézem, és kiegészítem a bejegyzést, de látatlanban is jó szívvel ajánlom, mert Márkus Lászlót már láttam a Játék a kastélyban-ban és A doktor úrban, és mindkettőben zseniális volt.

Az első felvonást már megnéztem, és nagyon megdöbbentem. Valahogy olvasás közben nem éreztem ekkora ellentétet Ági és Alexandra között. Ez is bizonyítja, milyen nagyszerű színészek játszák őket, mert Sunyovszky Szilvia annyira megvetően néz Balázsovits Lajosra, és beszél hozzá, hogy szinte ijesztő. Annyira lenézi, annyira semmibe veszi, hogy csak néztem. Grace Kellyn is éreztem ezt a távolságtartást, de a színházi előadáson még erőteljesebben.

A hattyút 1927-ben Párizsban is nagy sikerrel mutatták be, ráadásul a francia kormány a Becsületrenddel tüntette ki a szerzőt.

A darabból 1956-ban Grace Kelly és Alec Guiness főszereplésével filmet is készítettek, melynek érdekessége, hogy ez volt Grace Kelly utolsó filmje, mielőtt valóban hercegné lett. Bár ezt-azt megváltoztattak (pl. Symphorosa Beatrix és Jácint/Károly nagynénje lett, és engem Miss Marple-re emlékeztet, Arzént és Györgyöt - Alexandra öccseit - viszont "megfiatalították"), de nagyon jól sikerült. Tökéletesen visszaadja az eredeti színmű hangulatát, humorát, ugyanúgy elgondolkodtat, és a színészekhez is tökéletesen illett a szerepük, így ezt is érdemes megnézni.

A magyar szinkronba (2006-ossal láttam) beemeltek részeket a darabból is, ezért külön dicséret illeti a szinkronkészítőket. A helyszínül választott kastély pedig gyönyörű, emlékeztet is a santanderi Palacio de Magdalenára, ahol a spanyol Gran Hotelt forgatták. Nem véletlen, mert azonos korban játszódik a film és a sorozat is. Phyllis blogjában (angolul) még többet olvashatunk a filmről (pl. megtaláljuk azokat a csillagokat, amikről Ági mesél, és megtudhatjuk, miért választotta Molnár Ferenc a szereplőinek az Alexandra és a Miklós keresztneveket).

Az eredeti nyelvű előzetese (spoileres):