Archive for május 2013

Nyakunkon a Könyvhét, így a kiadóknál is beindult a nagyüzem és számos ígéretes könyv kerül ki a nyomdákból. Nézzünk is szét, mely könyvekre érdemes beruházni!

(Az első borító az elmúlt években eltűnt, és csak így sikerült pótolnom.)

Tavaly megismerhettünk Nellie Bly-t, aki ezúttal megkerüli a világot egy fogadás kapcsán. Azonban ez az út nem olyan zökkenőmentes, ahogy azt Nellie elképzelte...

Carol McCleary: A gyilkosság illúziója
352 oldal
Fordította: Boda András
K. u. K. Kiadó
3300 Ft
Már megjelent

Szintén 2012-ben ismerhettük meg az erdélyi Radnay családot, akiktől 1963-ban köszöntünk el. Most a család két legfiatalabb tagjának, Lórinak és Zsófinak életét követhetjük nyomon.

Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: A Radnayak örökében
Búcsú Erdélytől
376 oldal
K. u. K. Kiadó
3800 Ft
Várható megjelenés: június 6.

Az Operamesék után nem csoda, hogy rögtön felfigyeltem Matt Rees regényére. Ugye, milyen szép a borítója? Sajnos, sehol sem találtam meg, kinek a festménye látható rajta.

Figyelem, cselekményleírást tartalmazó fülszöveg!!!

1791 októberében Wolfgang Amadeus Mozart azt mondta a feleségének, hogy megmérgezték. Másfél hónap múlva már nem volt az élők sorában. Nővére, a szintén zongoravirtuózként indult Nannerl sógornőjétől értesül a fájdalmas hírről, és nyomban Bécsbe indul, de nem csak a temetésre. Eltökéli, hogy kideríti az igazságot, és megtudja, valóban gyilkosság áldozata lett-e Mozart, és vajon kinek állt útjában.
Bécs veszélyes városnak bizonyul: Nannerl sötét titkokkal, összeesküvésekkel, a császári udvarban zajló intrikákkal szembesül, a szabadkőművesek rejtélyes összejövetelein találja magát, miközben életében először átéli az igaz szerelmet. És mindennek központjában Mozart utolsó operája, A varázsfuvola áll.
Az olvasó a korabeli Bécs arisztokrata szalonjainak és hangversenytermeinek nyüzsgő világát láthatja mintegy függöny mögül, miközben fel-felcsendül Mozart halhatatlan zenéje, és fény derül a szörnyű titokra.

Matt Rees: Mozart utolsó áriája
312 oldal
Fordította: ?
Tericum Kiadó
3570 Ft
Várható megjelenés: június 3.

Nagyon szeretem a történelmi könyveket, az ókort, azon belül pedig Rómát meg pláne, úgyhogy egy igazi csemegére bukkantam:

Ki ölte meg II. Philipposz makedón királyt, és ki lopta el világhódító fia, Nagy Sándor holttestét? Igaz-e, hogy a csatatereken vitézkedő spártai királyok olykor kevéssé eredményesnek bizonyultak a hitvesi ágyban? Bigámista volt Messalina, Claudius római császár felesége, és megváltozott volna a történelem menete, ha Kleopátrának szebb az orra? Mindezekre a kérdésekre választ kap az olvasó, aki végiglapozza a tizennégy botrányos ókori históriát feldolgozó könyv izgalmat, derűt és nem ritkán megbotránkozást kiváltó oldalait.

Kertész István: Botrányok az ókorban
336 oldal
Kossuth Kiadó
2800 Ft
Már megjelent

Míg a mozikban tombol(?) a Gatsby-láz, addig egy számomra kevésbé ismert kiadó előrukkolt Scott Fitzgerald 11 írásával, köztük egy tavaly előbukkanttal. ~~Csak hogy legyen még mire fájnia a fogamnak...~~

F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete
310 oldal
Fordította: Ortutay Péter
Quattrocento Kiadó
2680 Ft
Már megjelent

Ki ne ismerné a Bóbitát vagy Kutyafülű Aladárt? De Weöres Sándor életműve nem csak a gyerekversekből áll. Míg a gyerekversei közismertek, az élete már kevésbé. Így az érdeklődők biztosan örülnek majd Kenyeres Zoltán róla szóló könyvének:

Weöres Sándor gyerekzseninek indult, ami ritka, és zseniális felnőtt lett belőle, ami még ritkább. Kosztolányi Dezső azonnal felismerte rendkívüli képességeit, egyik gyerekkori versét Kodály Zoltán zenésítette meg. Soha, senki nem vonta kétségbe tehetségét, soha nem kellett küzdelmet folytatnia az elismerésért. Elemi erővel hárított el minden akadályt áradó mondanivalója elől. Végigpásztázta az egész világirodalmat, magába szívta az európai kultúrát, és mélyen hatottak rá a keleti filozófiák. Nincs költői forma, nincs műfaj és műnem, amelyen meg ne szólalt volna a kidolgozott tökéletesség hangján. Hangváltozatai a komor mítoszoktól a bájos nyelvi játékokig terjednek. Ritmusjátékait, népdalszerű kis verseit óvodások fújják szerte az országban, filozófiai költeményei fölé elmélyülten hajolnak a költészet hívei. Műveit olvasták, szavalták, megzenésítették, színpadra állították, volt, amiből még filmet is készítettek.

Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor
400 oldal
Kossuth Kiadó
3490 Ft
Várható megjelenés: május 31.

Még mindig Weöres Sándor, de immáron a felnőtteknek íródott versei kapcsán. A Helikon a szerintem gyönyörűséges életműsorozatát bővíti a következő kötettel:

Nem a megszokott, hanem más, sok szempontból ismeretlen Weöres Sándorral találkozhatunk e könyv lapjain, politikusabb, kritikusabb, személyesebb, olykor meglepő hangú költővel. Egy olyan költővel, akinek bár legfontosabb alkotásai már életében megjelentek, még hátrahagyott költeményeivel is tud újat, meglepőt adni. Művészetének szerves részei e kötet darabjai is, még a korai művek is, melyek még csak jelzik - de jelzik - a remek folytatást, nem beszélve érett lírájáról. Mert ne felejtsük el - s ezt fontos hangsúlyozni születésének 100. évfordulóján - a magyar, de bátran mondhatjuk, a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb alakja e versek szerzője.
Ezért méltó hogy írásai ne vesszenek el, hanem közkinccsé váljanak.

Weöres Sándor: Elhagyott versek
676 oldal
Helikon Kiadó
4990 Ft
Várható megjelenés: május 31.

Nagyon szeretem A másik Boleyn lányt, és végre magyarul is elolvashatjuk az előzményét:

Philippa Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el.
Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át - csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát...
Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti.
A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő
528 oldal
Fordította: Todero Anna
Cartaphilus Kiadó
3500 Ft
Várható megjelenés: június 5.

Folyt. köv...

A Rendszeres Olvasók előtt nem titok, hogy nagyon szeretem Szabó Magda írásait, így egy percig sem volt kétséges, amikor tavaly európás könyvmaraton volt és csak egy könyvet rendelhettem, hogy Az ajtóra esik a választásom. Ennek oka az akkoriban a mozikba kerülő film is volt, amit viszont csak múlt héten néztem meg a tévében, ráadásul éppen a kulcsjeleneten sikerült elaludnom. De az azt megelőző egy órában Emerenc elnyerte a szimpátiámat, így a hosszú hétvégén végre levettem a regényt a polcról.

Amíg csak annyit tudtam, hogy Szabó Magda és Emerenc, a bejárónő- aki senkit sem enged be a lakásába - közös története, eszembe jutott néhány ismerősöm, akikhez szintén nem lehet bemenni nemcsak az ajtón, de a kapun sem. Vajon akkora rendetlenség van náluk vagy mit rejtegetnek ennyire? Erre gondol mindenki, aki először találkozik Szeredás Emerenccel is.

Szabó Magda a férjével új, nagyobb lakásba költözik, de az írónő nem tudja egyedül vezetni a háztartást, így nagyon megörül, amikor egy volt osztálytársa megemlíti Emerencet. Bár az asszony korára nem derül fény, de már ekkor sem fiatal, mégis több ház környékét és lakását is ő tartja tisztán, illetve végzi el a házi munkát.

Az öregasszonyt már ismerik a környéken, korábban számtalan feljelentés és mendemonda tárgya volt, de az ott élők és a hatóságok is megismerték és megszokták a titokzatos asszonyt, akinek munkájára soha nem volt panasz. Azonban míg Emerenc számos lakásba bejáratos, az ő lakásának küszöbét senki sem lépheti át, sőt megválogatja, kinek dolgozik. Ezen Szabó Magda lepődik meg a legjobban, de elfogadja a feltételt, Emerenc pedig hamarosan munkába áll náluk is. Azonban a munkarendje kötetlen: bármikor, akár hajnalban vagy késő este is felbukkanhat, ami a munkaadóinak már nincs ínyére.

Ahogy telik-múlik az idő, az írónő és az asszony egyre jobban megismeri és megszereti egymást, amit Emerenc sosem mutat ki. Ő csak folyamatosan kritizálja munkaadóját, akit sosem szólít a nevén, sőt sehogyan sem szólít. Mert Emerenc ilyen. Mogorva, zsémbes, akinek súlyos fájdalmakat rejt a múltja, melyekre fokozatosan fény is derül.

Mint a bevezetőben említettem, Emerenc hamar elnyerte a szimpátiámat, és ezt végig meg is őrizte, és sosem gondoltam, hogy ez bekövetkezhet, de volt egy pillanat, amikor nagyon megharagudtam Szabó Magdára.

Már a regény elején is idegesített, amikor elveszett egy okmánya, újat kellett csináltatnia és nem írónőként szólították meg, hanem mint az Emerenc környékén élő lakót. Jóval később aztán végképp kihúzta nálam a gyufát:

Filozofálni mindig tudtam, beismerni se szégyelltem, ha hibáztam, éppen csak az az egyetlen nem jutott eszembe, hogy hozzá viszonyítva én még mindig fiatal vagyok, erős, mégse mentem le havat seperni, nem küldtem be a szobába, nézze ő a műsort, holott elbírtam volna a seprőt, eleget táncoltam vele vidéken, én tartottam tisztán a ház elejét lánykoromban. Nem mentem le, dehogy mentem. Karácsony volt, én is szeretem változatosságképpen a sóst és a keserűt kedvelő ínyemen olykor az édest, a szép, szerelmes, bús filmet annyi egzisztencialista és groteszk alkotás után.

Már az is nagyon irritált, amikor kinevezte magát főállású íróvá, akinek így nincs sem ideje, sem energiája vezetni a háztartást. Persze az íráshoz ihlet, idő és nyugalom kell, de nem hiszem, hogy minden főállású írónőnek leesne az aranygyűrű az ujjáról, ha kitakarítana vagy ebédet főzne. Mit mondjon akkor az, aki reggeltől délutánig/estig dolgozik, aztán bevásárol, főz, mos, vasal, takarít és esetleg még gyereke vagy gyerekei is vannak? Nem hiszem, hogy minden férfi olyan, mint Szobotka Tibor volt, aki ennyire csucsujgatta a feleségét. Amikor hirtelen mégis mindez rászakad, csak panaszkodni tud. Egész egyszerűen nem értem, viszont Emerencnek igazat adok:

- Magáról idegenek el se hiszik, milyen értetlen - folytatta Emerenc -, pedig hányszor mondom. Azt hiszi maga, az élet örökké tart, és érdemes is, hogy tartson, és mindig lesz valaki, aki főz, takarít és egy tál, ami teli van, és papír, amit telefirkál, meg gazda, aki szereti, és élnek itt örökké, mint a mesében, és nem lesz soha más baja, csak ha rosszat mondanak magáról az újságban, ami kétségkívül nagy gyalázat, de minek választott ilyen alja mesterséget, hogy bárki haramia leöntheti mocsokkal? Nem tudom, mitől lett magának neve, mert esze, az kevés, az emberekről meg nem tud semmit. Polettről se, lám, pedig hányszor ivott vele kávét. Az embereket én ismerem.

Milyen igaza is van! Emerenc valóban ismerte az embereket, míg Szabó Magda csak azt gondolta, hogy ismeri őket. Hiszen azt sem tudta, egy ember életébe mennyire avatkozhat bele a másik, hogy ne akarjon betörni egy zárt ajtót, mert az az ajtó nem véletlenül nyílik ki csak néhány centire, és nem véletlenül nem lépheti át azt a küszöböt egyetlen lakó sem, még a rokonok sem. Azért, mert valakinek hírneve van, nem jogosít fel mindenre. És olykor a hírnév sem ér semmit, ha fontosabbnak tartjuk magunkat a másik ember életénél, vagy amikor egyszerűen csak segítő kezet tudnánk neki nyújtani. Például kivenni a kezéből a seprűt és mi sepernénk tovább a havat. Ezért érdemes elolvasni, talán mi előbb észbe kapunk, nem csak amikor már késő.

A filmet mindenesetre megnézem majd egyben, Szabó Magdát viszont egy kis időre félreteszem.

Frissítés: Károlyi Csaba az írónővel készített interjújából választ kaptam arra, miért viselkedett úgy Szabó Magda Emerenccel, hogy megharagudtam rá. Így már minden világos lett a számomra.

Szabó Magda: Az ajtó
261 oldal
Európa Kiadó, 2010
2300 Ft

🔞FIGYELEM! FELNŐTT TARTALMÚ BEJEGYZÉS!!! 🔞
Könyvélmény-beszámoló (2022-től Könyvörömök)
421. sz. jelentés
TÁRGY: Mario Vargas Llosa: Pantaleón és a hölgyvendégek
JELLEGE: Publikus, Felnőtt tartalmú! 🔞
KELT: 2013. május 12.

Alulírott, Andiamo tisztelettel jelentkezik a Tisztelt Olvasónál, köszönti őt és jelenti:
1. Alulírott 2013. április 27. és május 5. között elolvasta Mario Vargas Llosa Pantaleón és a hölgyvendégek c. regényét, amiről az alábbiakban tájékoztatja Önt.
2. Pantaleón Pantoja, a frissen kinevezett százados 1956-ban különös megbízatást kap feletteseitől: költözzön feleségével és édesanyjával Iquitosba, ahol egy titkos küldetést kell teljesítenie, melyről nem tudhatnak a családtagjai sem. Mivel nemcsak az éghajlat igencsak forró errefelé, hanem az itt állomásozó katonák vérmérséklete is, ezért a civil hölgylakosság erénye sincs biztonságban. A további hasonló bűncselekmények megelőzése végett Panta feladata egy ún. hölgyvendégszolgálat megszervezése, mely szervezett és titkos formában igyekszik szolgálni hazáját és a hadsereget.
Panta eleinte zavarban van küldetése miatt, hiszen nem mutatkozhat katonai egyenruhában, a hadseregtől távol kell albérletben berendezkednie, és éjszakánként fel kell derítenie a szóba jöhető hölgyvendégek jelenlegi munkahelyeit. A remek szervező készséggel megáldott Pantaleón Pantoján nem foghat ki ez a feladat sem, így hamarosan megszületik a HHEÁHSZ (Helyőrségek, Határ- és Egyéb Állomások Hölgyvendégszolgálata), aminek működtetésében segítségére van Chuchupe, Szemölcs és a Kínai Porfirio, akik szakértelmükkel járulnak hozzá Panta munkájához.
A HHEÁHSZ nem várt sikert arat az igénybe vevők körében és a felettesek elismerését is kivívja.
3. Azonban semmi sem tökéletes, így nem várt bonyodalmak adódnak. Leonor asszony (Panta édesanyja) és Pochita (Panta felesége) számára is egyre gyanúsabbá válik imádott fia, ill. férje viselkedése, ill., már a kezdet kezdetén felbukkan Francisco Testvér, akit alulírott leginkább vallási fanatikusnak és keresztfetisisztának nevezne. Ugyanis, ahol ő felbukkan, az őt hallgatók kereszteket állítanak, amikre a későbbiekben állatok, majd emberek is felkerülnek áldozat gyanánt.
A hölgyvendégszolgálat és a testvérek történetét egészen 1959-ig követhetjük nyomon. Ez alatt a négy év alatt pedig számtalan humoros és véres eseménynek lehetünk tanúi.
4. Talán nem titok a Tisztelt Olvasó előtt, hogy alulírott nagy rajongója a Nobel-díjas író műveinek, aki ezen regényében is alaposan meglepte. Kezdetben zavart okozott számára az egymást szinte soronként váltó párbeszédek szereplőinek azonosítása, ami a későbbiekben is jelen volt, de aztán gyorsan hozzászokott.
A regény első felét igen gyorsan elolvasta és rendkívül jól szórakozott, míg a második fele már nagyobb odafigyelést igényelt, hiszen az események is komolyabbá váltak. De mindent összevetve, alulírott továbbra is az MVL-rajongók táborát erősíti, amit bizonyítani szeretne az alábbi idézetekkel is:

- Luisa Canepát, a cselédemet megerőszakolta egy őrmester, aztán egy tizedes és végül egy közlegény - törölgeti a szemüvegét Bacacorzo hadnagy. - Talán tetszett neki a dolog, vagy mit tudom én, őrnagy úr, de tény, hogy most Csöcsös néven kurválkodással foglalkozik, és egy Ezerarcú buzi a stricije.

- Jó reggelt, boldog és vidám hölgyvendégek - kántál Szemölcs. - Gyerünk, sorakozzatok fel az orvosi vizsgálathoz! Érkezései sorrendben, veszekedés nélkül. Mint a laktanyában, ahogy Pan-Pan szereti.
- Milyen kalikás a szemed, Pichuza - csipkedi meg a lány arcát a Kínai Porfirio. - Látszik, hogy neked nem elég a Szolgálat.
- Ha továbbra is dolgozol a saját kontódra, nem sok jövőt jósolok itt neked - figyelmezteti Chuchupe. - Pan-Pan már ezerszer mondta.
- Vagy hölgyvendég, vagy kurva. Elnézést a kifejezésért, a kettő nem fér össze - nyilatkoztatja ki Pantoja úr. - Maguk a Hadsereg polgári alkalmazottai, nem pedig szexüzérek.

5. Alulírott felhívná szíves figyelmét, hogy 1999-ben film is készült a regényből, ami azonban a 20. század végére helyezte a cselekményt, de ettől eltekintve még lehet jó.

Isten óvja Önt!

Mario Vargas Llosa: Pantaleón és a hölgyvendégek
Eredeti cím: Pantaleón y las visitadoras
Fordította: Huszágh Nándor
420 oldal
Európa Kiadó, 2005
2200 Ft