május 13, 2013

Vers hétfőn 48. ~ Publius Ovidius Naso - A hódítás fortélyai: Jótanácsok férfiaknak

Publius Ovidius Naso: A hódítás fortélyai:

Jótanácsok férfiaknak

Részlet az Ars Amatoriából

2, 197-236

Fordította: Bede Anna

Állítsd azt, amit Ő. Amit Ő vél, véld te azonmód
   azt, amit Ő mond, mondd. Mit tagad, azt te tagadd.
Hogyha nevet, te nevess vele. Sír? Hüppögj vele máris.
Ő szabjon törvényt arcod elé, s te kövesd.

Játszotok, és elefántcsont kockát dob ki a kedves?
   Dobj rosszul! Dobj úgy, hadd legyen Ő a nyerő!
Vagy ha a csontköböket perdíted, csak ne veszítsen,
   légy te ügyetlen, hadd higgye, hogy ő az ügyes!
És ha a sakktáblán cakkoztok üvegfigurákkal,
   hagyd a futárod, hagyd néki üvegkatonád!

Hogyha a nap süt, tartsd kifeszítve fölé a napernyőt.
   Nagy sokaságban törj útat, amerre mehet.
És ne habozz zsámolyt odatenni az ágya elébe,
csepp saruját add fel, vagy ha akarja, levedd.
És ha magad dideregsz is, az űrnődnek sose restelld,
fázékony kezeit hogy sziveden melegítsd.
S bár megalázónak tetszik - de nem az! - hogy a tükrét
   úri kezeddel tartsd szépen az arca elé...

Lám, ama hős, aki Júnó sok szörnyét letiporta,
ő, ki eget tartott, s jómaga égbe jutott,
ő az ióni leányok közt kosarukra vigyázott,
tudjuk mind, s bizony ott fonta a lágy fonalat.
Hölgyének híven hódolt a tirynthusi hérós -
azt, amit eltűrt, tűrni talán habozol?

Udvarlás katonás! El az útból, lomha puhányok!
   Tisztes zászlónk nem nyúlszivü férfiaké!
Éjt s hideget, hosszú utakat, fájdalmakat álljon
mind, ki e táborhoz tartozik, és bajokat.
Álld, ha esőt küld rád magas égből éjszinü felhő.
   Náthásan, csupaszon hálj a csupasz talajon.
Hív a forumra? Ne késs, a kitűzött óra előtt már
   ott légy, s el ne siess, hogyha az óra letelt.
Bármikor is hív, menj, hagyd minden tennivalódat!
   Légyen utadban akár nagy sokaság, sose késs!
Éj közepén, amikor lakomáról tér haza éppen,
rabszolgája helyett - hogyha akarja - kisérd!
És ha falun van, s hív: "Gyere" - Amor utálja a restet -
   hogy kocsit nem lelsz, menj az utadra gyalog.
És se hideg széltől, sem szikkadt kánikulától
   el ne riadj, s hótól, mely utad belepi...