Ha május, akkor Radnóti, aki 1905. május 5-én született. A tavalyi évhez hasonlóan idén is két hétfőn az ő verseit hozom ebben a hónapban.
Forgács Antalnak
Éjfélre szült az anyám, hajnalra
meghalt, elvitte a láz és én a
mezőkön szülő erős anyákra
gondolok cifra szavakkal.
Apámat éjjel elvitte egyszer
a kórházi ágyról, szájtátó
orvosok közül a gond; akkor
otthagytam a vörösszemű
embereket, egyedül éltem
és élek a házakon kivül
régóta már.
Az őseimet elfelejtettem,
utódom nem lesz, mert nem akarom,
kedvesem meddő ölét ölelem
sápadt holdak alatt és nem tudom
elhinni néki, hogy szeret.
Néha csók közben azt hiszem, hogy
rossz ő, pedig meddő csak és
szomorú, de szomorú vagyok
én is és ha hajnalban a
csillagok hívnak, egymást karolva
mégis, együtt indulunk ketten
a napfény felé.
1929. szeptember 28.
Vers: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai
483 oldal
Osiris Kiadó, 2003
3500 Ft
Radnóti Miklós: Csöndes sorok
lehajtott fejjel
lehajtott fejjel
Forgács Antalnak
Éjfélre szült az anyám, hajnalra
meghalt, elvitte a láz és én a
mezőkön szülő erős anyákra
gondolok cifra szavakkal.
Apámat éjjel elvitte egyszer
a kórházi ágyról, szájtátó
orvosok közül a gond; akkor
otthagytam a vörösszemű
embereket, egyedül éltem
és élek a házakon kivül
régóta már.
Az őseimet elfelejtettem,
utódom nem lesz, mert nem akarom,
kedvesem meddő ölét ölelem
sápadt holdak alatt és nem tudom
elhinni néki, hogy szeret.
Néha csók közben azt hiszem, hogy
rossz ő, pedig meddő csak és
szomorú, de szomorú vagyok
én is és ha hajnalban a
csillagok hívnak, egymást karolva
mégis, együtt indulunk ketten
a napfény felé.
1929. szeptember 28.
Vers: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai
483 oldal
Osiris Kiadó, 2003
3500 Ft
2 hozzászólás
Meghoztad a kedvem ahhoz, hogy levegyem végre a Radnóti kötetemet a polcról! :)
VálaszTörlésKöszönöm ezt is és sok tartalmas posztot is:
http://konyveskalandozasok.blogspot.hu/2013/05/dijat-kaptam_11.html
Helyes, nagyon örülök! ;)
VálaszTörlésKöszönöm szépen, hogy gondoltál rám, de ezt a díjat sem adom tovább, mert így sem fogom soha utolérni magam.