Vers hétfőn ~ Radnóti Miklós - 1932. MÁJUS 5.

105 éve a mai napon született Radnóti Miklós.



Huszonharmadik évem huppant le
súlyosan most a bokrok alá;
kenyerem fele már kemény
fogaim közt, más fele pattogón
sül a férfikor napja alatt
és egyre ritkábban gondolok vissza
bokros harcaimból a szoknya alá,
honnan gyerekkorom ólábú évei
totyognak elő s kezükkel integetnek.

A szeretőm harcaim társa és
ösmeri életemet; ösmerte
fecskéim is eresz szakálla alatt és
látta a fészek karimáján fecskefi
kis torkát, hogy nyeldeste a szellőt s
tátogott ügyetlen féreg után!
ó, széles csőröm, nékem is sárgán
csillant a fényben s boldogan
majszolt vajas szavakat még.
Most kürt szava számon a szó
és elvtársaimnak hangos indulása!

Figyeljetek a szeretőmre! nagy
kék szeme van s jó lány; szemeteslovakat
traktál az uccán kockacukorral;
ő tudja, hogy külvároson később
tuskót és szenet szedegettem! s
csimpaszkodtam kocsik farán kis
szatyorokkal, mint  a többi gyerek
és mint a majmok! ő tudja, mikor
keveredtek réti szavaim közé
a pesti dumák; mint a tölcséres
vihar, hogy hízott a nyelvem és
ropogott s hogy vitte versekbe
szerte a lábadozó szél!

Most huszonharmadik évem ért ve,
megtűzte a napfény! a szeretőm
néggyel kevesebb. Mikor ő született
akkortájt ülték körül vének
a hőshalni indulók dombját s
ápolták áporodott szakálluk zeneszóra!
így nőtt föl ő és semmin sem
csodálkozik immár; dolgos kezével
átfogja kezem, ha ügyész fizet
a verseimért s mosolyog. Csókjait
úgy hordom mint vértet a hősi csatán.




Vers: Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versfordításai
Osiris Klasszikusok
484 oldal
Osiris Kiadó, 2003
3500 Ft