Szabó T. Anna: Zúzmara
Itt járt a felhő. Tűhideg
kicsapódását hátrahagyta.
A sós homok ösvényt jelez,
megcsikordul a csizma talpa.
Langyos lélegzet. Lélegezz.
A forró füst, a hideg pára
egyformán szürke. Réteges
jégtüske rakódik a fára.
Az ághegyen hagyott dión
kopognak makacs madarak.
Csak amikor lebukott végleg,
akkor látszik: fenn volt a nap.
Vers: Moly
Bejegyzések
0 hozzászólás